Azt írták: két gépkocsi frontálisan összeütközött, az egyik autó pedig fának csapódott. A helyszínelés és a műszaki mentés idejére a rendőrök az utat teljes szélességében lezárták.

Szalvétára rajzolt darab Ismét nagyot dobott a már csak nevében kicsi autómárka, mely legújabb MINI-jével beparkolt a Katona József Színház kantinjába, ami a múlt század óta legalább annyit változott, mint a klasszikus brit, ami már csak formájával idézi ősét és egyáltalán nem törpeautó. Sőt! Az már szinte sztereotípia, hogy születése óta mekkorát nőtt Alec Issigonis szalvétára rajzolt Minije, amelyből húsz, utódjából ennél már jóval kevesebb férne el a kantinként működő parkolóba. Mert ugye jóval hosszabb, szélesebb és magasabb a 2017-es változat. Hogy mennyire is? Íme a közel hat-évtizednyi modellsorozat első és legfrissebb darabjának fontosabb adathalmaza. Táblás számok Hatszáz kilóról hízott Az 1959-es változat alig nyomott többet hatszáz kilogrammnál, napjaink MINI kínálatának legkönnyebbikének tömege pedig már több mint egy tonna. Ennél is radikálisabban nőtt az árcédulán szereplő szám, mely ötszázról majdnem tizenötezer angol fontra nőtt az Egyesült Királyság piacán. A klasszikus brit kisautó krónikája jelzi az európai autók evolúcióját. A drágább modellhez persze nagyobb tömeg, tágasabb és gazdagabb utastér jár, sok kényelmi berendezéssel, többek között légkondicionálóval, ülésütéssel, hifivel, meg még sok biztonsági és kellemes tartozékkal. Anno az első Austin Miniben még a sima szellőzőberendezés is feláras volt, az ajtókat külső zsanérok tartották, az ablakot még kézzel sem lehetett tekerni, mert a korai Trabantokhoz hasonlóan azt tologatni kellett, és ma már külső ereszcsatorna sem csúfítja a karosszériát. Autó, itt? A MINI-nél jóval kisebb mértékű egy másik klasszikus, a Katona bővülése, de ahogy az autóvilágban, úgy a színházéban is komoly lépéseket tettek a megújulásra. Az már nem volt meglepetés, hogy mekkorát változott a MINI, az már annál inkább, hogy mennyire átépítették a színházat. A Petőfi Sándor utcáról a csupa üvegajtón belépve azonnal feltűnik, hogy eltűnt a ruhatár, helyén kellemes kantin és könyvesbolt fogad. Ami nem változott, hogy a falakat most is a társulat fotói és plakátjai díszítik. Saját bevallása szerint Máté Gábor színigazgató sem gondolta korábban, hogy az új utak keresése közben és az átépítés után akár autó is beállhat kantinjukba. Ráadásul egy olyan márka modellje, melynek őse fiatalságának emblematikus darabja volt, igaz a mostani már másik világot képvisel. Továbbra is családias teátrum Ami nem változott, az a nézőtér és a színpad mérete, mert ugye ez belvárosi színház, ami olykor hátrány. Ahogy a szűk folyosórendszer is, ami az öltözők és a raktárak között vezet, és amit még több év után is nehéz kiismerni. E vallomás Ónodi Esztertől származik, aki megmutatta öltözőjét, amit persze nem csak ő használ: a 7. számú helység táblája szerint rajta kívül még Fullajtár Andrea és Bodnár Erika is itt készülődik színpadra lépés előtt, meg után. Nagy Ervin dodzsemes és karaoke beütésű minidarabja után következett az izgalmas hátországi séta, melyen sok minden világossá vált. Már amikor sikerült megtalálni az alagsori villanykapcsolókat. Ha nem is sötétben, de szűkösen él és dolgozik a műszakiakkal együtt több mint százhúsz fős kollektíva, melyből ketten is bevállalták, hogy bevezetnek a nézők által még képekről sem ismert hátországban, ahol a jelmezek, sminkek készülnek előadás előtt, majd miután lement a függöny ott is dobják le mindezt a színészek. Eltűnt a ruhatár Na és hová lett, a ruhatár, melynek helyén most autó is parkol? Leköltözött az alagsorba! Nincs már néni, aki a pultról elveszi a kabátot, ad egy számot, majd az előadás végén fordított mozdulatsor keretében visszakapjuk felöltőnket, miközben megszabadulunk némi aprópénztől. Vége az idegesítő sorbanállásnak, saját kulccsal zárjuk, nyitjuk szekrényünket, ami kevésbé romantikus, de gyors. Állítólag működik, bírják a zárak, nem tűnnek el kulcsok. Viszont a hideg szezonban akadnak olyan nézők, akiknek nercbundája nehezen fér be az egyébkét tényleg spártai ruhatáredzőtermeket idéző szekrényeibe… Döglött aknák után szabadon A költség és a szűkös hely lehetőségeinek megfelelően változott a színpadtechnika, meg persze az évente megújuló repertoár. A műsorlistán hiába keresném egykori Katona József színházi emlékeimet, azok többsége már csak felvételről látható. Például a Döglött aknák, Kállai Ferenccel és Major Tamással. A darab igazi kórkép volt a múlt rendszerről: a főhősök egykori ellenségek, akiket idegösszeomlás miatt ápoltak és akik egy kórteremben szenvednek bajaiktól, meg egymástól. A darab Paál Károlya és Moór Jenője úgy érzi, hogy a politikai helyzet áldozatai, egyikük a személyi kultusz éveiben még rettegett, de már félreállított pártfunkcionáriusként nem tudja megemészteni a változásokat. A másik főszereplő pedig az egykor reakciósnak titulált úri-osztály megszemélyesítője. Ápolásra szorultak Mindketten még a kórházi ágyon is folytatják ideológia és személyes háborújukat, miközben egymás múltjában és szekrényében turkálnak. Az 1971-es premier után még évekig játszották a Katonában a kamaraszínpadra írt vígjátékot, melyben viccként lehetett elsütni komoly politikai bírálatokat. A darab alapjául Csurka István 1959-ben megjelent Moór és Paál című irodalomtörténeti kalandregénye szolgált. Az egyik előadást Kádár János, az állampárt akkori első titkára is megnézte és a krónikák szerint jókat nevetett a rendszer kézi vezérlésű szocializmusának paródiáján. A darabot később vidéki színházakban, 2006-ban Sopronban is műsorra tűzték. Több színpadon játszanak                                                           Az öltözőben Ónodi Eszter Napjainkban is sikerdarabok futnak a Katona József színházban: honlapjuk jegyvásárló ablakában szinte 100 százalékban az elfogyott üzenet olvasható. Tényleg alig lehet jegyet kapni előadásaikra, pedig öt helyen is fellépnek színészei: Katona előcsarnok, kamra, kantin, sufni, Jurányi ház, Kossuth Lajos utca 18. Haris köz 5, próbaterem. És most megköttetett a Katona József színház és egy multinacionális konszern együttműködési megállapodása, ezzel a brit márka belépett a hazai kulturális életbe. Nem újdonság ez, tájékoztatta az Autószektort Massimiliano Di Silvestre, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója, aki azt is elmondta, hogy a cégcsoport több mint negyven éves múltra visszatekintő Art & Culture programjában száznál több kulturális intézménnyel működik együtt világszerte, a MINI márkát tekintve pedig Magyarországon ez az első ilyen jellegű kapcsolat. Tekintélyes a MINI Magyarország márka-nagyköveteinek listája: Zoób Kati, Szabó Gabriella, Jókuti András, Leblanc Gergely és Nagy Ervin. A szűkkörű esemény meghívottjai megnézhették Nagy Ervin dodzsemmel kombinált jelenetét, aztán Ónodi Eszter színművész is bemutatta a színfalak mögötti világot. Tényleg lenyűgöző volt, amikor elismerten nagy művészek kis közönség előtt is óriásit játszanak, méghozzá egy Mini apropóján. Máté Gábor a színházat, Massimiliano Di Silvestre, a BMW Group Magyarországot igazgatja Globális kultúrpolitika A BMW Group kulturális együttműködései immáron globális, a vállalatcsoport száznál több hosszú távú elkötelezettségének középpontjában a modern és kortárs művészetek, a jazz és klasszikus zene, valamint az építészet és dizájn áll. 1972-ben Gerhard Richter három nagyszabású festményét kifejezetten a BMW Group müncheni székházának előcsarnokába készítette el. Azóta Andy Warholtól kezdve, Roy Lichtenstein-en, Olafur Eliasson-on, Jeff Koons-on és Zubin Metha-n keresztül egészen Daniel Barenboim-ig és Anna Netrebko-ig számos művész dolgozott együtt a BMW-vel. A vállalatcsoport ezen felül központi épületeinek és üzemeinek megtervezésére olyan neves építészeket is alkalmazott, mint Karl Schwanzer, Zaha Hadid és Coop Himmelb(l)au. A Solomon R. Guggenheim Alapítvány, a Guggenheim Múzeum, valamint a BMW Group világméretű együttműködésének eredménye, a BMW Guggenheim Laboratórium 2011-ben ünnepelte világpremierjét New Yorkban. A teljeskörű alkotói szabadságot biztosít kulturális tevékenység során izgalmas színházi előadások, igényes koncertek és művészire festett autók születtek. Mobil alkotás a BMW kollekcióból

A 2016 szeptemberében útjára indított űrszonda az Antarktisz térségében, a chilei Horn-foktól délre, 17 247 kilométer magasságban került legközelebb a Földhöz. - Teljesen kihasználtuk a földközeli elrepülés emelőhatását arra, hogy jelentősen megváltoztassuk az OSIRIS-REx pályáját, különösen a pálya dőlésszögét - közölte Rich Burns, a program irányítója a NASA Goddard Űrközpontjában. Az OSIRIS-REx egy hét éven át tartó programot teljesít, és a tervek szerint 2018 augusztusában érkezik a Bennu közelébe, ahol két éven át felvételeket készít a kisbolygó felszínéről, és feltérképezi az aszteroidát, hogy a szakemberek jobban megértsék annak kémiai és ásványi összetételét, valamint kiválasztja azt a helyszínt, ahol mintát fog venni. A napenergiával működő űreszköz 2020 júliusában fogja három másodpercre megközelíteni az aszteroida felszínét, és egy robotkar segítségével megpróbál legalább 60 gramm kőzettörmeléket begyűjteni. Az űrszonda 2021 márciusában hagyja el a Bennu térségét, hogy 2023 szeptemberében a kőzetmintákat szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után visszatérjen a Földre. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Bennu kőzeteinek elemzése hozzásegítheti a tudósokat ahhoz, hogy jobban megértésék a Naprendszer több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását. A kutatók a kisbolygó pontos útvonalát is szeretnék meghatározni, hogy választ kapjanak arra a fontos kérdésre, mekkora az esélye annak, hogy a kisbolygó 2182-ben a Föld közelében haladva összeütközik bolygónkkal. Jelenleg ez a legveszélyesebb aszteroida. Az 550 méter átmérőjű aszteroida minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül. A 101955 Bennu földközeli kisbolygót a LINEAR-program részeként 1999. szeptember 11-én fedezték fel. Jelenlegi ismereteink szerint valamennyi földközeli, vagy úgynevezett földsúroló aszteroida közül a Bennu potenciálisan a legveszélyesebb.