Az Európai Unió informálisan azt kérte Kínától, hogy a távol-keleti ország önként korlátozza az európai piacra irányuló hibridautó-exportját. A Reuters beszámolója szerint egy mintegy 15 százalékos piaci plafonról szól. Ha nem sikerül megállapodni, Brüsszel további kereskedelmi intézkedéseket, köztük magasabb vámokat mérlegelhet.

Fontos ugyanakkor, hogy jelenleg nem elfogadott uniós szabályról, hanem tárgyalási javaslatról és politikai nyomásgyakorlásról van szó.

A vámok átírták a kínai stratégiát

Az Európai Bizottság 2024 októberében vezetett be öt évre szóló kiegyenlítő vámokat a Kínában gyártott akkumulátoros elektromos autókra. A hivatalos uniós tájékoztatás szerint a gyártótól függő pótlólagos vámtétel 7,8 és 35,3 százalék közötti, így a normál importvámmal együtt a teljes teher megközelítheti a 45 százalékot.

A hibridekre viszont csak az általános, 10 százalékos vám vonatkozik. A kínai gyártók ezért gyorsan módosították európai termékstratégiájukat, és egyre több hibrid, illetve hálózatról tölthető hibrid modellt kezdtek exportálni.

A CnEVPost által közölt adatok szerint az EU-ba érkező kínai hibridek havi mennyisége a 2024. októberi 3800 darabról 2026 júliusára 50 ezerre emelkedett. Ez több mint tizenháromszoros növekedés, miközben az autók átlagára is csökkent.

Peking WTO-szabályokra hivatkozik

A kínai kereskedelmi minisztérium ellenzi az úgynevezett önkéntes exportkorlátozást, amelyet a szabadpiaci elvekkel és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival is ellentétesnek tart. Peking azt sem erősítette meg, hogy hivatalos uniós megkeresést kapott volna.

Brüsszel célja nem pusztán az import visszafogása. Az EU abban is bízik, hogy a korlátozás európai gyárépítésekre és helyi beszállítói együttműködésekre ösztönözné a kínai autógyártókat. A szigorítás ugyanakkor drágíthatja a hibrideket, csökkentheti a vásárlók választékát, és újabb kereskedelmi konfliktust indíthat el. A következő hetek tárgyalásai dönthetik el, hogy kompromisszum vagy újabb vámháború következik.