Aztán mégis meglépték, a Purosangue pedig jobban fogy akármelyik modelljüknél. Rá voltak szorulva? Nem. A piac viszont ezt kérte, és ők megadták nekik. Ugyanakkor nem a Ferrari az egyetlen, amelyik letért az általa kitaposott és megszokott útról. Most az ilyen kirívó, furcsa eseteket vesszük sorba. Aston Martin Cygnet Talán a legkézenfekvőbb példa az Aston Martin rendkívül furcsa kikacsintása a miniautózás felé. A Cygnet ugyanis nem volt más, mint egy átjelvényezett Toyota iQ. Csakhát Aston Martin jelvénnyel, aminél furcsábbat el sem tudnánk képzelni, hiszen minimum V12-es motorral ellátott szupersportautókon szoktuk meg a látványt. Naná, hogy elsősorban azért volt szükség rá, hogy csökkentsék a CO2 flottaátlagot, ugyanakkor a brit márka komolyan gondolta, hogy erre lehet kereslet is. Mintegy 4000 darabot akartak eladni belőle évente, ugyanakkor 2013-ban, utolsó évében például csak 150 darabot értékesítettek. Így elbúcsúztattuk a típust. Peugeot 1007 Vajon mennyien emlékeznek még a Peugeot bohókás, tolóajtós apróságára? Azért Budapest utcáin is futott jó néhány darab a 2004 és 2009 között gyártott városi autóból, ami szakított minden hagyománnyal, ahogy csak a franciák tudnak. Négy oszlop, hogy kicsi legyen, mindkét oldalán hatalmas, elektromos tolóajtók, hogy könnyű legyen a kiszállás, és cserélhető üléshuzatok, hogy tartósabb és környezetbarátabb legyen. Egy zseniális koncepció, ami 2005-ben, a gazdasági világválság előtt még belefért. Egyetlen hibája az árcédulája volt. Okos és furcsa megoldásai miatt túl drága volt egy olyan kisautóért, ami Peugeot 206 alapokon nyugvott. Pedig a tökéletes átmenet volt az egyterűek és a szuperminik között. Fun fact: ez volt az első Peugeot, amelyik modellnevében két nullát hordozott középen. Honda Insight Furcsán néz ki, ami nem csoda, hiszen egy hal inspirálta a rendkívül aerodinamikus külsejét. Mindent annak vetettek alá, hogy minél üzemanyag takarékosabb legyen, ezért könnyű és kis légellenállású kasznira volt szükség. Ez pedig 1999-ben így nézett ki. Lefedett hátsó kerékjárati ívvel és ormótlan, de hatékony vonalakkal. Sokban hasonlít a rövid életű, majd szinte 100%-ban bezúzott General Motors EV1-hez, de a Honda igazi hibrid forradalmat indított az Insighttal. Sosem állt távol az innováció a japán gyártótól, a mindössze 13 lóerős Insighttal tanultak azonban sokat segítettek nekik a későbbi hibrid modelljeiknél is. Alfa Romeo SZ Emlékszem az első találkozásra egy Alfa Romeo SZ-szel. Nem akartam elhinni, hogy ez a ronda kocka egy olasz autógyár kezei közül került ki. Ugyanakkor sokat elmond, ha a típusjelölés mögé nézünk: SZ, azaz Sprint Zagato. A furcsa külső a híres Zagato karosszériaműhely munkája, náluk is történt a gyártás 1989 és 1994 között. Egyfajta kísérlet volt az Alfa Romeo múltját megidézni. Alapjait az Alfa Romeo 75 adta, a futóművet viszont például a 75-ös IMSA versenyautó változatából kapta. Így remek volt vezetni, de rétegmodellként kevésbé volt rá kereslet. Renault Avantime és Vel Satis 2001-ben valami nagyon elgurult a Renault-nál, mert két olyan modellt is bemutattak, amit a mai napig emlegetünk, és amik jó eséllyel pályáznak a future classic jelölésre. Kupé egyterű? A Renault meglépte, és így született a minden részletében különleges formavilággal rendelkező Renault Avantime, két hatalmas ajtóval az oldalain. Nem kevésbé tűnt guruló koncepcióautónak a Vel Satis sem, ami a német presztízs szedánokkal akarta felvenni a versenyt, de se minőségben, de motorkínálatban nem sikerült a németek orra alá pirítani. Nem volt sportos a vezethetősége, cserébe nem is volt Renault-szerűen komfortos sem. Mercedes Vaneo Ma titkos favorit a családoknak, korábban viszont váratlan volt egy ennyire kizárólag a praktikusságra törekvő modell egy olyan prémium gyártótól, mint a Mercedes. Azóta persze tudjuk, hogy haszonjármű fronton mennyire sikeres a Mercedes, a Vaneo pedig egy korai egyterű próbálkozás volt tőlük, ami csak az idő múlásával érett be. Alapjait az A-osztály adta és mindössze 2001 és 2005 között gyártották. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!