Legfőbb gondunk fenntartani megszokott életmódunkat. Két megoldási példát mutatok: holland egyetemistákét és a sajátomat. Olvasóim maguk dönthetik el, melyiket tartják célravezetőbbnek.

Lehet, szabad-e egymással összevetni Barcelona jelképét, a Sagrada Família templomot, a Chaos hipersportkocsival? Kérem, ne kövezzenek meg, én látok közöset bennük. Racionális elmével gondolkodva mindkettő bizonyos...

Mostanában mintha az ág is húzná a fejlett ipari-fogyasztói társadalmakat. A pandémia és különféle létfontosságú nyersanyagok, félgyártmányok szűkössége után most a sofőrhiány és a mezőgazdasági gépkezelő-hiány ad okot aggodalomra.

Kire hallgasson, mit tegyen a környezetvédelmet, fenntarthatóságot szívügyének tartó autós? Homlokegyenest ellenkező dolgokra akarja rávenni a befolyásoló háttérhatalom és a reklám. Fontosabb a hűvösen mérlegelő józan elme, mint valaha. 

Miközben egymás után szűnnek meg, olvadnak össze, kerülnek idegen kézbe autómárkák, most megjelent egy új, egyetlen ember gondolatának megvalósulásaként. Van még tere nagy egyéniségeknek, emberek és autók között is!

Ideje átgondolni, hogy mit tartunk egyáltalán automobilnak, azaz önmagától mozgó személy- és áruszállítónak. A karbonsemleges, elektromos mobilitás szokatlan, fura járműveket hoz létre, csomagok házhoz kézbesítésére. Hová soroljuk ezeket?

Az elektromobilitás tényleges környezeti hatása attól függ, hogy miképp állítják elő az elektromos energiát – megújuló forrásból, hő- vagy atomerőművel? Az utóbbiak leállítása miatt nagyot nőtt a német villanyautók ökológiai lábnyoma.

Most nem elektromos hajtásra átalakított Trabantokról beszélek, hanem Kelet-Európa emblematikus autójának történelmi szerepéről, és Nyugat-Európa új favoritjáról. Tehát egy tovább élő politikai hatalom befolyásáról az autóiparra és mindennapi életünkre.

Még csak ismerkedünk a villanyautókkal, gyűjtögetjük a tapasztalatokat – például arról, hogy éjszakai töltés, vagy akár menet közben kigyulladhatnak, komoly kárt és veszélyt okozva. Úgy tűnik, nem árt felkészülni bizonyos helyzetekre.

Sorra-rendre futnak be hírek esztelen teljesítményű autókról, ma már kapható ötezer lóerős, rendszámos, közúti jármű – de nem szélturbina-szállító nehéz tréler vontatója, hanem luxuskocsi. Elment az emberek esze, vagy netán én nem vagyok képes érzékelni korunk szívdobbanását?