A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek informális ülésén mondott nyitóbeszédében kiemelte, hogy a világgazdaság alapvető változásokon megy keresztül, és ennek egyik oka éppen a közösség döntése volt a globális károsanyag-kibocsátás egyhatodát adó közúti közlekedés elektromos átállításáról.

Rámutatott, hogy az EU ezen döntése nélkül biztosan nem lenne lehetséges a zöld átállás, ugyanakkor ez óriási kihatással van az egész világgazdaságra, teljesen új helyzetet teremtett, miután a szereplőknek új stratégiát kellett kidolgozniuk az alkalmazkodás érdekében. "És nyilvánvaló, hogy ez a döntésünk teljes mértékben megváltoztatta az EU és Kína közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat struktúráját és természetét" - fogalmazott.

"Ahogy az ipar képviselői is világossá tették, a zöld autóipar beszállítói és termelési láncában Kína és a kínai vállalatok nélkülözhetetlenek, megkerülhetetlenek lettek" - tette hozzá.

Majd üdvözölte, hogy a legnagyobb európai autógyártók már sikerrel alkalmazkodtak az új helyzethez, és versenyképes elektromos járműveket fejlesztettek. Azonban azt komoly problémának nevezte, hogy nem történtek hasonló lépések az elektromos akkumulátorok előállítása terén is, ehelyett elsősorban az ágazat piacvezető keleti - többnyire kínai - vállalataira támaszkodnak.

Szijjártó Péter ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy minden olyan intézkedés, amely korlátozhatja az együttműködést a nyugati vállalatok és keleti beszállítóik között, alapvetően veszélyezteti az érintett autógyártók alkalmazkodási stratégiáját az új korszakban. "És ha ezek az európai nagy autóipari vállalatok nem képesek sikeresen végrehajtani új stratégiájukat, az negatív hatással lesz az egész európai gazdaságra is" - szögezte le.

Emlékeztetett, hogy az Európai Unió nemrég még átfogó beruházási megállapodásról tárgyalt Kínával, ehhez képest a kelet-ázsiai ország elektromos autóiparára kivetett importvámok egy merőben új irányt jelentenek.

Fotók: MTI/Kocsis Zoltán

Aláhúzta, hogy ezt a huszonhét tagállam közül mindössze tíz támogatta, ami a blokk teljes lakosságának 45 százalékát jelenti, míg öt ország a javaslat ellen szavazott, tizenkettő pedig tartózkodott. "Azaz nem volt többség mellette, nem volt többség ellene, ha úgy tetszik" - mondta.

Valamint arra is kitért, hogy az EU-Kína kereskedelmi forgalom értéke tavaly mintegy 740 milliárd euró volt, ezért érdemes megvitatni, hogy a büntetővámok milyen hatással lennének erre a rendkívül széles körű együttműködésre, ugyanis Peking máris ellenlépéseket helyezett kilátásba.

A miniszter példaként hozta fel Magyarországot, amely szavai szerint a világ azon három országa között van, ahol mára mindhárom német prémium autómárka gyárral rendelkezik, s eközben a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedés mellett döntött, méghozzá elsősorban az erős német jelenlét miatt.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!