A Skoda Kodiaq volt az első autó, aminél a megszokottnál több szabadságot adtak a cseh mérnököknek, így érthetően megnyomták a bemutatóját 2016-ban. Először egy remek berlini leplezése volt, ahol életem legemlékezetesebb kisfilmjét vetítették le a kanadai Kodiak városáról (én évente visszanézem), majd Mallorcán vezethettük először. Már akkor egy kívül-belül komolyan vehető, komolyságot árasztó, tágas és praktikus, remek SUV volt.

Szerencsére ez 2025-re sem változott. Tavaly év elején befutott a második generáció, amihez csak óvatosan nyúltak hozzá. Megmaradt az osztott fényszórós, mackós karaktere kívül, de sokat simítottak a vonalain. Odabent ugyanúgy felismerhető a műszerfal X alakban ívelt domborulata, mint korábban, de meglehetősen átrendezték a szellőzők, kapcsolók helyzetét és alakját. Már itt is a kormány mögé költözött a váltókar, szabadon álló a hatalmas központi infotainment képernyő, és itt mutatkoznak be az új digitális klímatekerők, amik nyomásra funkciót váltanak, tekerésre paramétereket állítanak. Bár tartottam ettől a megoldástól, eddig ez az egyik legélhetőbb és legminőségibb kivitelezés, amivel találkoztam a piacon.

Sokat nőtt, hiszen mintegy 61 mm-rel lett hosszabb, de 4758 mm-es hosszával ez még mindig az a méret, ami könnyedén manőverezhető a városban is. Borzasztóan élveztem, hogy a Kodiaqban még tényleg a forgalom felett ülünk, miközben egy tényleg tágas, és praktikus utasteret cipelünk magunk mögött, tele okos megoldásokkal. Például itt találkoztam először a velúr ujjlenyomat törlővel, de a két hátsó pohártartót is imádta a család. 560 helyett már 640 literes a csomagtartó alapból, míg a harmadik üléssort felhajtva 340 literes. Egyébként továbbra is teljes értékű utolsó üléssort kapunk, ahová még felnőtt férfiként is beférek, bár hosszú utat nem szívesen húznék le itt.

Minden hosszabb csend szünetben előjött belőle, hogy „mennyire jó már ez az autó.” Azonnal kúszik, azonnal vált, rögtön fékez, kiszámíthatóan reagál minden kormány és pedál mozdulatra. Csak magától értetődően suhan, mindenféle késlekedés és akadás nélkül, ami manapság már szörnyen ritka. Egyetlen gyengepontja a futóműve, ami a hatalmas, 20-colos felnikkel azért képes döcögősen csillapítani a nagyobb úthibákat, de ez a feszesség kell ahhoz, hogy ennyire magabiztosan fogja az utat. Érezhetően egyszerűbbek az anyagok odabent, néhol nagy illesztési hézagokkal, így a szélzaj (főleg autópályán persze) és a motorhang is fokozottabban beszűrődik, pláne, ha dízel dolgozik a motortérben.

Nálam egy 2,0 literes, 193 lóerős, összkerekes, dízel változat járt, ami egy népszerű konfigurációnak hangzik, pláne 7-fokozat DSG-vel, azaz duplakuplungos automatával párosítva. Itt nincs semmiféle villanyosítás, ami fojtaná a hajtást, ennek is köszönhető a rendkívül lineáris teljesítmény leadás. Harsány turbólyuk nélkül is lehet dinamikusan közlekedni még egy ekkora bódéval is, miközben a váltásokból mit sem lehet érezni – a nyomaték mégis mindig azonnal ott van. Élvezet volt vezetni, élvezet volt ebben a praktikus kabinban létezni.

Jelenlegi konfigurátora szerint 14,8 millió forintról indít a Skoda Kodiaq, ezzel a Peugeot 5008 árszintjén verseng, ám szélesebb hajtáslánc kínálattal. Míg a franciáknak már nincs hagyományos hajtásláncuk, addig a Kodiaqból még van hagyományos benzines és dízel is az MHEV és PHEV hajtások mellett, és az akkor a 265 lóerős RS sport változatot még nem is említettem. Például a mi jól felszerelt változatunk már 20 millió felett játszik, ahol már bejönnek a képbe az olyan modellek is, mint az eleve jól felszerelt Santa Fe. Innen már csak a vásárlók döntése, hogy mi fontos: az otthonos vagy a futurisztikus karakter, illetve, hogy milyen hajtáslánc illik bele a családi dinamikához.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!