Az egyik fejtörést okozó jelenség a közutakon a kamioncunami. Nemcsak a lakott területen belül, hanem az autópályákon és az országutakon is nehéz megbirkózni a monstrumok el-, meg-, kikerülésével és az általuk okozott hajmeresztő helyzetekkel.  Egészen pontosan az öntörvényű kamionsofőrök okoznak gondot, akik sokszor rendkívül egyénien gondolkodnak a közlekedésről ott, fenn, a kakasülőn.

1. Amikor a tükörben csak a hűtőrácsot látod…

Nem tudom, hogy az áruszállítás miért írja felül a közúti közlekedés szabályait a kamionsok fejében. Pedig némelyikében bizony sebességhatárok nem léteznek. Abban az esetben, ha az országúton kicsit torlódik a forgalom, és egy személyautóban ülő nem kockáztatja az előzést, horrorisztikus élményekben lehet része, ha mögötte egy sietős kamionos halad. 90 km/h-nál is egészen biztosan, féktávolságon belül úgy a járgány fenekére tapadnak néhányan, hogy az félelmetes. Rendkívül kellemetlen hosszú kilométereken át csak egy böhöm nagy kamionelőlapot látni, ráadásul borzasztóan veszélyes is. Ha valami kis gubanc adódik a kocsisorban, akkor tuti, hogy a kamion megtolja maga előtt a kisebb járgányt. Az erőviszonyok alapján pedig az eredmény nem kérdéses…

Ez az élmény csak akkor „szebb”, ha véletlenül valaki két kamion közé ragad be hosszútávon. Nincs az a sofőr, aki ilyenkor számot ne adna a saját és a mellette ülők életével…

2. Ha kamion előz, inkább a füves árok!

Őszintén szólva, a monstrumok volánja mögött ülők teljesen tisztában vannak a járműveik képességeivel és mindent elsöprő túlerejükkel, és ezt sokszor ki is használják. A balesetek elkerülése nyilván a kamionsofőröknek is fontos szempont, de azért néhány helyzetben akkor is megkapják az elsőbbséget, ha nem járna nekik. Ki lenne az a bolond, aki ne adná meg? A teherautók előzési manőverei pont emiatt gyakran hajmeresztőek. Például, ha nem megfelelő mennyiségű a távolság a biztonságos előzéshez, akkor is előfordul, hogy belekezdenek a gyorsításba. Szerencsétlen szembe jövő autósoknak úgysincs sok esélyük. Ha a fékezés nem elég, akkor ott a füves árok. Jobb esetben persze a leállósáv is elég, csak kissé rázós. Bár, inkább az, mint egy frontális csattanás…

3. Középen jobb az út

Na, a felezőn haladó kamionoktól tudok frászt kapni az országutakon. Valóban vannak olyan aszfaltszakaszok, ahol szívem szerint az autóval két keréken oldalra dőlve én is középen mennék végig, de még az sem lenne zökkenőmentes. Ha ezt egy óriás járgány vezetője próbálja megvalósítani, az bizony feladja a leckét a szembejövőknek. Amikor az ember nyugodtan halad a saját sávjában, de a túloldalon közeledő kamion a felezőn átlóg, akkor általában a leghiggadtabb sofőrben is felmegy a pumpa. Először is azért, hogy biztonsággal elkerülje az ütközést, másodszor pedig a pofátlanságért. Pláne, ha egyáltalán nem akarja a kamion vezetője visszahúzni a kormányt. Ha rázós az út, le kell venni a gázpedálról a lábat, hogy a személyautós se tengelytöréssel hajtson az árokba.

A bizonytalanul manőverező, lassan szlalomozó monstrumok esetében a vezető elalvásának kockázata is fennáll. Én ilyenkor igazán lelassítok, hátha kivehető az arcfoszlányokból, hogy mi az oka a sávelhagyó csellengésnek. Persze, garancia semmire sincs… A kisebb járműveket képviselve azonban az a véleményem, hogy jobb lenne kevesebbet félni az ilyen helyzetekben. 

Ha tehát pörög a nyár és autózunk, fel kell készülni az utakon kialakuló erőviszonyokra is. Tisztelet illeti a kivételt, mert már találkoztam türelmes, szabálykövető kamionsofőrökkel is… Bár több lenne belőlük! Mindenesetre a hosszabb távú vezetés előtt érdemes kipihenni magunkat, mert akkor jobban tűrjük a konfliktust okozó helyzeteket és a meleget is.     

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!