Honda Civic

Így lettem boyracer – Honda Civic 1.5 VTEC Turbo teszt

2021.01.19.

Saját utakon járnak a japánok, és a vezetési élményből egy fikarcnyit sem engednek, ami nagyon szimpatikus. Beszédes példája ennek a Honda Civic, ami még mindig az egyik legjobban vezethető kompakt, ráadásul finoman felfrissítették.

2017 áprilisában történt, hogy széles vigyorral a fejemen magyaráztam egy rendőrnek a Népligetben, hogy hiába van Civic írva a hátuljára, és hiába néz ki úgy, mint ami most jött ki a Need for Speedből, igazából eskü gyári, és az első ablakok hiába sötétebbek, mint az megszokott, nem fóliázottak. Kapargatta a körmével egy ideig, majd megegyeztünk, hogy egy 1200 kilométert futott autó talán nem sok kárt tehet a forgalomnak. Ilyen, és ehhez hasonló emlékezetes történeteket adott nekem az akkori, a mostanihoz rendkívül hasonló Honda Civic tesztautó, ami azóta átment egy apró faceliften, így újra itt volt az alkalom, hogy boyracert gyúrjon belőlem.

Mármint, tényleg, ezzel a külsővel lehetetlen elbújni. Lehet szeretni, vagy lehet utálni, de mindenképp valamilyen. Karakteres, gondolatindító – ehhez borzasztóan értenek a japánok. Éles törések, összetett formák, kellően morcos megjelenés, mostantól alapáron LED-es fényszórókkal. Végső soron egy rendkívül jól kitalált konstrukció az új Civic, ami időtálló és nem mellesleg rendkívül praktikus odabent. Elég az osztott rolós csomagtartóra gondolni (az egyik oldalra csúszik, a másikat a csomagtérajtóra erősítik, így sosem kell bajlódni vele), vagy éppen az összetett középkonzolra, ami ha akarjuk mély és öblös, ha akarjuk pohártartós, ha akarjuk, akkor kissé kemény könyöklőként funkcionál.

Lépcsőzetes ugyan, de széles résen át, jól pakolható a csomagtartó, és szerény emlékeim szerint egyetlen jelenlegi kompaktban sincs ekkora hátsó lábtér, bár ehhez a kijelentéshez valójában egymás mellé kéne állítani őket. Ráadásul rendkívül kényelmes, hiszen jól formázottak az ülések, mind elől, mind hátul, míg a bőrkormányt legalább olyan jó érzés fogni, mint egy VW-csoportos termékben. A 2020-as modellévre állítólag kellemesebb tapintású anyagokkal dolgoznak, bár azokra eddig sem lehetett panasz, ahogy a biztonsági felszereltségre sem, ami már a legalapabb verzióban tartalmazza az adaptív tempomatot, a sávtartót, a vészfékrendszert vagy épp a táblafelismerőt.

Ezeken felül érdekes lépés tőlük, hogy nem csökkentették, hanem növelték a gombok számát, ugyanis a 7-colos kijelző melletti érintőpadokat gombokra cserélték, míg a hangerő szabályzást hagyományos tekerő váltotta, méghozzá vásárlói visszajelzésekre reagálva. Manapság ezt olyan ritkán olvasni, de ismét egy ok, amiért imádni lehet a japánokat. Ahogy azt is nagyon jól érzékelték, hogy ami jó, azon nem kell változtatni. Így az 1.5 VTEC Turbo hajtáslánc maradt változatlan, ahogy a gombnyomásra keményíthető – hagyok időt – futóműhöz sem nyúltak, hiszen eddig is indokolatlanul jó volt vezetni az új Civicet.

Nem tudom, hogy a közvetlen kormányzás, a fémesen kattanó váltó, a tűpontos futómű, vagy a morcos hangja teszi – de leginkább ezek elegyére tippelek. Leheletnyi turbólyuk, ami igazából az előjáték, és nem kevésbé áll jól neki, mint az Audi öthengeresének. Utána viszont megérkezik a morcos hangzás, ami a fordulatszám növekedésével arányosan mászik egyre mélyebben a tudatodba, noha korántsem úgy, mint a nagykipufogós boyracer rizsrakéták, amikkel a Hondát a legtöbbször azonosítani szokás. Persze annak is megvan a szépsége, Japánban a valódi kultúrája is, ám ez itt valami sokkal komolyabban vehető, mégis ízig-vérig játékos jószág, ami anélkül visz téged bele a rosszba, hogy ezt észrevennéd.

Egyszer csak azon kapod magad, hogy egyre rövidebbeket váltasz, egyre jobban kipörgeted, hogy kinyíljon az 1,5-ös négyhengeres motor letaglózó orgánuma, miközben az egész kaszni táncol át a kanyarokon. Majd eléred azt a pontot, ahol nincs külvilág. Mélyen belemerülsz, pakolod kanyarról-kanyarra, ráküldöd a kettest a visszafordító előtt, majd egyre erősödő gázzal engeded, hogy toljon kifelé a kanyar kijáraton. Mindenféle orrtolás vagy indokolatlan kimozdulások nélkül dől rá a kanyarokra, és nem érted, hogy honnan szed össze ennyi tapadást. Nem kell ehhez sok, csak mindössze 182 lóerő. Az old school hot hatchek sem voltak erősebbek, mégis róluk beszélünk a mai napig.

Mára nagyon elszálltak a lóerők, és ez nincs másképp a Type R esetében sem, ami 320 lóerővel már-már túlzónak hatott elsőkerékre, miközben – egyébként lenyűgöző – koordináltsága miatt élményben igazából nem adott annyival többet, mint ez az 1.5-ös tesztautó. Sőt, valahol ezt még jobban is élveztem, könnyedebb volt az élmény, ráadásul utána 5,8 literes fogyasztással haza gurított az autópályán. Városban sem vészes, 7,2-7,5 literes átlagokat produkált egy utazásra vetítve – már, ha tudtam ezt tartani, hiszen néha maguk a márkatársak csábítottak el egy kis játékra. Akik hiába az idősebb korosztályt képviselik, nem kell őket félteni.

Nagy tempóval előz ki egy ugyanilyen Civic a Váci úton, majd villogtatja az elakadási jelzőjét. Több sem kellett, felzárkóztam hozzá, hogy legnagyobb megdöbbenésemre egy rendkívül boldog idős hölgy integessen vissza lelkesen. Majd visszakapcsolt egyet és ott hagyott. Azt hiszem, élvezte. És, hát erről kéne szólnia végső soron az autózásnak, nem igaz? Nem az egyre nagyobb és egyre több kijelzőtől lesz jó egy autó, bár tény, hogy mára a digitális felkészültség sem elhanyagolható tényező, és erre éppen a Civic döbbentett rá.

2017-ben még lenyeltük, mára azonban feltűnően megöregedett a Civic Android alapú infotainment rendszere, amit valamiért nem érintett a facelift. Nehezemre esik egy 8,9 milliós autó esetében (ennyibe kerül a tesztautónkhoz hasonló Sport Plus felszereltségű Civic) befogadni ezt a commodore felbontást és nehézkes kezelhetőséget, amikor a kompakt szegmensben már valóban okostelefon közeli tableteket kapunk. Még szerencse, hogy szabadon eldönthetjük, hogy mit preferálunk: a divatot, vagy a vezetési élményt. A Civic utóbbit nyújtja leghitelesebben.

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.05.24
Hol máshol, mint a Nordschleifén, a sportautók, pláne a Porschék legmérvadóbb játszóterén. ..
2024.05.24
Három európai digitális képzőművészt kért fel a Lexus, hogy teremtsen különleges világot a Lexus....
2024.05.24
2020 júniusában Birgit Lauda úgynevezett kötelesrész pert indított a meghalt férje által alapított....
2024.05.24
Japán sajtóértesülések szerint zöld utat kapott a sorozatgyártásra a 2015-ös Tokiói Autószalonon....
2024.05.24
Julie Mehretu, a nemzetközileg elismert művész a BMW M Hybrid V8 versenyautó műszaki alapjaira....
2024.05.24
A SEAT S.A. erősen kezdte a 2024-es évet, hiszen január és március között rekordszintű eredményeket....
2024.05.24
A friss termékek egy „vertikális” intelligens farmról származnak. ..
2024.05.24
Összeütközött három személyautó és egy kamion a 3-as főút 193-as kilométerénél, Arnót térségében. A....
2024.05.24
A MINI és a motorsport rajongói egyként várják az új MINI John Cooper Works debütálását. A nóvum....
2024.05.24
- Szujó Zoltán, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnöke a hétvégi Diósgyőr-rali....