biztonságos közlekedés

Fotó: Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA)
Az abroncs működés közben folyamatosan hőt termel. A gördülési ellenállás, a deformáció és az útburkolattal való súrlódás mind hozzájárulnak a felmelegedéshez. Nyári körülmények között ehhez hozzáadódik a magas külső hőmérséklet és a felhevült útburkolat hatása, amely tovább növeli az üzemi hőterhelést. A hőmérséklet emelkedésével az abroncsban lévő levegő nyomása megnő, ezért az abroncsnyomás is emelkedik. Gyakorlati közelítésként elmondható, hogy minden 5–6 °C hőmérséklet-emelkedés körülbelül 0,07 bar nyomásváltozást eredményezhet. Emiatt teljesen természetes jelenség, hogy hosszabb menet után a felmelegedett abroncsokban magasabb nyomás mérhető, mint induláskor, hideg állapotban.
A legnagyobb kockázat: az alacsony abroncsnyomás
A HTA szakértői kiemelik, hogy a nyári abroncshibák egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő, különösen az alacsony abroncsnyomás. Ilyenkor az abroncs oldalfalai a megengedettnél nagyobb mértékben deformálódnak, ami fokozott belső hőtermelést eredményez. Ez a folyamat gyorsítja az anyagfáradást, növeli a futófelület leválásának kockázatát és szélsőséges esetben pedig defekthez vagy hirtelen szerkezeti meghibásodáshoz vezethet. A nagy sebesség, a hosszú autópályás szakaszok és a forró útburkolat kombinációja különösen kritikus terhelést jelent az abroncsok számára.
Az abroncsok öregedése és állapota
Az abroncs természetes öregedési folyamaton megy keresztül. Az UV-sugárzás, az oxidáció és a hőingadozás hatására az anyag fokozatosan veszít rugalmasságából. Ennek következménye lehet a mikrosérülések, repedések megjelenése, valamint a szerkezeti szilárdság csökkenése.
Ezért kiemelten fontos: a futófelület állapotának rendszeres ellenőrzése, az oldalfalak vizsgálata, az esetleges sérülések felismerése, valamint az abroncsok gyártási idejének figyelemmel kísérése (DOT-szám alapján).
Megelőzési javaslatok a nyári időszakban:
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
