Az Európai Bizottság új szabályokat javasolt a transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózatokra vonatkozóan. A TEN-T hálózat magában foglalja az öreg kontinenst átszelő főbb utakat és autópályákat. A jogszabály az EU vasúti, légi, tengeri és közúti közlekedésének számos vonatkozását lefedi, számos területen hatást gyakorol majd a közúti közlekedés biztonságára is.

A transzeurópai közlekedési hálózat, vagy röviden csak TEN-T, egy közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózat, melynek célja, hogy szolgálja az egész európai kontinens közlekedését. A TEN-T hálózat része egy tágabb rendszernek, a transzeurópai hálózatoknak (TEN), mely tartalmazza a közlekedésen kívül még a távközlési hálózatot (eTEN), az energetikai hálózatot (TEN-E). Az Európai Bizottság 1990-ben fogadta el az első cselekvési tervet a transzeurópai hálózatokról (közlekedés, energia és távközlés).

A jogszabálymódosítási javaslat egyik fontos eleme, hogy a TEN-T úthálózat egyes elemei megfeleljenek a 2019-es közúti infrastruktúra biztonságkezelési irányelvében meghatározott biztonsági előírásoknak. Az új szabályozás konkrét ütemtervet határoz meg a „törzshálózat” korszerűsítésére, miszerint 2040-ig a két forgalmi irányt minden szakaszon az autópályákkal szemben támasztott műszaki követelmények szerint alakítsák át. A teljes hálózatnak 2050-re kell elkészülnie. A kisebb forgalmú, kevesebb mint 10 ezer napi járműszámmal üzemelő útszakaszok mentesülhetnek a szabályok alól mindaddig, amíg képesek a jogszabályok szerinti közlekedésbiztonsági színvonal biztosítására. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC – European Transport Safety Council) szerint ezt a szempontot – mintegy kivételként – nem elég egyértelműen fogalmazták meg. A szakmai szervezet álláspontja szerint az ilyen utakra vonatkozó minimális biztonsági követelményeket részletesebben és sokkal egyértelműbben kell meghatározni.

A TEN-T közúthálózat egész Európát behálózza (Forrás: AI generált illusztráció)

A jogszabály módosítási javaslat másik fontos eleme a forgalom megosztásáról, a pihenőhelyek elhelyezéséről (egymástól legfeljebb 60 km-re szükséges ezeket létesíteni), a komplex pihenőhelyek (legfeljebb 100 kilométerenként), valamint a tengelysúlymérésről (legfeljebb 300 kilométerenként) szól. Ez utóbbi önmagában is különleges szerepet tölt be a teherforgalom szabályozásában, ugyanis a tengelysúly mérő állomásokon tudják a hatóságok kiszűrni a veszélyesen túlsúlyos tehergépjárműveket.

A változtatás harmadik fontos eleme a TEN-T hálózat mentén található közepes és nagyvárosokról szól. Egészen pontosan 424 nagyvárosnak 2025-ig fenntartható ún. városi mobilitási tervet (SUMP – Sustainable Urban Mobility Plan) kell készítenie. A SUMP egyrészt a városmenedzsment stratégia egyik fontos része, mely a közúti közlekedésbiztonságot hangsúlyosan kezeli, másrészt az országos ill. regionális közúthálózati elemekkel való integrált közlekedésmenedzsment szempontokat is tartalmazza.

A tervek szerint jelentősen javulnak a közúthálózat biztonsági paraméterei (Forrás: AI generált illusztráció)

Az egyik hiányzó nyelv az utak felkészítéséről az automatizált közlekedési rendszerekre. Az ETSC rendelkezéseket szorgalmazott annak biztosítására, hogy az útburkolati jelek, táblák és az infrastruktúra figyelembe vegyék a közlekedési táblafelismerő és az automatizált sávtartó rendszerek speciális igényeit. A javaslatok azonban nem tartalmaznak közvetlen említést az ilyen technológiákról.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.