Az MGKKE által vezetett PAN-LNG Project részeként a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) Magyarországon első alkalommal helyezett üzembe olyan, úgynevezett PEMS-berendezést, amely menet közben folyamatosan képes a kibocsátott gázok összetételének és mennyiségének elemzésére. „Ezzel az eszközzel arra kerestük a választ Miskolcon, hogy vajon mekkora hatást érhetünk el egy tiszta gázüzemű autóbuszflotta üzembeállításával” – jegyezte meg a Domanovszky Henrik.

Gázüzemű vs. dízelüzemű busz

A Miskolcra érkezett 75 darabos CNG-s buszflotta, ugyanennyi dízelbuszt váltott ki, de a megyeszékhelyen továbbra is forgalomban vannak a 15 évnél fiatalabb, dízelüzemű autóbuszok. Az új gázbuszokkal történő összehasonlításra egy olyan, továbbra is tucatjával forgalomban közlekedő autóbusz típust bocsátott rendelkezésre a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK), amely viszonylag fejlett, Euro IV-es dízel hajtáslánccal rendelkezik. Emellett részecskeszűrővel is fel van szerelve, ráadásul a gyártó és a jármű alapvető konstrukciója is azonos.

Kevesebb nitrogén-oxid

 A dízelmotor-gyártók még a közelmúltban ezt a részecskeszűrős összeállítást környezetbarát, tiszta technológiának állították be. „A valóság ezzel szemben az, hogy az ősszel kirobbant dízelbotrány messze nem alaptalan. A dízelüzemű személyautóknál bizonyított valós viszonyok között mért 10-40 szeres nitrogénoxid határérték-túllépés súlyos problémát jelenthet ezen vegyület az élővilágra mérgező, az épített környezetet pedig erodáló, szmogképző hatása miatt”– hívta fel a figyelmet az MGKKE elnöke. A három miskolci vonalon 90 utasnyi műterheléssel végzett, összehasonlító mérés során a gázüzemű autóbusz 98 százalékkal kevesebb nitrogén-oxidot (NOx) juttatott a levegőbe, mint a dízelmotoros változat.

Nem kormol, de továbbra is szennyez

A mérések igazolták, hogy bár a dízel autóbusz részecskeszűrője valóban megtette a hatását, - hiszen kormolásmentesen járja Miskolc utcáit -, ennek ellenére a dízel súlyosan rákkeltő hatása továbbra is érvényesül, mert a mérőberendezés finomszűrőjén hátra maradt részecskék mérete olyan kicsi, hogy azok akadály nélkül juthatnak a tüdőn keresztül a vérkeringésbe. „A gázmotornak ezzel szemben nincsen szüksége részecskeszűrőre, mivel a földgázban nincs olyan összetevő, amely az égés során koromfejlődéshez vezetne, így akár ötöd annyival kevesebb nanométernyi részecske kerül ki belőle, mint a dízelmotor után szerelt szűrőből” - hívta fel a figyelmet Domanovszky Henrik.

A 75 autóbusz Miskolcon várhatóan évi 4,25 millió kilométert fog megtenni. Ezek a járművek évente 66 tonnával kevesebbet nitrogén-oxidot (NO+NO2) juttatnak a város levegőjébe, ugyanennyi dízelbuszhoz képest.

Eredmények:

A Magyarországon először Miskolcon elvégzett méréssorozattal rengeteg gyakorlati tapasztalat és információ gyűlt össze mind a PEMS műszer használatát, mind a különböző üzemű autóbuszok környezetre gyakorolt hatását illetően. „A vizsgálatok eredményességéből kiindulva hasznos és szükséges a projektet folytatni az ország többi nagyvárosában és más típusú, más műszaki paraméterekkel rendelkező autóbuszokon. Hosszútávon megcélozandóak a közúti közlekedés más járműszegmensei, illetve a nem közúti alkalmazások is” – jelentette ki Szabados György, a KTI Központvezető, laboratóriumvezető munkatársa.

A mérésben résztvevő járművek

Dízelüzemű:            Neoplan 489 EURO IV (Vizsgálat ideje: 2016. március 21.-március 25.)

Gázüzemű:   MAN Lions City GL EURO VI (Vizsgálat ideje: 2016. március 29. – április 1.)