mild-hibrid

A mild-hibridek térnyerése

2019.01.19.

Az európai jogszabályok egyértelmű irányt mutatnak: minél zöldebb autókra van szükség, azonban az emissziómentes közlekedésig még sok lépcső van. Ezek egyike lehet a mild-hibridek elterjedése is.

Még októberben szavazta meg az Európai Unió, hogy a 2021-es előírásokhoz képest mintegy 37,5%-kal kell csökkenteni a személyautók károsanyag-kibocsájtását 2030-ra. Jelenleg az autógyártók 118,5 g/km CO2 értéket képesek tartani a paletták tekintetében, azonban a cél 95 g/km lenne. További nehezítő tényezőként azt a javaslatot is elfogadták, hogy 2025-re már el kell érniük a 15%-os mérséklést. Jól látszik, hogy a jelenleg kínálatban lévő modellekkel ez az érték nem teljesíthető, egyre kisebb károsanyag-kibocsájtással rendelkező autók kifejlesztésére lenne szükség, méghozzá meglehetősen gyorsan. A cél nyilván a helyi emisszióval nem rendelkező villanyautók gyártásának ösztönzése. Azonban mindez elképesztő költségeket vonhat maga után a gyártók szempontjából, mi több, az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) előrejelzése szerint, eltűnhetnek a megfizethető modellek a piacokról, és legalább 5 millió forint lehet a friss modellek kezdőára.

Nem kérdés tehát, hogy a gyártósorok átszervezése, és a minél kisebb károsanyag-kibocsájtással rendelkező autók rohamtempóban történő kifejlesztése, nagy fejtörést okozhat a gyártóknak az elkövetkezendő pár évben, illetve okoz most is az átmeneti időszakban, azonban lehetnek viszonylag olcsóbb megoldások is. Az egyik ilyen lépcső lehet a plug-in hibridek, illetve a mild-hibridek térnyerése, ami már ma is észrevehető a modellpalettákon. Lassan szinte kivétel nélkül létezik konnektorról tölthető változat a legnagyobb prémium modellekből, és a többi gyártó sem rest új megoldásokért nyúlni, hogy csökkenjen egy adott modell CO2 értéke. Mára szinte alapvető, hogy SCR-katalizátorral szerelik a dízel személyautókat, ami a kipufogórendszerbe ültetett, úgy nevezett AdBlue folyadék spriccelésével igyekszik semlegesíteni a nitrogén-oxidokat. Ugyanakkor nagy változáson mennek át a benzines erőforrások is, amikben drasztikus gyorsasággal jelentek meg a részecskeszűrők – ez korábban szintén csak a dízelekre volt jellemző.

Minden gyártó célja tehát, hogy minél olcsóbban megoldja modellpalettájának zöldítését, erre lehetnek jó alternatívák a 12-, vagy 48-voltos mild-hibrid rendszerek, amik a motorkonstukciók átható változtatása nélkül implementálhatóak. Ráadásul nem is szükséges a házon belüli kifejlesztése, hiszen számtalan külsős autóipari szereplő kínál már hasonló rendszereket. Éppen az egyikük, a francia Valeo tett közzé egy közleményt, melyben Guillaume Devauchelle, a cég innovációs vezetője azt jósolja, hogy 2026-ra a világpiaci eladások 25%-át tehetik ki az ilyen rendszerekkel felszerelt autók. Ez nem kevesebb, mint 27 millió eladott autót jelent globálisan. Devauchelle azt is hozzátette, hogy számításaik szerint nem lesz olyan gyors az emissziómentes villanyautókra való átállás, ahogyan azt sokan látják. Szerintük a belsőégésű motorokról csak részlegesen tudnak megszabadulni a közeljövőben, főleg a benzines erőforrással szerelt modellek vihetik továbbra is az eladások zömét.

De mit nevezünk mild-hibridnek? Mindez tulajdonképpen egy elektromos motort, vagy generátort takar, ami képes visszanyerni a kiguruláskor, fékezéskor, vagy megálláskor keletkező, máskor egyébként kárba vesző energiákat és visszatáplálni azt egy akkumulátorba. Léteznek olyan rendszerek is, amik akár képesek a hajtásba is besegíteni némi erőtartalékkal, mondjuk gyorsításkor, viszont egyetlen enyhe-hibrid sem képes tisztán villannyal hajtani, tehát nincs full-elektromos hatótávjuk. Gyakran dolgoznak együtt a start-stop rendszerrel, tehát képesek akár a lámpához guruláskor például elég korán leállítani a motort, közben mégis visszanyerni az energiát guruláskor. A legelterjedtebbek a 12-, illetve 48-voltos rendszerek. Előbbire példa a Suzuki SHVS rendszere, ami önindító-generátora segítségével vesz le terhet gyorsításkor a benzinmotorról, ezáltal csökkentve a fogyasztást és a károsanyag-kibocsájtást is. Utóbbira már több példát találunk az európai modellkínálatban, 48-voltos rendszert használ például legnagyobb modelljeiben az Audi: mind az A6, mind az A7-A8 modellekben megtalálható ez az energiavisszanyerő rendszer. Nem kivétel a Hyundai Tucson, illetve a Kia Sportage sem, a jövőben pedig a Renault, a PSA, a Volvo és a Ford több modellje is használhat majd ilyen rendszereket.

Forrás: 
Valeo

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.29
Több szempontból is sokat fejlődött és ezért pozitívan értékeli a Formula 4 Winter Series-ben....
2024.03.29
- A nehéz-tehergépjárművek hétvégi forgalomkorlátozása a húsvéti hétvégén összesen 72 órán át lenne....
2024.03.29
Egyelőre csak koncepció formájában látható az első elektromos Isuzu D-Max pickup, de valószínű nem....
2024.03.29
A magyar rendőrök a francia hatóságok által körözött járművet foglaltak le Csanádpalota autópálya-....
2024.03.28
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság....
2024.03.28
A HangZóna mai vendége Rusznák András igazságügyi járműszakértő. ..
2024.03.28
Új hajtáslánccal bővül a Lexus első dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett modellje, a....
2024.03.28
Négy új hajó siófoki felavatásával vette kezdetét a 178. balatoni hajózási szezon csütörtökön. ..
2024.03.28
Két kulcsfontosságú modelljükhöz is ráncfelvarrást mutatott be a Seat és további két modell kaphat....
2024.03.28
Második évtizede viselhetik a büszke jelzőt Győrben: az Audi Hungaria üzemelteti a világ legnagyobb....