A szövetség közleménye szerint az elektromos közlekedési eszközök - főként autók - használatának legfőbb gátja a magas a vételár, a töltőpontok szűkössége és az alacsonyabb hatótáv volt 2020-ban. Mivel a felmérések szerint az emberek 52 százaléka még hagyományos autóval közlekedik, s csak 48 százalékuk elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel, vagy gyalog, Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke a következő év fontos feladatának tartja a mikromobilitás részarányának további növelését a városi közlekedésben, az elektromos eszközök hatótávjával kapcsolatos félelmek és tévhitek eloszlatását, valamint a közösségi közlekedés népszerűsítését a fiatalok körében. A fenntartható közlekedés fejlesztésében érdekelt 41 vállalat iparági képviseletének, a Jövő Mobilitása Szövetségnek célja az is, hogy 2022-ben az elektromos autóvezetés a járművezetői oktatás részévé váljon, országosan mindenütt elérhetők legyenek az elektromos járműtöltők és széles körben elterjedjenek a közösségi közlekedést támogató "last mile" megoldások, vagyis az elérendő úticél utolsó szakaszában is legyen a fenntartható közlekedést segítő eszköz. Például az autó csomagtartójában legyen egy roller és azzal tegye meg a csomagszállító az utolsó szakaszát az útnak. Ezen felül javaslatot fognak tenni az otthontöltés elszámolhatóságának a megoldására és a társasházi töltőtelepítés egyszerűsítésére. Pukler Gábor elmondta azt is, hogy a 4-5 éve elsőként nagy számban üzembe helyezett elektromos autók most kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat, amelyek árait az akkumulátor hatótávolsága határozza meg elsősorban, nem a gyártási év, vagy a megtett kilóméterek. Hozzátette, Magyarországon egy autóval átlagosan 70-80 kilométert tesznek meg, így a városi közlekedésben ma már az elektromos autó a legversenyképesebb megoldás. A szövetség számítása szerint 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival. Ez a különbség tovább növelhető, ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor negyedakkora összegből is utazhat: otthoni töltés esetén, kilowattonként 40 forinttal számolva, 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez körülbelül 2800 forint. Elmondta, mindent figyelembe véve, egy középkategóriájú elektromos autó teljes élettartamra vetített költsége alacsonyabb a fosszilis autókénál: az elektromos autók vásárlását pályázati források támogatják, jóval kisebbek a szervíz- és fenntartási költségei, adókedvezményt, parkolási kedvezményt vehet igénybe a tulajdonosa. A szövetség tájékoztatása szerint már a vidéki városokban is vannak dugók, éppen ezért fontos lenne vonzóvá tenni a közösségi közlekedést a városlakók számára zöld buszokkal, kiegészítő közlekedési eszközökkel. Példaként közölték, Székesfehérváron az egy főre jutó autók száma nagyon nagy, a majdnem 100 ezres városban 40-50 ezer autó van, ami kiegészül az agglomerációból érkező autókkal. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Összeroncsolódott kisteherautó, amely vonattal ütközött egy vasúti átjáróban Bágyogszovát megállóhelynél a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. vonalán 2021. december 31-én. A balesetben az autó vezetője meghalt. MTI/Krizsán Csaba Kisteherautó ütközött vonattal egy vasúti átjáróban Bágyogszovát megállóhelynél péntek délelőtt, a balesetben az autó vezetője meghalt - közölte a vonalat működtető Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. szóvivője az MTI-vel. Rázó László elmondta, hogy a jármű a fény- és félsorompó tilos jelzése ellenére hajtott a vasúti átjáróba, ahol a Győrből Sopronba tartó személyvonattal ütközött. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint a vonat mintegy kétszáz méteren tolta maga előtt a kisteherautót, amely beszorult a vonat alá, a szerelvény pedig leszaladt a sínekről. MTI/Krizsán Csaba Tehervonattal ütközött egy személyautó a Tolna megyei Döbröközön péntek délután, a balesetben a gépkocsi vezetője meghalt - közölte a katasztrófavédelem, a Mávinform és a mentőszolgálat. Az Országos Mentőszolgálat arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a járművet vezető fiatal férfi a helyszínen életét vesztette. A Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a honlapján azt írta: a műszaki mentés idejére a balesettel érintett vasúti átjárót lezárták. A Mávinform közlése szerint az átjáróban a fénysorompó jól működött, tilos jelzést mutatott. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Ez, ha hihetünk a Reuters négy meg nem nevezett forrásának, amint arról az Automotive News Europe számolt be. A források szerint a Toyota a BYD-hez fordult a kulcsfontosságú technológiáért, amelyre a közelgő teljesen elektromos szedán elkészítéséhez szükség lesz.   A BYD, ami a Build Your Dreams rövidítése, egy Warren Buffett által támogatott kínai autógyártó, amely elektromos járművek akkumulátortechnológiájára specializálódott. A világ vezetői közé tartozik az elektromos mobilitás különböző méretekben történő lehetővé tételében. A vállalat szerepel a Time világ 100 legbefolyásosabb vállalata listáján is, amely  2021 elején jelent meg.   A források szerint a BYD kevésbé terjedelmes lítium-vas-foszfát Blade akkumulátorai az együttműködés fő célja. A cél egy megfizethető, de tágas jármű létrehozása volt, és a BYD-nek köszönhetően ez a lehetőség a nincs is olyan messze.

Az elektromos autósok minden tankoláskor megtapasztalják, hogy milyen macerás művelet a töltés, mert az informatikai kapcsolat létrehozása mellett még ott a nem éppen pehelysúlyú kábel, amit közterületen megrongálhatnak, akár el is lophatnak lelkes és veszélyekre fittyet hányó fémgyűjtők. Mobillal már működik Nem kérdés, hogy unjuk a vezetékeket, a sokféle csatlakozódugót, amiktől már megszabadulhattunk az utastérben, hiszen egyre több modell infotainment rendszere felkínálja az Apple CarPlay csatlakozási lehetőség mellett a mobiltelefon indukciós töltését is. Miért ne tölthetnénk így az elektromos autók akkumulátorait is. Tölthetjük, sőt tölthettük már korábban is.   Így egyszerűbb a tankolás                      Forrás: BMW AG Vezeték nélküli tankolás Azt már negyedszázada is felismerték az EV-modellek fejlesztői, hogy meg kéne szabadulni a felesleges túlsúlyt és hasznos helyet elfoglaló töltőkábeltől. Vagyis a kényelem igénye és a kábel nélküli töltés nem mai találmány, különösen a mini villanyautókban kritikus a súlyos és méretes tartozék elhelyezése az amúgy sem gigantikus csomagtartóban, ráadásul a szabadtéri töltések miatt soha nem éppen patyolattiszta a kábel, melyet összetekerés és tárolás előtt ajánlatos megtörölgetni, ami nem éppen kosztümös/öltönyös művelet. Indukciós töltőn a Peugeot Tulip       Forrás: PSA A Tulip negyedszázada tudta Az úttörő gyártók már régóta próbálkoztak megkönnyíteni a villanyautósok életet, a Peugeot 1995-ben bemutatta a csinos és kényelmes Tulip villanyautót, mellyel elég volt a kijelölt helyre parkolni, aztán kábel nélkül feltöltötte akkumulátorát. Az ötlet nyolc éven át aludta Csipkerózsika-álmát, amikor felébresztették a japánok. A Mitsubishi 2013-ban mutatta be vezeték nélkül is töltető CA-MiEV villanyautót, mely nagyobb lett az úttörőnek számító i-MiEV mininél. A 4 méter hosszú, 1,8 métere széles és 1,55 méter magas CA-MiEV-et 109 lóerős villanymotor hajtotta, lítium-ion akkumulátorának egyetlen töltésével 300 kilométernyi útra volt képes. AC/DC A technológia egyszerű: az autó alján lévő akkumulátor képes kábel nélkül is elektromosságot fogadni a töltőtől. Az indukciós technológia előnye, hogy teljesen automatikus: elég az autóval a kompatibilis töltőpanel fölé parkolni, és máris elindul a töltés, a váltakozó áramot (AC) a jármű alakítja egyenárammá (DC). Az indukciós töltés nagyobb energiaveszteséggel jár és lassúbb is a kábelesnél, ráadásul az interferencia káros is lehet az emberi egészségre, ennek ellenére egyre több márka ebben látja a megoldást. Csak rá kell parkolni az indukciós töltőre     Forrás: BMW AG Önkéntes BMW-sek 2019-ben a BMW Kalifornia államban 200 önkéntes 530e tulajdonossal kezdte meg az indukcióstöltés tesztprogramját, mely Németországban már 2018-tól működik. Az indukciós töltőket csak zárt garázsokba építik be, a szakemberek először felmérik a helyszínt és elektromos hálózatot, majd három éves bérleti szerződés kötnek a jelentkezővel. A talajra szerelik a GroundPad töltőt, az autó aljára pedig a CarPad egységet. Az indukciós töltőberendezés kiépítésével és majdani leszerelésével kapcsolatos összes költséget a BMW fedezi. Startgombbal indul A tulajdonosnak csak annyi a dolga, hogy a töltő fölé parkoljon, aztán megnyomja a Start gombot. A talajra szerelt egység által generált mágneses tér hatására az autóra szerelt egységben elektromos áram jön létre, ami feltölti az autó akkumulátorát. A rendszer maximális teljesítménye 3,2 kW, amivel a BMW 530e iPerformance akkumulátora 3,5 óra alatt tölthető fel. A rendszer hatásfoka 85 százalékos. Az indukciós töltés hatásfoka alacsonyabb a vezetékes megoldáshoz képest, ráadásul pontos parkolást is igényel. A BMW rendszere Wifi kapcsolattal segíti a vezetőt: a jármű központi kijelzőjén megjelenik az autó és a környezet felülnézeti képe, az optimális parkolási helyzetet ikon jelzi, a működőképességhez hosszanti irányban 7 cm, oldalirányban 14 cm a megengedett eltérés. A talajra helyezett rendszer a rajta áthajtó autót is kibírja, védett a nedvességtől és elektromágneses sugárzása töltés közben is csak a jármű aljára hat. Mindent a német gyártó fizet a bérlőnek       Forrás: BMW AG Majdnem 100 % Hatékony indukciós töltőt fejleszt a VW AG Knoxville-i innovációs intézete, az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium és a Tennessee-i Egyetem. Az első projekt keretében egy átépített Porsche Taycan modellnél vizsgálják, hogy csökkenthető az interferencia, mely két különböző forrású hullám találkozásakor jön létre, miközben erősítik/gyengítik egymást. A prototípus rendszerrel 98 százalékos hatékonyságot értek el, miközben a teljesítményt 6,6-ról 120 kW-ra növelték, a cél a 300 kW-os szint, amivel lehetővé válna, hogy a Taycan akkupakkjának energiaszintje 10 perc alatt érje el a 80 százalékot. Egységes előírások Az elektromos autózással foglalkozó valamennyi gyártó és beszállító fejleszt indukciós töltőket, melyekre már megszületettek az egységes előírások is. 2020 májusában hozták nyilvánosságra az indukciós töltésre vonatkozó GB/T 38775 kínai szabványt, néhány hónappal később, október 22-én véglegesítették a SAE International hasonló előírásokat tartalmazó SAE J2954 globális szabványát, melyben a következő teljesítményszintek szerepelnek: 3,7 kW, 7 kW, 11 kW és 22 kW. Töltősáv az autópályán                      Forrás: Electreon AB Svéd aszfalt Egyre több helyen épülnek ki a villanyautók menet közbeni töltésére alkalmas rendszerek. Ahogy a felső vezetékes troliteherautó-hálózat kiépítésében, úgy az utakba épített elektromos töltőhálózatok fejlesztésében is úttörők a svédek: Trafikverket megbízásából 2019. tavaszán 1,6 kilométeres indukciós aszfaltszakaszt készített az Electreon AB. A cél, hogy nulla károsanyag-kibocsátással közlekedjenek a teherautók, melyek így autonóm üzemmódban is biztonságosan használhatók a kb. félméteres töltősáv fölött. Kísérleti töltőpálya az A35-ös mellett                        Forrás: Stellantis Olasz meló: Stellantis, Béta-verzió A tizenhét márkás Stellantis cégcsoport immár második koncepciója indukciós töltésű autópályáról szól, a Béta kísérleti szakasz egy 1,05 kilométeres kör alakú tankolóring az olaszországi Milán-Brescia A35-ös autópálya Chiari Ovest melletti lehajtójánál. Az Arena del Futuro (A jövő arénája) aszfaltjába épített hálózat töltőkapacitása 1 megawatt, melyből megállás és kábel nélkül tankolhatnak a kísérleti autók, melyek a megfelelő energiaszint után visszahajtanak a közútra. A flotta még csak egy 500-as e-Fiatból és egy Iveco E-Way autóbuszból áll, de a globális e-Mobility projektvezető Anna-Lise Richard szerint ígéretesek a kísérletek a DWPT (Dynamic Wireless Power Transfer) rendszerrel. Kilométeres akkutöltő ring             Forrás: Stellantis További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!