Az európai felsőoktatás versenyképessége, a nemzetközi hallgatói mobilitás, az ipari-egyetemi együttműködések, a mesterséges intelligencia, az innováció, valamint az egyetemek társadalmi szerepe – csak néhány azon témák közül, amelyek a kontinens legfontosabb felsőoktatási konferenciája, a QS Higher Ed Europe Summit fókuszában álltak június 24-én és 25-én. A fórum házigazdája idén a Széchenyi István Egyetem volt, amely a június 23-i nyitónapon Győrben látta vendégül a résztvevőket.

Fotó: SZE

A konferencia második és harmadik napjának Budapest adott otthont. A több mint hatszáz felsőoktatási, vállalati és kormányzati szereplőt vonzó eseményen a világ mintegy hatvan országából érkezett szakértők mellett a Magyarországra akkreditált nagykövetségek képviselői is szép számban voltak jelen.

A fővárosi programot Báló András, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Határon Átnyúló Felsőoktatási és Nemzetközi Ügyekért Felelős Osztályának vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta: a nemzetközi rangsorok nemcsak listák, hanem lehetőségek is a fejlődésre, a tapasztalatcserére és a tanulásra.

„A magyar egyetemek az elmúlt években jelentősen javítottak mind pozíciójukon, mind pedig globális láthatóságuk szempontjából. Ez jól mutatja intézményeink erős nemzetközi jelenlétét, szélesedő kutatási tevékenységét és folyamatos fejlődését” – jelentette ki.

Hozzáfűzte: a rangsorok ugyanakkor önmagukban nem adnak teljes képet egy ország felsőoktatásáról – az intézmények mélyebb megismerésére azonban kiváló alkalmat ad például a QS európai csúcstalálkozója. Kifejtette: a kormányzat feladata napjainkban nemcsak az, hogy újra megnyissa az európai uniós forrásokat az összes hazai intézmény előtt, hanem az is, hogy a magyar felsőoktatás méltó szerepet kapjon a globális tudás-, tehetség- és innovációs transzferben.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy közülük több is képviselteti itt magát, köztük a Harvard Egyetem, a Trinity College Dublin, a Politecnico di Milano és rengeteg további kiváló egyetem” – részletezte. Kiemelte: azért rendkívül fontos, hogy a Széchenyi-egyetem házigazdája lehet a konferenciának, mert a magyar felsőoktatásnak leginkább arra van szüksége, hogy láthatóvá váljon a nemzetközi térben.

„A QS szakértőivel folytatott beszélgetések során két tanácsot kaptunk: erősítsük tovább nemzetközi kutatási együttműködéseinket, és mutassuk meg bátrabban a világnak azt az oktatási és kutatási színvonalat, amellyel rendelkezünk. Ebben is rejlik a mostani konferencia értéke: lehetőség nyílik a közös gondolkodásra és együttműködések kialakítására azon intézmények között, amelyek hasonló célokat követnek” – szögezte le.

Andrew Plant, a QS európai ügyvezető igazgatója előadásában rámutatott: a nemzetközi felsőoktatás helyzete egyre nehezebb lett az elmúlt években – a szabályozási környezet, valamint a hallgatói és technológiai igények is gyorsan változnak, amire az intézményeknek dinamikusan kell reagálniuk. Hangsúlyozta: a tehetség és az innováció előmozdításában a versenyelőny nem az egyéni kiválóságban rejlik, hanem a kollektív erőben.

„Európának évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak az együttműködések terén, és a földrajzi adottságok miatt ez itt sokkal könnyebb, mint a világ többi részén. A kontinens kiemelkedő potenciállal rendelkezik az oktatók, a hallgatók és a már évtizedek óta fennálló partnerségek révén. Egyes intézmények azonban egyedül nem tudják meghódítani a világot – együtt, a partnerségekre építve viszont képesek lehetünk rá” – húzta alá.

Nyitóelőadásban Ben Sowter, a QS alelnöke az európai felsőoktatás jelenlegi helyzetét és kihívásait mutatta be. Kiemelte: előrejelzéseik szerint 2100-ra több mint 315 millió európainak lesz majd diplomája, ami elengedhetetlenné teszi a tehetségek bevonzását és a minőségi utánpótlás képzését. Európára fókuszálva elárulta, hogy a kontinens továbbra is vezető pozícióban van, hiszen méretéhez képest itt található a legtöbb jól teljesítő intézmény. Ugyanakkor a nemzetközi toborzásához elengedhetetlen a jó megítélés – mind az ipar, mind pedig a potenciális hallgatók szempontjából.

„Kutatásaink során 1890 különböző állástípust azonosítottunk, negyvenezer készséggel, ami alapján jobban megérthetjük a munkaerőpiacot annak érdekében, hogy segíthessük az intézményeket. Ezen adatok elemzése teljesen eltérő lehet iparágtól, országtól függően – hiszen vannak olyan területek, amelyek ipara meghatározza a szükséges kompetenciákat” – mondta el.

Hozzáfűzte: a konferencia nyitónapján Győrben nagyon érdekes volt megtapasztalni a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria közötti erős kapcsolatot. „A lokáció miatt kialakult partnerség mára szimbiotikus kooperációvá erősödött a két fél között, kölcsönösen hasznos és látványos értékeket teremtve” – vélekedett.A QS Higher Ed Europe Summit budapesti napjain a Széchenyi István Egyetem oktatói, munkatársai és hallgatói számos olyan témában vállaltak szerepet, amelyek az intézmény stratégiai fókuszterületei közé tartoznak. A szakmai programok egyebek mellett a felsőoktatás és az ipar együttműködésének lehetőségeit, a védelmi ipar és az innováció kapcsolatát, a mesterséges intelligencia felsőoktatásra gyakorolt hatásait, valamint az informatikai és digitális fejlesztések szerepét vizsgálták. Emellett kiemelt figyelmet kaptak a nemzetközi partnerségek, a tudománydiplomácia, a jövő munkaerőpiaci igényeihez igazodó készségfejlesztés, valamint azok a jógyakorlatok, amelyek elősegíthetik az egyetemek versenyképességének és társadalmi-gazdasági szerepvállalásának erősítését.