A fejlett gazdaságokban 2008 második negyedéve óta körülbelül 7 millió állás szűnt meg. A globális gazdaság ugyanebben az időszakban 37 millió új munkahelyet teremtett. Vagyis minden egyes nyugaton elveszett állásra válaszként 6 új munkahely nyílt a felemelkedő gazdaságokban - írja közleményében a globális könyvvizsgáló és tanácsadó cég.    A döntéshozók és a vállalatok egyaránt kénytelenek igazodni ehhez az új helyzethez. Pozitívum, hogy a fejlett gazdaságokban megfigyelhető szabad kapacitás azt jelentette az Egyesült Államok és más fejlett államok központi bankjai számára, hogy képesek voltak nagy mennyiségű likviditást pumpálni a piacokba, az infláció ésszerű szinten tartásával egyidejűleg.    Hátrányos hozadéka viszont a helyzetnek, hogy a hosszabb időre munka nélkül maradt emberek tevékenység híján hajlamosak veszíteni tudásukból. Ezért az amerikai vállalatok egyre több időt és energiát fordítanak az újonnan felvett munkaerő képzésére, ami rövid távon meglehetősen megterheli az árrésüket.    Októberben a világ politikai, gazdasági döntéshozói Washingtonban gyűlnek össze megvitatni a globális kilátásokat. A PwC makroökonómiával foglalkozó csapata szerint a fejlett gazdaságok fenntartható talpraállásáról alkotott előrejelzés, 2010 óta először, várhatóan pozitív végkicsengésű lesz.    A szakértők az eurózóna további, fokozatos növekedését jósolják, közel 1 százalékos átlagos bővüléssel számolva 2014-ben. Az Egyesült Államok várhatóan tekintélyt parancsoló, 2,7 százalékos növekedést fog produkálni. A globális gazdaság számára a fejlett országok pozitív jövőképe ellenére még mindig csak 3 százaléknyi erősödés van kilátásban.    Ennek oka, hogy az olyan fejlődő országok, mint India, Indonézia, Törökország, Dél-Afrika és Brazília, nehézségekkel küzdenek, mivel a tőke elkezdett visszaszivárogni a fejlett gazdaságokba. Ez a tendencia tovább árnyalja a képet a washingtoni találkozó résztvevői számára.    A fejlett gazdaságok esetében is szükséges kockázatokkal számolni. Az eurózóna még mindig csak az elején tart az új banki infrastruktúrájának felépítésében, az Egyesült Államok pedig további költségvetési és adósságplafon-vitákat készül lebonyolítani. Ráadásul a fejlett országok gazdasági növekedése felduzzasztja a hosszú távú piaci kamatlábakat, ami nehezíti a költségek finanszírozását szerte a világban - olvasható a PwC közleményében.MTI 

  Nem olcsó mulatság a horvát nemzet becsületének megőrzése a magyarokkal való jogi-pénzügyi vitában - fogalmazott a Vecernji List. A brókerek szerint a mostani tőzsdei érték alapján az INA-részvények visszavásárlása legalább 3 milliárd euróba kerülne. Ez két és félszerese annak az összegnek, a valamivel több mint 1,2 milliárd eurónak, amelyet a Mol összesen fizetett az INA-részvényekért.    A horvát állam először 2003-ban adott el részvényeket annak érdekében, hogy a költségvetésben keletkezett lyukakat betömje. Akkor 505 millió dollárért került a Mol tulajdonába az INA részvényeinek 25 százaléka plusz egy részvény. Öt évvel később egy újabb 22 százalékos pakettért 720 millió eurót fizetett a magyar olajvállalat.    A 2008 óta eltelt időszakban az INA tőzsdei árfolyamának mélypontja 1400 kuna, a maximuma pedig 4400 kuna volt. Az utóbbi néhány hónapban 4000 kunán stagnált az árfolyam. Amennyiben ezen az áron adnák el a részvényeket, az mindenkinek megfelelne a Vecernji List szerint, még a Molnak is, mert ez az ár nem a jó üzleti lépéseknek és az új tulajdonos befektetéseinek az eredménye, hanem főleg a politikai játékoknak és azoknak a próbálkozásoknak a következménye, amelyek arra irányultak, hogy a Mol megszerezze a többségi csomagot.    (Az INA-részvények árfolyama jelentősen, 7,27 százalékkal esett a zágrábi értéktőzsdén pénteken, záráskor 3820,28 kunán jegyezték. Az INA már a harmadik egymást követő napon zárt csökkenéssel, vesztesége a héten 9,69 százalék volt.)    Annak ellenére, hogy az INA-részvények első csomagjának eladása óta az állami költségvetés keretösszege megháromszorozódott, a horvát államnak nincs annyi tartaléka, amennyiből megvásárolhatná a részvényeket a magyar partnertől, és ezzel az INA-t újra a szárnyai alá venné.    Ha a Molnak csak a részvények megszerzésére fordított 1,2 milliárd eurót adná vissza Horvátország, és nem 3 milliárdot, amennyit most a részvények a tőzsdén érnek, még akkor sem lehetne komolyabb hitelezők - például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vagy az Európai Beruházási Bank (EIB) - nélkül megszerezni a szükséges pénzt. Nem hivatalosan éppen az EBRD-t és az EIB-et emlegeti a horvát kormány is lehetséges hitelezőként. A másik lehetőség, hogy a lakosságnak ajánlják fel különleges kötvények formájában, ez viszont kockázattal jár.    A Vecernji List felsorol hat lehetséges vásárlót is, azaz ha a Mol harmadik félnek adná el részvénycsomagját, legalább hat potenciális vevője lenne.    Az orosz Rosneft (Rosznyefty) az Európai Unió piacán terjeszkedik, a brit BP is egyik részvényesüknek számít, úgyhogy sem a pénz, sem a politika nem okozna nehézséget - írta a horvát lap.    A másik jelentős orosz olajvállalat, a Gazprom neft (Gazprom nyefty) már jelen van a térségben, Szerbiában jelentős befektetései vannak, és Horvátország is érdekli, viszont a szerb befektetések miatt nem biztos, hogy az INA-t a horvát állam kívánalmainak megfelelően fejlesztené.    Az azerbajdzsáni állami olajvállalat (SOCAR) a volt Jugoszlávia országaiban érdekelt, habár eddigi legnagyobb befektetésüknek a térségben a montenegrói turisztikai központ építése számít. A Vecernji List szerint viszont nagyon is érdekelhetné az INA, s van saját olajuk és pénzük, valamint fontos szövetségesük az Egyesült Államok, ami nem elhanyagolható.    Az olasz ENI régóta partnere az INA-nak az adriai gázkitermelésben, elsősorban emiatt érdekelhetné a horvát olajvállalat részvénycsomagja.    A Mollal párhuzamosan 2003-ban az osztrák OMV is pályázott az INA-ra, így az is előfordulhat, hogy újra vevőként jelentkezne. Ebben az esetleg csak a Mollal való nem túl barátságos viszonyuk okozhatna problémát a Vecernji List szerint.    A Lukoil orosz olaj- és földgáztermelő és -feldolgozó magánvállalat az utóbbi években lassított európai terjeszkedésén, de az INA megvásárlása újabb lendületet adhatna a cégnek. Jelen van Romániában, Bulgáriában, Szerbiában és Horvátországban is, az INA-részesedés megszerzésével pedig a térség vezető olajipari vállalatává válhatna.MTI 

    A teljesítmény duplázásával már évi 150 millió tételt szállít a CEVA magyar leányvállalata, miközben felére csökkentette a használt logisztikai központ területét. Ma a százhalombattai, 40 ezer négyzetméteres területen, 33 dokkoló kapuval működő raktára  autóipari-, élelmiszeripari- és gyártó ágazatok cégeinek nyújt logisztikai szolgáltatásokat.    A CEVA a világ egyik vezető, ellátási lánc menedzsment vállalata, amely nagy és közepes méretű nemzeti és multinacionális cégek számára nyújt logisztikai szolgáltatásokat. A vállalat 160 országban mintegy 50 ezer embert foglalkoztat.    A magyar leányvállalat 2011-ben 1 milliárd 682 millió forint, míg a múlt évben 1 milliárd 982 millió forint nettó árbevételt ért el. A mérleg szerinti vesztesége két éve 186 millió, tavaly pedig 191 millió forint volt.MTI 

    Az irodai és otthoni munkavégzést segítő termékeket gyártó Fellowes amerikai cég megbízásából a Szinapszis Kft. reprezentatív kutatást végzett, amelyben kétszáz hazai kkv adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérték fel.    A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 90 százalékánál vannak bizalmas jellegű iratok, 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére.    A válaszadó kkv-k 9 százaléka szerint tehetnének többet is az esetleges adatlopások ellen, minden negyedik kis- és középvállalatnál előfordul, hogy kényes üzleti vagy személyes információk maradnak éjszakára az íróasztalokon. A megkérdezettek nyolcada elképzelhetőnek tartotta, hogy a cégnél keletkezett napi szemétben bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk.    Minden tizedik kkv a napi hulladékkal együtt kezeli a bizalmas, személyes vagy üzleti információkat tartalmazó dokumentumait. Hatból egy cégnél biztosan nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan kell megsemmisíteni az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat. A termelő és kereskedelmi szektorra az átlagosnál sokkal jellemzőbb, hogy a bizalmas adatok megsemmisítésére nincsenek egyértelmű előírások.    A saját ingatlanban működő cégek egynegyede nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt megszabadulnak tőlük. A közepes árbevételű - 250 millió és 1 milliárd forint közötti - vállalatok bő egyharmadánál maradnak bizalmas iratok az íróasztalokon éjszakára, míg az irodaházban, ipari parkban telephellyel rendelkezők körében ez az arány csak mindössze 10 százalék.     A válaszok alapján kettősség jellemzi a hazai vállalkozásokat, a többség biztonságban és az adatokkal történő visszaélésektől védve érzi magát, mivel döntően azt gondolják, hogy megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás ellen. Ugyanakkor számos esetben rávilágítottak arra, hogy a bizalmas dokumentumok kezelésével, megsemmisítésével és az elektronikus adatvédelemmel kapcsolatban is vannak hiányosságaik, amelyek alkalmat adhatnak a sokak által személyesen vagy üzleti életben megtapasztalt adatlopásokra - olvasható a Fellowes közleményében.MTI