Az 1960-as év fordulópontnak tekinthető a hazai autósport történetében. A második világháborút követően először haladt át Magyarországon hosszú távú autóverseny, a Tour dé Europe. Majd júniusban a Szovjet Központi Automobil Klub meghívására - a Közlekedés- és Postaügyi miniszter engedélyével - 12 hazai résztvevő is megjelent az első Békéért és Barátságért rallye versenyen, amelyet a kb. 3000 kilométeres Moszkva-Varsó-Berlin-Prága útvonalon tartottak. Ez az évtizedekig fennálló versenysorozat a FIA tudomásával, de nem az egyetértésével túra- és pályaversenyzésben, majd rallyeban, gokartban és autocrossban is évente került kiírásra a régióban. A Béke és Barátság kupának köszönhető a Formula Easter kategória is a pályaversenyzésben.

Szintén 1960-ban a Magyar Automobil Klub felvette a Nemzetközi Autósport Szövetséggel a kapcsolatot, amelynek eredményeként 1961. június 11-én a Ferihegyi repülőtéren megrendezésre került egy nemzetközi autóverseny. Kilenc nemzet összesen 29 járművel nevezett a rendezvényre. Az eseményen megjelentek finn, kelet- és nyugatnémet, francia és osztrák csapatok is, s természetesen hazai versenyzők is rajthoz álltak. A 22 körös futamon a finn Curt Lincoln haladt át elsőnek a célvonalon Cooper versenyautójával. Őt a német Kurt Ahrens (Cooper) és a francia Jacques Callés (Stanguellini) követte^. Ezt követően a keletnémet Melkus műhely példáját követve Magyarországon is készült néhány Formula Junior versenyautó, de az 1960-as évek közepére ez a szakág lényegében megszűnt

Az 1961-es ferihegyi futam díjátadója (Forrás: Dvorszky Nándor)

Ugyan az 1950-es években már sor került néhány túraútra (pl. József Attila Emlékverseny), de a túrabajnokság az 1960-as években erősödött meg igazán.

1961 októberében került sor az első olyan hazai versenyre, amely már nevében is hordozta a „rali” megnevezést; a Magyar Ruggyantaárugyár támogatásával megvalósított Cordatic Rally-ra. Zastavák, Trabantok, Wartburgok, Skodák és Moszkvicsok mellett elenyésző számban a Vasfüggönyön túlról érkezett autók is rajthoz álltak. A győztes Nagy László lett Volkswagen „Bogarával”.

Nagy László az 1961-es Cordatic Rally-n (Forrás: Nagy Gábor)

1962-ben már több nemzetközi túraversenyen is indultak hazai résztvevők, s a Béke és Barátság Kupa is Magyarországon, Balatonföldváron ért célba.

Ahogyan a gyorsasági szakág háttérbeszorult, a túrabajnokságban résztvevő „normál” gépkocsiknak megfelelő pályát kellett találni. 1962-1963-ban a Ferihegyi Repülőtér betoncsíkján is tartottak túrakocsi futamokat, s a Városligetben is 1964-ig még zajlottak futamok. Ám ugyanebben az időben egy új helyszín is egyre nagyobb hangsúlyt kapott: a Népliget, ahol korábban, 1936-ban a Magyar Nagydíjat tartották. Néhány éven át ez a park adott otthont a legismertebb futamoknak.

Túrakocsik a ferihegyi betoncsíkon 1962-ben (Forrás: Dvorszky Nándor)

1963. őszén még a Nemzetközi Autósport Szövetség által kiírt gyorsasági Európa Kupát még a Városligetben tartották. A szabályok lehetővé tették, hogy olyan kisautók mint a Fiat 600-as és a Mini versenyezzenek olyan nagyobb autókkal mint a Mercedes-Benz 300SE és a Jaguar Mark 2. A 4,2 km-es városligeti pályán az abszolút győzelmet egy Lancia Flaminiával a Cabella, Facetti versenyzőpáros nyerte meg 424.8 km-es teljesítménnyel. Kesjár János egy Fiat 1500-assal kategóriájában a 3. helyen fejezte be a versenyt.

Az Európa Kupát később Európa-bajnokság szintjére emelték. 1966. szeptember 18-án már a Népligetben rendezték meg az ETCC 4 órás budapesti futamát. A beszámolók szerint 100 ezer néző volt kíváncsi a viadalra. Az élen három Alfa Romeo 1600 GTA végzett. A Pinto, Giunti olasz kettős 471 km-t teljesítve nyert, nem volt ilyen szerencsés Andrea de Adamich, aki két és fél órás versenyzés után baleset miatt kénytelen volt feladni a versenyt. Hollós István (Steyr-Puch) abszolút ötödikként nyert a divízió I-es kategóriában.

Alfák a Népligetben (Forrás: Dvorszky Nándor)

1967-ben az ETCC 6. futamát 64 kört teljesítve, az előző évben balszerencsés Andrea de Adamich nyerte meg Giorgio Panta (Porsche 911) és Nanni Galli (Alfa Romeo 1600 GTA) előtt. A kitartó Hollós István a 15. helyen ért célba a kis Steyr-Puch-kal. 1970-ben rendezték az utolsó ilyen futamot Budapesten.

A Magyar Autóklub, a nyugatnémet ADAC és az osztrák ÖAMTC klubokkal közösen rendezte a három város (München-Wien-Budapest) rallyet. A három város rallye 1963-tól másfél évtizeden keresztül hagyományos verseny volt és 1965-tol EB futamként jegyezték hosszú éveken keresztül a sportnaptárban.

1966-ban hangzott el először olyan nyilatkozat, amelyben meghatározták az autósport tömegsporttá fejlesztésének irányát. „Az 1967. évben az lesz a legfőbb célunk, hogy az autósportot tömegsporttá tegyük. Reméljük, hogy az autóbehozatal további növekedése ezt lehetővé teszi… Sokan 3-4 éves, sőt még régebbi kocsikkal autóznak, amelyek nemhogy nemzetközi, de még hazai versenyeken sem érik el a kívánt minimális teljesítményeket”. Míg az 1950-es években a motorkerékpársportra összpontosultak az erőfeszítések, az 1970-es években a hangsúly az autósportra helyeződött át.

Körverseny Győrben kb 1967-ben (Forrás: Tóth Ferenc)

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!