Tóbiás és Balambér elsősorban a biztonságos közlekedésre tanít, ám a forgalomban való részvételhez nemcsak a megfelelő állapotú és felszereltségű jármű, a szabályok ismerete, valamint – közlekedési eszköztől függően – érvényes jogosítvány szükséges, hanem a legtöbb esetben biztosítás is. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat!

Mi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (röviden: kgfb) arra való, hogy ha egy autóval, teherautóval, busszal vagy motorral balesetet okoznak, akkor a balesetben vétlen fél kárát megtérítse a biztosító. Például egy autó túl rövid követési távolságot tartott, és emiatt beleütközött az előtte haladó kocsiba. 

Minden magyarországi gépjárműre kötelező biztosítást kötni, ez a kötelezettség az üzembentartót terheli (aki nem mindig a jármű tulajdonosa). Kötelező biztosítás nélkül az autó nem közlekedhet a forgalomban, a kocsi megvásárlásának vagy üzembe helyezésének napjától kezdve élnie kell a biztosításnak. 

A vétkes sofőr biztosítója fogja kifizetni a kárt

A kgfb díja tág határok között változhat, és nem csak a biztosítók különböző ajánlataitól függ az összeg. Számít az autó típusa, teljesítménye, használati módja, az üzembentartó életkora, lakóhelye, de figyelembe veszik a biztosítási előzményeket is, hogy okozott-e korábban balesetet az üzembentartó. 

Bár nem minősülnek gépjárműnek, fontos tudni, hogy a segédmotoros kerékpárokra is kötelező felelősségbiztosítást kötni. 

Mi a casco biztosítás? 

Az előzőekből kiderült, hogy a kötelező felelősségbiztosítás arra való, hogy a másoknak okozott károkat megtérítse. Ám ha az autós vagy motoros saját járművében okoz kárt, a kötelező nem fizet. Ahogy akkor sem, ha a károkozó személye ismeretlen, például ha parkolás közben valaki „meghúzza” az autónkat, de eltűnik a helyszínről.

Vajon volt cascója? 

Ezekre az esetekre ajánlott a casco biztosítás, ami kiterjed még természeti jelenségekre – például fakidőlés, jégverés, földcsuszamlás, árvíz –, valamint az autó, illetve tartozékainak ellopására is. A casco teljesen önkéntes, és mérlegelni kell, az autó értéke, valamint a jármű használatának, tárolásának körülményei indokolják-e a biztosítás megkötését. 

Mi a teendő, ha nem gépjármű okozta a kárt? 

Mivel a biztosítási kötelezettség csak a gépjárművekre vonatkozik, bonyolultabb a helyzet, ha gyalogos, kerékpáros, lovaskocsi vagy elektromos roller okozott kárt, például véletlenül megkarcolt egy kocsit, vagy letörte a visszapillantó tükrét. Ilyenkor elképzelhető, hogy a vétkes félnek vagy valamilyen egyéb biztosítása, amely fizet az ügyben, számos lakásbiztosítás tartalmaz például felelősségbiztosítást is. Ha nincs olyan biztosítás, amely fedezetet nyújtana, akkor a károsult közvetlenül a kár okozójától követelhet kártérítést. Ha a vétkes önként nem hajlandó megtéríteni a kárt, a károsult polgári peres útra terelheti az ügyet. 

Kerékpárra nem kötelező biztosítást kötni, de előfordulhat, hogy a forgalomban kárt okozol egy másik járműben, esetleg megsérülsz, vagy ellopják a bringádat. Ma már egyre többféle kerékpáros biztosítás érhető el, szolgáltatásoktól függően akár már évi pár ezer forintért. 

Biztosítva vagyunk a tömegközlekedési eszközökön? 

Ha rajtunk kívülálló okok miatt balesetet szenvedünk egy tömegközlekedési eszközön, akkor a járművet üzemeltető vállalat kártérítést fizet az esetleges sérüléseink után, valamint a velünk lévő tárgyak, csomagok károsodása esetén. Régebben egyszerű volt a helyzet, mert minden megváltott menetjegy tartalmazott utasbiztosítást is, de ma már nem minden cég biztosítja ezt. 

Jó tudni, hogy a MÁV és a Volánbusz járatain az utazó biztosítottnak számít, de csak akkor, ha jogszerűen utazik, vagyis van jegye, bérlete, nyugdíjas vagy például hat év alatti. Baleset esetén a jegyhez járó biztosítás szinte automatikusan fizet – persze fel kell venni a kapcsolatot a céggel –, az utas felelősségét nem vizsgálják. Hátránya, hogy a biztosítási összegek alacsonyak: a Volánbusznál baleseti halál, illetve a legsúlyosabb maradandó egészségkárosodás esetén is kétmillió forint a biztosítási összeg; a MÁV-nál baleseti halál esetén egymillió, száz százalékos baleseti rokkantság után pedig 1,2 millió forint a biztosítási összeg. 

A MÁV vonatjegyek biztosítást is tartalmaznak

A BKK 2012 óta nem köt az utasaira balesetbiztosítást. Ugyanakkor a vállalat így is felelősséggel tartozik az utasok testi épségéért, valamint az anyagi károkért. Nagy különbség viszont, hogy baleset esetén nem jár automatikusan a kártérítés, hanem fel kell vennünk a céggel a kapcsolatot, és bírósági eljárásban tudjuk érvényesíteni a kártérítési igényünket. Ennek során bizonyítanunk kell a vétlenségüket, és hogy a cég hibázott. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!