Utasonként és kilométerenként 56,5 grammos CO2 kibocsátásával 2019 májusában a Wizz Air volt a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkező légitársaság. A Wizz Air a jövőben újabb lépésekkel támasztja alá a környezetvédelem iránti elkötelezettségét. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója elmondta, a Wizz Air végső célja, hogy a megfizethető utazás révén az emberek szabadabban élhessék életüket, és büszkék arra, hogy ezt a célt a legfenntarthatóbb módon érik el.

A közleményben felidézték: péntek délután a menetrend szerint 17.38-kor Monorra induló, S50-es jelzésű járat mozdonyvezetője röviddel az indulási idő előtt a Nyugati pályaudvaron jelentette, hogy a mozdony műszaki hibája miatt a vonat nem fog tudni közlekedni. A vasúttársaság üzemirányítása úgy döntött, hogy a nagyobb késések elkerülése érdekében ezt a monori járatot lemondja.   Hozzátették, hogy ezek után az utasokat leszállították, a Nyugati pályaudvar utastájékoztató kijelzőire kiírták, hogy a vonat nem indul. A hangosbemondón többször felhívták az utasok figyelmét arra, hogy szálljanak át a 17. vágányon álló szerelvényre, az lesz a következő induló járat Monor felé.  Mint írták, az utasok leszállása után a szerelvényt az állomás tolatómozdonyával kihúzták egy távolabbi tárolóvágányra. Később a MÁVDIREKT-et felhívta egy a személykocsiban maradt utas, aki elmondta, hogy többen is a vonaton vannak. A pályaudvar ügyeletese a helyszínre küldte a biztonsági őrség munkatársait, hogy kísérjék vissza az utasokat a peronokhoz a mintegy 200 méterre lévő tárolóvágánytól. A vasúttársaság belső vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy az indulásra váró vonaton megfelelően tájékoztatták-e az utasokat a járat lemondásáról és a kivontatás megkezdésekor meggyőződtek-e a személykocsik kiürítéséről.  A MÁV-START emellett kártérítést nyújt azoknak az utasoknak, akik péntek délután a Nyugati pályaudvarról nem tudtak elutazni a 2786-os számú monori személyvonattal. A visszatérítési és kártérítési igényeket a vasúttársaság ügyfélszolgálata kezeli és bírálja el, amelyhez az utazásra jogosító menetjegyet, bérletet bemutatva fordulhatnak az utasok. A kérelmeket e-mailben az eszrevetel@mav-start.hu címre kell eljuttatni, személyesen a Keleti pályaudvaron (a 9. vágány mellett) lehet intézni, de az utasok benyújthatják kártérítési igényüket a vasúttársaság jegypénztárainál is.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján 2018-ban 4068 esetben történt vad–gépjármű ütközés. A statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül hány követelt emberéletet, ám több tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje a gázolást. Van, amikor ütközni kell „Az adott szituációtól függ, milyen döntést érdemes hozni. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni ” – fogalmazott Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora a hirado.hu-nak. Mint mondta, a sebességhatárok betartása a figyelmeztető tábláknál igen fontos, de már 50-60 kilométeres sebességnél „el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”. A szakértő szerint ezért gyakorolni kell, de valóban van olyan eset, amikor elkerülhetetlen az ütközés. Nyilvánvaló, hogy 80-90 kilométeres sebességgel, folyamatos szembeforgalomban nem ránthatjuk el a kormányt, hanem fékezünk, és „várjuk az ütközést” – tette hozzá. A szakember kiemelte: az ilyen és hasonló esetekre van tudatos döntés, de a gépjárművezetők többsége nincs ennek a tudásnak a birtokában, pedig megtanulható a tesztpályákon. S ugyan vannak menetstabilizáló rendszerek az autókban, de azok sem csodaszerek. A tudatos mozdulatsor a legbiztonságosabb – szögezte le Kőrös András. Ráadásul – hangsúlyozta –, ha ki van téve a figyelmeztető vadtábla, s az után történik az ütközés, akkor jogilag a sofőr a felelős. Már egy róka is leszakíthatja a futóművet Az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Jó tudni, hogy például a róka igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem ajánlott. A szakértő szerint már egy ekkora vadállat is képes az ütközéskor nagy sebességnél az autó futóművét szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet. A hirado.hu megkeresésére Rung Áron, az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársa kiemelte: abból kell kiindulnunk, hogy bármelyik, az adott régióban előforduló vadfaj az év bármely szakában és bármely napszakban a közutakra kerülhet. Ennek a valószínűsége ugyanakkor jelentősen megnövekedhet bizonyos vadfajok esetén és bizonyos időszakokban. Úgy fogalmazott: általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy a vad napi aktivitásából adódóan az esti, éjszakai órákban a táplálkozó helyekre, illetve kora reggel onnan a nappali pihenőhelyre történő mozgás miatt ezekben a napszakokban fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésére, ezért a sofőröknek fokozottabban kell figyelniük. Leginkább őzzel találkozhatunk a közutakon Hazánkban a legnagyobb állományú nagyvadfajunk az őz, az ország minden részén előfordul, ennek köszönhetően egyértelműen az őz a leggyakrabban a közutakra kerülő nagyvadfaj.Vadbalesetek szempontjából országos szinten komoly jelentőséggel bíró nagyvadfaj még a gímszarvas és a vaddisznó is. Ezeknél a fajoknál, bár nem kerülnek olyan gyakorisággal az úttestre, mint az őz, megfigyelhető, hogyha ütközésre kerül sor, nagyobb testméretük miatt az súlyosabb következményekkel járhat. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján 2017-ben – gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon, mezei nyúl, fogoly, fácán – összesen 13 179 egyed hullott el vad–gépjármű ütközés következtében. Ugyanezekre a fajokra vonatkozó adat a Soproni Egyetem által működtetett Országos vadelhullás monitoring adatbázisa alapján 15 731 egyed a 2016-2017-es vadászati évben. Utóbbi monitoringrendszer ragadozók adatait is gyűjti. Felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420–450 vidrát, 4000–4500 borzot és tízezer rókát gázoltak el országszerte a közutakon. Az új szabadalom bizonyítottan hatékony Tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik hatékonyan – mondta a hirado.hu-nak Koltai Viktor, a Siren 7 kifejlesztője, aki ezért döntött úgy, hogy létrehoz egy olyan vadfigyelmeztető rendszert, amely valóban ellátja feladatát. A Siren 7-tel a vadbalesetek döntő többsége elkerülhető, ugyanis a forgalomban lévő vadsípokkal szemben ez a magyar szabadalom bizonyítottan működik.  Öntapadó fóliával a gépkocsi első lökhárítójára ragasztható. A tervezők garantálják, hogy 90 kilométeres sebesség mellett is képes 130 decibel hangerővel riasztani az állatokat, háromszáz méteres a hatósugara, és az autóban ülők ebből mit sem érzékelnek. A szerkezet „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb vadállatot is – mondta Koltai Viktor, és hozzátette, mivel szélenergiával működik, nem veszi igénybe az akkumulátort. A feltaláló kiemelte, két év fejlesztés után készültek el ezzel a passzív eszközzel, aminek a paramétereit a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Bizottság Európai Közúti Biztonsági Chartája is igazolt.

A június 9-i rendezvény záróprogramja közben egy raliautó a nézők közé hajtott, tizenegyen megsérültek, köztük kilenc ember került kórházba. A Magyar Gyorsulási Szövetség arra reagálva adott ki közleményt, hogy pár órával korábban a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) közölte az MTI-vel: nem adott ki hozzájárulást vagy engedélyt a tótkomlósi raliverseny megrendezéséhez. A Magyar Gyorsulási Szövetség leszögezte, hogy a raliversenyzés az ő sportágai közé tartozik, így az MNASZ semmiféle jogkörrel nem is rendelkezik az Air Sprint versenyek engedélyeztetése vagy egyéb rendelkezési jog gyakorlása terén. Az MNASZ közleményében kitértek arra: az elmúlt években a szövetség azt tapasztalta, hogy több olyan szervezet is tevékenykedik Magyarországon, amelyek az autósport területén jogellenesen magának tulajdonítják az országos sportági szövetségi hozzájárulás kiadásának jogát. Az MNASZ utalt arra, hogy ha nem jogszerűen kiadott hozzájárulással rendelkezett a szervező, akkor a hatóságok várhatóan vizsgálni fogják ennek a "körülményeit, az esetlegesen kiadott hozzájárulások jogi hátterét és esetleges szerepüket a sajnálatos baleset kialakulása kapcsán". Erre reagálva a Magyar Gyorsulási Szövetség azzal vádolta meg az MNASZ-t, hogy "hazug állításokat" terjeszt, és "szándékos rosszhiszeműséggel azt a látszatot akarja kelteni, hogy az MGYSZ jogsértő módon adta hozzájárulását" a tótkomlósi verseny megrendezéséhez. A közleményben emlékeztettek arra: az MNASZ által az MGYSZ ellen kezdeményezett törvényességi eljárás során született jogerős ítélet kimondja, hogy a Magyar Gyorsulási Szövetség országos sportági szövetség. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon múlt vasárnap azt közölte: engedélyezett autóverseny alatt történt a baleset Tótkomlós belvárosában.