A lépéssel a benzin átlagára 406-407 forintra, a gázolajé 426-427 forintra csökkent.    A Mol a múlt héten kétszer is mérsékelte az árakat: pénteken bruttó 4 forinttal a benzin és 3 forinttal a gázolaj árát, szerdán pedig bruttó 7 forinttal és 5 forinttal. A benzin ára az azt megelőző héten is 11 forinttal mérséklődött.    A társaság február elejétől heti két alkalommal dönt az üzemanyagár-változásokról, így már nemcsak a hét első munkanapján, hanem a hét közepén is határoz az aktuális valutaárfolyam és a tőzsdei jegyzések alapján az árról.    A benzin ára tavaly április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.    Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a különböző kutaknál. MTI

    A jegybank monetáris tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb 20 bázisponttal 3,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.    Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a 20 bázispontos csökkentés nem nevezhető éppen óvatos kamatpolitikának, holott az MNB rendre ezt hangoztatja a kamatdöntéseket követő kommentárokban.    A szakértő úgy véli: azzal, hogy a jegybank nem lassított a kamatcsökkentés ütemén, nő az esélye annak, hogy messzebb fog lefelé menni az alapkamat, 3 százalékig vagy akár még lejjebb. Ennek csak a nemzetközi pénzügyi piacok, a kockázati környezet alakulása, a forint gyengülése szabhat gátat.    Hozzáfűzte, hogy a döntés ugyanakkor megfelelt a piaci várakozásnak, hiszen az amerikai Fed múlt heti döntése - amellyel elhalasztotta a likviditási program keretösszegének csökkentését - pozitív piaci reakciót váltott ki, amelyben a forint is erősödni tudott. Emiatt az elemzők többsége 20 bázispontos vágásra számított. Ugyanakkor általános nézet a piacon, hogy nincs már messze az enyhítési ciklus vége.    Az elemző kifejtette azt is, hogy a mostani kamatcsökkentés nyomán tovább mennek majd lefelé az állampapír-piaci rövid hozamok, ami alapvetően negatív a forint árfolyamára nézve, mivel így egyre kisebb a felár. A hosszú hozamok ugyanakkor nem követik szorosan az alapkamat alakulását, nem csökkennek olyan ütemben, így a reálgazdaságra, a beruházásokra minimális hatása lesz az újabb kamatcsökkentésnek. Megjegyezte, hogy a túlzottan alacsony kamatnak stabilitási kockázata is van.    Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere osztotta azt a véleményt, hogy a jegybank lépése inkább csak jelképesen mutatja a fokozott óvatosságot a korábbi 25 bázispontokhoz képest.    Úgy vélte, hogy a Fed-döntés nyomán kialakult kedvezőbb nemzetközi hangulat és a várakozásoknál jóval alacsonyabb augusztusi inflációs adat elég lehetett a monetáris tanácsnak ahhoz, hogy ismét a vágás mellett döntsön.    Hozzátette: az alapvető kép ugyanakkor nem változott, tehát a jelenlegi kedvezőbb nemzetközi hangulat csak átmeneti. Az amerikai gazdaság élénkülése miatt a fejlett piaci hozamok tovább fognak emelkedni, csökkentve a mozgásteret a feltörekvő piaci jegybankok számára. Előre tekintve Magyarország esetében további veszélyforrást jelenthet a jegybank növekedési hitelprogramja, amely mindenképpen növeli a forintkínálatot, így gyengíti a hazai devizát.    Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője arra számít, hogy az év végérig folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, így - 20 bázispontos vágásonként - 3,0 százalékra csökkenhet az irányadó ráta.    Ettől a pályától véleménye szerint akkor várható csak eltérés, ha a Fed mennyiségi enyhítési programjának (QE3) kivezetése mégis az idén indulna el, és ez nagyobb turbulenciát váltana ki a nemzetközi piacokon, és jelentősebb forintgyengülést hozna. Hozzátette: a piaci árazás ennél valamivel enyhébb pályát mutat, a határidős kamatok alapján 3 hónap múlva 3,23 százalék lehet az irányadó ráta.    Az elemző szintén felhívta a figyelmet az MNB a növekedési hitelprogramjának  veszélyeire, kifejtve, hogy az bővíti a hitelezést, és ezáltal pozitívan hat a gazdasági növekedésre, de emellett jelentős többletterhet is ró a költségvetésre a következő években. Az emelkedő mérlegfőösszeg ugyanis az MNB forrásoldalán a kéthetes kötvényekben csapódik majd le, amire az alapkamatot fizeti az MNB, míg az eszközoldali növekmény nulla százalékos bevételt hoz, így a két kamat közti különbség az MNB vesztesége minden kiadott forint után. Ráadásul a likviditástöbblet megemeli a forintkínálatot, ami növelheti a hazai fizetőeszközre nehezedő nyomást.    Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy véli, hogy az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését. A Fed döntése nyomán csökkenő hozamok mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokon szintén növelték a hazai monetáris politika mozgásterét. A Fed azonban csupán elhalasztotta a mennyiségi lazítás visszafogását, amely már az év vége előtt elkezdődhet - tette hozzá.    A határidős kamatlábpiac a következő hónapra 20 bázispontnyi, az év végéig pedig összesen 35-40 bázispontnyi további kamatvágást áraz, így az év végére 3,25 százalékra süllyedhet az alapkamat Suppan Gergely szerint, aki jövőre már nem számít további kamatcsökkentésre.    Mivel a fejlett gazdaságokban fokozatos hozamemelkedés várható, így csak akkor maradhat tartósan alacsony szinten a hazai alapkamat, ha a hazai kockázati felárak tartós javulást mutatnak. Ezért kedvező esetben a jövő év végéig 3,25 százalék maradhat az alapkamat, a kockázatok azonban felfelé mutatnak. Az MNB ugyanakkor a növekedési hitelprogram agresszív kiterjesztésével így is komoly méretű monetáris lazítást hajt végre - fejtette ki az elemző.MTI

- Új dolgot találtunk ki az Autós Nagykoalícióban - kezdte köszöntőjét Knezsik István, s egyúttal köszönetet mondott Erdélyi Péternek, a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesülete ügyvezető elnökének, aki mint fogalmazott, sokat segített az indulásban. Az elnök hangsúlyozta, az Autós Nagykoalíció azon dolgozik, hogy az átlagkormányt tekergetők is megértsék céljaikat, ami nem más, hogy aki reggel elindul, egészségben haza is érjen.Megtelt a Bohém Étterem különterme.Sokan kérték - fogalmazott Knezsik István-, hogy vegyük fel videóra, s osszuk meg azokkal, akik kíváncsiak rá. Sok érdekes, szakmában dolgozó ember olyan dolgokról fog mesélni, amire nem is gondolunk.- Az út rögös és nehéz, az elmúlt hetek sajnálatos balesetei újra rávilágítanak, sokat kell még beszélni. Ne a hatóságoktól várjuk a csodát, merjük elmondani, milyen problémák vannak például a lökésgátlóval, mi történik, ha százharmincnál autópályán beáll a motor - fogalmazott Knezsik István.Szakértő közönségAz elnök elmondta, hetven százalék ma a fekete gazdaság mértéke a szervizelésben, tele vagyunk sufni garázzsal. Országosan 54 ezer legális munkavállaló dolgozik a szervizekben, 4 és fél milliós járműparkkal számolva nem kétséges, ennyi ember ennyi autót képtelen lenne javítani, óriási a feketegazdaság mértéke.- Egyenlő pályán egyenlő esélyek legyenek, ezért dolgozunk - zárta megnyitóját Knezsik István.Az első összejövetelen négy előadás hangzott el. Megay Róbert Péter  gazdasági tanácsadó, felszámoló „Autószervizek és kereskedések válságban - van kiút?” címmel tartott előadást.Megay Róbert PéterDittel Gábor, a NIT Hungary ügyvezető főtitkára „A körmünkre ég…” – a közúti járműmentés helyzete Magyarországon címmel a kaotikus helyzetről beszélt.Dittel Gábor kérdése az volt: Mikor lesz rend a közúti járműmentésben?A harmadik előadó Kisdeák Lajos, a MOL-LUB Kft. Kenéstechnikai Szolgáltatásának vezetője „A közúti járművek fejlesztésének mozgatórugói és irányai” címmel tartott előadást, míg  Pap László, a PapControl Kft. vezetője Az új autó meghatározása, útja a gyártástól az átadásig címmel tartott előadást.Kisdeák LajosAz előadókkal az autoszektor.hu interjút készített, ezeket rövidesen olvashatják honlapunkon. Ugyancsak láthatják majd az esemény videofelvételét is, amint felkerül a videomegosztóra, jelezzük olvasóinknak.Pap László