Úgy tűnik, hogy nem egy klasszikus filmbeli motívum a Puli Space története, ahol minden jó, ha jó a vége. Ennek ellenére Tibor arcán nem látszik csalódottság, ahogy korábban is említette, nem a győztesnek járó összeg motiválja. Dr. Pacher Tibor B.A.: Hogyan tovább akkor? P.T.: Jól lehet, most mi a Google XPRIZEből kiszálltunk, de természetesen a projekt megy tovább. Egyébként mi is, és az amerikai partnerünk, az Asrobotic is azt mondja, hogy ilyen határidővel nem lehet ezt megcsinálni. Mi drukkolunk a bent maradt csapatoknak, de elég kevés valós esélye van annak, hogy ők is abszolválni tudják a feladatot. B.A.: Hogy látod, mikor léphet a Puli a Holdra? P.T.: Mi úgy kalkuláljuk, hogy 2019-ben van erre reális esély. B.A.: Lehet arról beszélni, hogy mennyibe kerül a projekt? P.T.: Sokba, nagyon sokba. A számításaink szerint három évre elosztva évi 900 millió forintra lenne szükségünk. Ennek a kétharmada az útiköltség. Számos helyen teszteltük... B.A.: Valamilyen szinten én is a piacról élek, szerinted van ma Magyarországon olyan cég, aki ezt az összeget bevállalja? P.T: Szerintem van, és szerintem pénz is van. Persze most lehetne hasonlítgatni. Véleményem szerint, akiknek még stratégiai szempontból is jó lehetne, az a MOL vagy az MVM, hogy csak kettőt említsek. De autós cégeknek is jó lehetne, számukra komoly reklámértéke lehetne a dolognak. Egyre több magáncég tud résztvenni a tudományos munkákban B.A.: Az Audi be is szállt! P.T.: Igen, jóban vagyunk a német kollégákkal, náluk az Audi mellett a német Vodafone is beszállt. A Japánoknál pedig az egyik támogató a Suzuki. B.A.: Miből él a vállalkozás? P.T.: Vannak szponzoraink, de létrehoztunk egy támogatói platformot, az itt befolyó összeg fedezi a rezsinket. B.A.: Magát az űrjárművet mennyire volt nehéz megépíteni? P.T.: A nehézséget inkább a tömeg jelenti. Mi öt kilóval kalkulálunk, ebbe kell beleférnie mindennek. Számos tesztünk volt már, itthonról irányítottuk a Pulit például a marokkói sivatagban vagy Hawaii-n is. Bízom abban, hogy a meglévő támogatóink mellé további cégek csatlakoznak Hogy egy kicsit a vidámabb feléről is beszéljek, többször felvetődött bennünk is és az amerikai partnerünknél is, hogy mi lenne, ha a felvitt Holdjárókkal csinálnánk egy versenyt, akár önjáró, akár földről irányított módon. Egészen biztosan nagy durranás lenne. Olyannyira beleéltük magunkat ebbe a dologba, hogy elkezdtük egy földi verzió kidolgozását is. Vannak Holdhoz hasonló terepviszonyok akár itthon is, ahol ezt nagyon jól meg lehetne valósítani. A Puli adottságait a Földön is szeretnénk kamatoztatni B.A.: Azon túl, hogy a Puli Space program megvalósítása bizonyos mértékig bravúr, a kifejlesztésekor gondolkoztatok a föld hasznosításán is? P.T. Hogyne! A mi védjegyünk a mobilitásunk. A Puli „botkerekeivel” szinte mindenhol el tudunk menni. Ezek éles helyzetekben letesztelt tények. Ezért például aknakeresésben nagy hasznát lehetne venni. Mi nem kiszedni akarjuk, hanem megtalálni és kvázi feltérképezni az adott területet. 2015-ben egy osztrák egyetemen készítettek egy tanulmányt, amiben világszinten 130 millió aknáról beszélnek, és a számuk nem csökken. Tehát itt bőven lehetne keresnivalónk.      

"Mindannyian csatázunk valamivel, és mindannyian tudjuk, hogy nagyon nehéz tovább küzdeni, ha már eleve legyőzöttnek érezzük magunkat." – fogalmaz Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnök-vezérigazgatója. "Ezért vannak oly nagy hatással ránk azok a sportolók, akik folyamatosan feszegetik határaikat. Őszintén remélem, hogy minden sportoló képes lesz a legtöbbet kihozni magából, és ennek öröme átterjed majd a világ más részeire is." A "Team Toyota" színeiben versenyző sportolókat – soraikban a Toyota Csoport alkalmazottaival – annak figyelembe véve választják ki, hogy mennyire osztoznak a vállalat alapvető értékeiben. A Toyota többféle módon támogatja a sportolókat, egyebek közt: Anyagi támogatás: járművek használata, tiszteletdíjak, szponzoráció formájában Technológiai támogatás: például sportszerek fejlesztése Közvetlen alkalmazás: például az idén induló Toyota dolgozók munkaviszonya A február 25-én zárult 2018-as Phjongcshangi Téli Olimpiai Játékokon a Toyota által támogatott tizenegy sportoló összesen nyolc arany, öt ezüst és öt bronzérmet szerzett saját olimpiai csapataik számára. Ezek közt érdemes külön megemlíteni a holland Ireen Wust érmeit, illetve a norvég Johannes Hosflot Klæbo által szerzett érmeket. Azzal a céllal, hogy “a sport segítségével békés és diszkrimináció-mentes társadalmat hozzon létre”, illetve “a mobilitás révén hozzájáruljon a fenntartható társadalom létrejöttéhez”, a Toyota 2015-ben globális együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetközi Paralimpiai Bizottsággal (IPC). Miközben az autóipar egy évszázadonként egyszer előforduló, forradalmi átalakulással előtt áll, a Toyota célja – összes dolgozója, részvényese és más partnere támogatását élvezve – az, hogy még jobb mobilitást kínáló társadalmat hozzon létre, ami mindenkinek biztosítja a mozgás szabadságát. A Toyota emellett 177 ország Nemzeti Paralimpiai Bizottságaival (NPC) is együttműködési megállapodást kötött, amivel a vállalat világelsővé vált a globális paralimpiai partnerek sorában. Az IPC felkérte a Toyotát, hogy az egyes országokban működő vállalkozásai révén, a helyi NPC-k tevékenységének előmozdításával segítsen a Paralimpiai Játékok, valamint a részvevő sportolók ismertségének és támogatásának növelésében. A paralimpiai mozgalom melletti elkötelezettségét bizonyítva a Toyota az NPC Fejlesztési Program keretében még erőteljesebben dolgozik az NPC-k kapacitásának bővítésén. Ezt a programot 2017-ben indította útjára az IPC fejlesztési részlege, az Agitos Alapítvány, azzal a céllal, hogy a tapasztalatok és legjobb módszerek megosztása révén javítsa a fejlődő NPC-k szervezeti és menedzsment-képességeit, javítva ezzel szakmai tevékenységüket, és lehetővé téve számukra, hogy több támogatáshoz jussanak az állami, vállalati és fejlesztési célú forrásokból. Mindemellett a program sporttechnikai képzést is nyújt a sportolók, az edzők és a tisztviselők számára azzal a céllal, hogy a parasportolók minden szinten fenntartható lehetőségekhez jussanak.

Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta, az új útszakasz létrejöttével a város újraegyesítése történt meg, hiszen azok a városrészek, melyeket eddig a főút elválasztott, most újra egységet alkotnak. Hozzátette: az útszakasz mentesíti a várost az eddigi forgalomtól és felgyorsíthatja gazdasági fejlődését is.  A polgármester úgy fogalmazott, hogy a várpalotaiak több mint két évtizedes álma valósult meg az elkerülő út megépülésével, melyet a szocialista kormányok figyelmen kívül hagytak. A jelenlegi kormány teremtette meg az anyagi fedezetét az útépítésnek, mely példaértékű együttműködés következtében valósulhatott meg - hangsúlyozta. Hozzátette: ez a beruházás is bizonyítja, hogy az országnak vidékbarát kormánya van, amely odafigyel a településekre. Felidézte: a kormány számos jelentős intézkedése közül az egyik legfontosabb az adósságkonszolidáció volt, amely Várpalota esetében azt jelentette, hogy a város több mint 3 milliárd forint adósságtól szabadult meg.  Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Várpalotán mindig is dolgos emberek éltek, akiknek mindig voltak álmaik.  A 8-as út elkerülő szakaszának megvalósulása is álom volt egészen 2013-ig, amikor a kormány meghirdette a közútfejlesztési programot. Ennek köszönhetően 2014-ben a fejlesztés első, majd 2016-ban a második üteme is elkezdődött - mondta.  Az első ütemben mintegy 6 kilométernyi kétszer két sávos út, 2,4 kilométer hosszú egyéb országos útszakasz készült el. A második ütemben 3,4 kilométernyi kétszer két sávos, valamint 1,5 kilométer hosszú egyéb országos út épült, összesen mintegy 28 milliárd forintból. A beruházás eredményeként három különszintű csomópontot, négy körforgalmat, két vasúti hidat három közúti felüljárót építettek, kettőt felújítottak. Ezen kívül zajvédő fal, gyalogos és kerékpáros aluljáró épült a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kivitelezésében. A szakasz átadásával végig kétszer két sávos gyorsforgalmi úton lehet autózni Székesfehérvár és Veszprém között, mintegy 50 kilométer hosszan; és Veszprémet is bekapcsolták a gyorsforgalmi úthálózatba. (szöveg, kép: mti)