A közlekedési dugót senki sem szereti, de mindenki ismeri. Biztosan te is rengetegszer jártál már úgy, hogy elkéstél a munkából, az iskolából, mert csak lépésben haladt a forgalom, vagy csak estére értetek haza a Balatonról, mert olyan sok autó volt az autópályán. Ha nem sietsz sehová, a forgalmi dugók miatt akkor is rengeteg időt elpazarolsz, hiszen ahelyett, hogy a kocsiban ülsz, lehetnél a családoddal, a barátaiddal, sokkal hasznosabban elfoglalhatnád magadat. Ráadásul mindez pénzben is kifejezhető gazdasági veszteséget okoz. 

Dugóban araszolás helyett rengeteg hasznosabb és kellemes dolgot lehetne csinálni

Egy átlagos budapesti ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban az Inrix kutatóintézet jelentése szerint. Gondolj csak bele, pár óra híján ez annyi, mint egy teljes hét! Ezzel az eredménnyel a magyar főváros a 30. helyen áll a 38 ország 200 világvárosát rangsoroló listán. Ráadásul a dugóhelyzet egyre rosszabb, tavaly 16 órával kényszerültek többet a dugóban ülni az autósok, mint egy évvel korábban. Túl sok az autó, az utakat egyszerűen nem ilyen hatalmas forgalomra tervezték őket, és az elmúlt években még nőtt is a járművek száma. 

De hogyan alakul ki dugó?

Egyszerűen válaszolva miattunk, közlekedők miatt. Az autópályán sokszor előfordul, hogy látszólag minden ok nélkül van dugó: nincs baleset, nincs útépítés, sávlezárás, mégis lépésben haladnak az autók a sztrádán. A különös jelenség okát magyar kutatók fejtették meg, bonyolult matematikai képletekkel bebizonyították, hogy ha egy autósnak hirtelen lassítania kell, akkor a mögötte haladó sofőr még jobban lassít, a következő szintén, és így tovább. A lassulás hullámszerűen terjed végig a kocsisorban, ami végül nagyon lassú tempóhoz, sőt akár megálláshoz is vezethet. 

Maguk a közlekedők okozzák a dugókat

Önmagában a sok autó még nem okozna torlódást, a gond a hirtelen fékezéssel van. A tudósok szerint ha 20-30 százalékkal csökken a sebesség, akkor szinte borítékolható a dugó kialakulása. A gyakorlatban ez olyan, mint amikor 130-ról hirtelen 100-ra lassítunk az autópályán. A dolog érdekessége, hogy aki először fékez, az nem lesz a dugó részese, visszagyorsít, és megy tovább, mintha mi sem történt volna. Mögötte viszont beáll az forgalom. Ha ennél kisebb mértékű a lassítás, a mögöttünk haladó autók nem reagálnak olyan határozottan, és a dugókezdemény elhal, a torlódás szépén kisimul. 

Sokat számít a vezetési stílus

Mindez nagyban függ a vezetési stílustól is, hiszen aki agresszívan, a követési távolságra fittyet hányva, erős fékezésekkel halad a sztrádán, az nagyobb eséllyel okoz dugót. De az sem jó, ha valaki a forgalom tempójánál jóval lassabban vezet, esetleg nem tartja be a jobbra tartási kötelezettséget, mert ezzel lassításra kényszeríti a többi autót, és máris kész a dugó. Sokat számít az emberi reakcióidő is, mivel egyre később kezdjük el a fékezést, a mögöttünk haladóknak pedig egyre kevesebb idejük marad a lassításra, ezért jobban beletaposnak a fékbe. 

A reakcióidő és a vezetési stílus is számít

Ideális esetben az autópályán haladó összes járműnek ugyanolyan, de legalább hasonló sebességgel kellene közlekednie. Most túl nagy a sebességkülönbség, hiszen a személyautók 130 kilométer/órával haladhatnak, míg a teherautókra vonatkozó legnagyobb megengedett sebesség csupán 80 kilométer/óra. 

A modern technika segíthet

Mivel az autópályákon kialakuló dugókat maguk a közlekedők okozzák, a megoldást az jelentené, ha az emberi tényező minél inkább háttérbe szorulna. Ma már olyan intelligens vezetéstámogató rendszereket építenek az autókba, amelyekkel a dugók kialakulását is drasztikusan vissza lehetne szorítani. A sebességtartó automatika – ismertebb nevén a tempomat – sok autóban megtalálható, arra szolgál, hogy egyenletesen tartsa az autó sebességét a hosszú útszakaszokon. 

A tempomat továbbfejlesztett változata – az adaptív távolságtartó tempomat – arra is képes, hogy érzékelje az előttünk haladó autó távolságát, és úgy állítsa be a sebességünket, hogy a távolság egy határon belül maradjon. Ez azt jelenti, hogy hirtelen fékezés helyett finom lassítással reagál a előttünk lévő kocsi fékezésére, hiszen pontosabban felméri a távolságot és az emberi reakcióidőnél sokkal gyorsabb, így jóval kisebb eséllyel alakulnak ki dugók. Ehhez persze az is kellene, hogy minél több autóban legyen ilyen rendszer, amíg ez nem valósul meg, marad az, hogy figyelmesen, megfelelő követési távolsággal autózunk, és igyekszünk elkerülni a dugókat.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!