Ma rövid mésémben egy esettanulmányt írok le. A történet nem a képzelet szüleménye, hanem egyike azoknak a megtörtént eseteknek, amelyek a rovat indulása óta hozzánk futottak be. Előző mesénkben is a Focus modelleket jártuk körbe, a modellel kapcsolatos műszaki és piaci információk ott már egyszer elhangzottak.

Egy kellemetlen üzenet 1000 km után

A modell népszerűsége miatt egyáltalán nem csodálkozom, hogy a nagy számok törvénye alapján nemrégiben ismét egy Focus megvétele utáni meghibásodás sztorija érkezett a szerkesztőségbe. Bizonyos Varga Úr hívott fel telefonon, és arról érdeklődött, hogy vajon milyen lépéseket tehet saját ügyében.

Ez a műszerfali jelzés sok jóval nem kecsegtet

Varga Úr használt autót vásárolt. Választása egy 1.6-os benzinmotoros, gyakorlatilag alapkivitelű Ford Focus-ra esett, amelyet boldogan vett birtokba. Körülbelül ezer kilométer megtétele után a jármű műszerfalán hosszú sípolás kíséretében megjelent a rettegett CHECK ENGINE jelzés. Múltkori írásunkban már szóltunk néhány szót arról, hogy mi is lehet a hátterében ennek a jelzésnek, nem minden megokolás nélkül a következő tényező kimaradt az akkori felsorolásból.

A kémiai reakciókért felelős összetevők és a finom kialakítás miatt olyan drága a katalizátor

Irány a szerviz

A szervizben természetesen az ilyenkor szükséges járműdiagnosztikával kezdték a hibafeltárást. A számítógép a katalizátor (vagy teljes nevén katalitikus átalakító, esetleg konverter, amelyről bővebben itt olvashat) és csatlakozó szondáinak meghibásodását mutatta ki.

A kocsit felemelték, alaposan átnézték a katalizátor környékét, majd a kimondták az ítéletet: a katalizátort és mindkét szondáját cserélni kell.

Műszakilag elfilozofálhatnánk arról, hogy miért döglik be egy viszonylag fiatal autó katalizátora. Ennek elég sokféle oka lehet, a leggyakoribb a katalizátor úgy nevezett mérgezése, vagyis, amikor a focipályányi belső felületen olyan lerakódás képződik, amely meggátolja, hogy a kipufogógáz fizikai érintkezésbe lépjen a felülettel. Elsőszámú ellensége a katalizátoroknak az ólom, éppen ezért írtak elő immár évtizedekkel ezelőtt ólmozatlan benzineket a korszerű motorokhoz.

Sokan rosszul használják az ólmozatlan kifejezést a benzinekkel kapcsolatban és hibásan ólommentesnek nevezik. Ez a német nyelvterületen használatos „bleifrei” szó fordításából eredhet, amely szó szerinti fordításban valóban menteset jelent, a tény azonban az, hogy az ólom, illetve ólom tartalmú vegyületek régebben a finomítás során, direkt kerültek a benzinbe és a kompressziótűrést javították, illetve a kopogás csökkentésében játszottak szerepet.

A másik - napjainkban gyakoribb - ok, hogy elégetlen keverék hagyja el a kipufogórendszert, amely azonnal lerakódik a katalizátorban, és/vagy ott meg is gyullad.

Mennyibe kerül ez?

Ha tudatos (és környezettudatos) vásárlók vagyunk, akkor az új, minőségi alkatrészeket választjuk, és azokkal javítatjuk meg a kocsit. A DAT járműjavítási programban a két szenzor és a katalizátor cseréjének költsége több mint 300.000 Ft-ra adódott.

A rendszer (csupán) nettó 6000 Ft-os óradíjal és gyári alkatrészárakkal kalkulált

Ha a járművet még a vásárlás előtt átnézeti a vevő, akkor egy megfelelő mélységig látó diagnosztikai berendezéssel, jó eséllyel megtalálható ez a veszélyforrás is, amelyre a szakértő még a tenyérbecsapás előtt felhívja ügyfele figyelmét, aki ezáltal meggondolhatja magát, vagy a feltételezett javítási költségeket eleve az árba alkudhatja.

A pénztártól való távozás után persze még mindig ott a törvények által előírt jótállási idő, de a rengeteg bosszúság és macera az esetek többségében egy kis előre látással és előre gondolkodással megelőzhető.