A legelső autó, amelyet a szimmetrikus összkerékhajtással szereltek, a Leone 4WD Estate kombi volt.  A kocsi története úgy kezdődött, hogy a Tohoku Electric Supply Company, amely a Honshu félszigetet látja el árammal, szeretett volna egy autót, amellyel dolgozói a munkahelyükre télen is probléma nélkül eljuthatnak.  Kifejezetten ezekre az igényekre a Subaru kifejlesztette a Leone Estate AWD –t , amely 1972 szeptemberében mutatkozott be, mint a világ első négykerék-meghajtású személyautója. Az Audi csak 8 évvel lemaradva mutatta be első összkerékhajtású modelljét, az Ur-Quattrót.

A Leone még kapcsolható négykerékhajtású volt: ha bekapcsolták, a hátsó tengely merev kapcsolatot létesített egy karmos kuplungon keresztül az állandóan hajtott első tengellyel. Ezt csak laza talajon lehetett használni, de ott a kocsi érezhetően stabilabb lett, és a sokkal nagyobb lett a hajtott kerekek tapadása (trakció).

A 90-es években a rali világbajnokságon vitézkedő Colin Mcrae nagy népszerűséget szerzett a Subaru összkerékhajtási rendszerének, különösen azután, hogy 1995-ben megnyerte a világbajnoki címet az Imprezával. A Subaru a 2008-as gazdasági válság óta nem vesz részt a rali világbajnokságon, még tavaly is az eladásaik 98 százaléka összkerekes autó volt.

Bár a szimmetrikus összkerékhajtás sokat fejlődött az évek alatt, az alapkoncepció máig változatlan: a hosszában beépített, alacsony tömegközéppontot garantáló bokszermotorhoz csatlakozik a rendszer. Az egész hajtáslánc a kocsi hossztengelye köré szimmetrikusan rendeződik a motortól egészen a hátsó differenciálműig. Ennek köszönhetően nincs extra súly egyik oldalon sem, még a féltengelyek is pontosan egyforma hosszúak.  Minden nehezebb komponens, mint a sebességváltómű, a differenciálok a két tengely közé esnek, ami csökkenti a forgatónyomatékot, vagyis kanyarban a kisodródási hajlamot.