A bíróság döntése szerint az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján megtilthatják a dízelüzemű járművek használatát azzal a céllal, hogy a település levegőjének minősége megfeleljen az európai uniós előírásoknak, de ügyelniük kell az arányosság elvének betartására, és csak végső megoldásként rendelhetik el a tiltást. Az intézkedéshez nem kell új, szövetségi szintű szabályokat kidolgozni. A döntés több millió tulajdonost érinthet Németországban, járműveik értéke a használat korlátozásának lehetősége miatt csökkenhet, és ebbe Andreas Korbmacher tanácsvezető bíró szavai szerint bele kell törődniük, kártérítést nem követelhetnek. A motor átalakítása a gyártókat terhelheti meg milliárd eurós nagyságrendű költségekkel. A bíróság két város, Stuttgart és Düsseldorf ügyében döntött, de az ítélet irányadó a többi 17 nagyvárosnak is, ahol a stuttgarti és düsseldorfi ügyet elindító Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédő civil szervezet a tiltás intézményének bevezetését sürgeti, arra hivatkozva, hogy a főleg a dízelmotorok üzemelése révén keletkező nitrogén-oxid-szennyezés meghaladja a levegőminőségi előírásokban rögzített határértéket. A bíróság arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy vegyék fel a dízelüzemű járművek kitiltásának lehetőségét a levegőminőség javítását célzó intézkedési tervükbe. Stuttgart esetében kikötötték, hogy első lépésként a régebbi - például az Euro-4 környezetvédelmi besorolású - motorral működő járművek kitiltását kell mérlegelni, és az Euro-5 besorolású motorral szerelt járművek használatát legkorábban 2019 szeptember 1-jétől korlátozhatják. Azt is meghagyták, hogy bizonyos foglalkozási csoportokra és az érintett területek lakosságára kivételeket kell meg megállapítani. Németországban nagyjából 15 millió dízelautót tartanak forgalomban, többségük hazai gyártmány. Az esetleges tiltások nem érintenék a nagyjából hatmillió Euro-6 besorolású járművet, így mintegy kilencmillió autó használatát lehet korlátozni. Azonban több millió dízelüzemű kisbusz, autóbusz, teherautó és kamion is közlekedik a német utakon. A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) becslése szerint a nitrogén-dioxid-szennyezés több mint 60 százalékban a dízelmotoroknak tulajdonítható, és a nitrogén-dioxid egészségkárosító hatása miatt évente legalább hatezren halnak meg Németországban. Azonban a települések levegőminősége az utóbbi években rendre javult, főleg azért, mert az újgenerációs dízelmotorok károsanyag-kibocsátása alacsonyabb, mint a régebbi motoroké, a Volkswagen-csoport által elvégzett szoftverfrissítések pedig több millió jármű kibocsátását csökkentették. Emellett az újonnan forgalomba állított járművek között csökken a dízelek aránya. Viszont a levegő minősége nem mindenütt javult eléggé. Végleges adatok 2017-ről még nincsenek, de a német sajtóban ismertetett szakértői becslések szerint valamennyi településtípust együttvéve nagyjából 70 kis- és nagyvárosban lehet határérték feletti a nitrogén-oxid-szennyezés, 50-ben csupán kismértékben. Így számos helyen lehet alternatíva a dízelek kitiltása a legszennyezettebb vagy legsűrűbben lakott településrészekről. A hamburgi szenátus - a tartományi rangú nagyváros kormánya - rögtön a bírósági döntés után be is jelentette, hogy egy 580 méteres útszakaszról kitiltják az átmenő forgalomból valamennyi dízelüzemű járművet, egy 1600 méteres útszakaszról pedig dízelmotorral működő teherautókat. Az intézkedést várhatóan április végén vezetik be. A szövetségi kormány szerint a dízelüzemű járművek kitiltása nélkül kell javítani a levegőminőségen. Ezt hangsúlyozta Barbara Hendricks környezetvédelmi és Christian Schmidt közlekedési miniszter közösen tett nyilatkozatában, kiemelve, hogy elindítottak egy egymilliárd eurós (310 milliárd forint) programot, amelynek révén a helyi önkormányzatok a többi között elektromos meghajtású autóbuszokat vásárolhatnak vagy új közlekedés-irányítási rendszereket fejleszthetnek. Barbara Hendricks kiemelte, hogy az autógyártóknak is nagyobb részt kell vállalniuk a gond megoldásából, a dízelbotrányban érintett járműveken nemcsak szoftverfrissítést, hanem hardvermódosítást is végre kell hajtaniuk, vagyis át kell alakítaniuk a motort. A német autóipari cégek érdekképviselete (VDA) kedden ismét elutasította a szoftverfrissítésnél jóval drágább - becslések szerint gyártmányonként átlagosan 1300 euróba kerülő - átalakítást. Közleményük szerint a szoftverfrissítés sokkal gyorsabban elvégezhető, és 25-30 százalékkal csökkenti a jármű nitrogén-oxid-kibocsátását. Hangsúlyozták, hogy "okos" megoldásokkal, például a közlekedésirányítás digitalizációjával és az elektromobilitás támogatásával elkerülhető a dízelautók használatának tiltása. A tiltás ellen foglalt állást a városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) is, amelynek vezetője, Gerd Landsberg kiemelte, hogy aránytalanul nagy terhet helyezne az önkormányzatokra a tiltott övezetek kijelölése és felügyelete. Münchenben például 130 ezer utcatáblát kellene kihelyezni, az adminisztráció elvégzésére pedig száznál is több embert kellene felvenni.