Az elektromos mobilitási fejlesztési együttműködésben a két autógyár részvénycserét hajtott végre: a Toyota, amely az eladási számok alapján a világ második legnagyobb autógyártója, a Mazda 5 százalékos részvénytulajdonára tett szert, a Mazda pedig cserébe a Toyota 0,25 százalékos részvénypakettjét kapta meg. Autóipari szakértők szerint a Toyota a Mazda 5 százalékos részvénypakettjének a megszerzésével elsősorban azt kívánta megelőzni, hogy az elektromos járműtechnológia fejlesztésében folyó globális versenyben valamely fejlett technológiai befektető társaság vásároljon érdekeltséget az ötödik legnagyobb japán személygépkocsi-gyártóban. A Mazda, elegendő források híján, korábban egyáltalán nem tulajdonított jelentőséget az elektromos járműtechnológia fejlesztésének, ehelyett minden figyelmét a belsőégésű motorok hatékonysága javításának szentelte. A Toyota sorban köti magához az elektromos mobilitási technológia fejlesztéséhez elegendő finanszírozási forrással nem rendelkező kisebb japán autógyárakat. Már megszerezte a nagyságrendben hatodik japán autógyár, a Subaru Corp. 16,5 százalékos részesedését, és tárgyalásokat folytat a negyedik legnagyobb autógyárral, a Suzuki Motor Corp. vállalattal is technológiai együttműködés kialakításáról. A Suzuki esetében a Toyota elsősorban a kompakt autók gyártásában szerzett technológiai, valamint a délkelet-ázsiai piaci tapasztalatok megszerzése iránt érdeklődik. A Toyota és a Mazda közös amerikai összeszerelő üzemének éves termelési kapacitása 300 ezer autó lesz, a gyár mindkét márka modelljeit gyártani fogja, konkrétan a Toyota Corolla és a Mazda új SUV crossover modelljét. Az üzem 4 ezer alkalmazottat foglalkoztat majd, és 2021-ben kezdi meg a termelést. A Toyota eredetileg a Mexikóban jelenleg épülő üzemében tervezte az amerikai piacra szánt Corolla modelleket gyártani, ehelyett ott a Tacoma pick-up modellek készülnek majd. A Mazda számára az együttműködés az elektromos járműtechnológiához való hozzáférés mellett annyiban is előnyös, hogy megvetheti a lábát az Egyesült Államokban, és helyben gyárthatja az ottani piacra szánt modelljeit. A Mazda legnagyobb piaca az Egyesült Államok, de minden ott eladott modelljét Mexikóból vagy Japánból kell behoznia.

Élet a megapoliszokban Szaporodunk, és nem csak lélekszámban, hanem járműállományban is, nem véletlenül, hiszen csak tavaly 95 millió gépkocsi készült, miközben az újonnan forgalomba helyezettek fele sem kerül selejtezésre. Így már óceánná duzzadt az autótenger: az OICA adati szerint 2016-ban 1,2 milliárd darabos lett a globális gépkocsiállomány, miközben az ENSZ népességi nyilvántartása szerint 7,1 milliárd ember él a földön. Az ENSZ tanulmányában az is szerepel, hogy egy embernek a kulturált életvitelhez 800 négyzetméternyi tér lenne az ideális, ám ez több mint az álom kategória, különösen annak tükrében, hogy évente 75 millió ember születik és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a föld lakóinak száma várhatóan megközelíti a tízmilliárdot. Továbbra is a nagyvárosok népessége nő rohamosan, pedig már jelenleg is a világ 230 városában kétmilliónál többen laknak. Ám amíg ezzel a számmal Budapest még élhető, addig a megapoliszokban már szinte elviselhetetlen az embertömeg, az autóáradat és a környezeti terhelés. A legnépesebb városban, Tokióban közel 38 millióan, Hongkongban és Sanghajban több mint 25-25 millióan élnek, a húszmillió lakosú városok listáján Peking csak a 14-ik…. Nő a népesség és a járműpark Tavaly 23 millió teherkocsit és 72 millió személyautót gyártottak, ennek járuléka még az 1,7 milliárd gumiabroncs, melynek 8 százalékát újrafutózták. Már az nagy tehertétel a környezetre, hogy folyamatosan nő a világ személyautó-állománya, de az sem kis gond, hogy évente harmincmillió leselejtezett darab kerül roncstemetőbe, többnyire nem szakszerűen újrahasznosítva, hanem erdőbe, árokpartra. Az Autógyártók Nemzetközi Szövetségének (OICA) adatai szerint a 2012-ben még 1,144 milliárdos gépkocsiállomány már 1,2 milliárdra nőtt. Az ezer lakosra jutó autók száma 2005-ben globálisan még 144 volt, tavaly pedig megközelítette a 600-at. A 2016-os adatok szerint az USA-ban 808, több ázsiai és afrikai ország pedig még a húszat sem éri el ez az index, mely nyolc év alatt így is megduplázódott például Indiában, ahol ezer emberre 22 autó jut. Az EU és EFTA országokban 570, Japánban 607, Dél-Koreában 406, Kínában 102 az ezer lakosra jutó autók száma. Eltérő tempó Régiónként eltérő a járműgyártás teljesítménye: globálisan egy év alatt 4,5 százalékkal, az elmúlt évtizedben 34 százalékkal nőtt, ami tavaly 95 millió darabot jelentett. Miközben a korábban ígéretesnek tartott Brazíliában és Oroszországban visszaesett a termelés is, a közel ötven százalékos részesedésű Ázsiában és a Közép-Keleten 3-6 százalékos volt a növekedés. A legnagyobb európai autóparkból, a negyvenmilliós németországiból évente hárommilliót cserélnek újra, a leselejtezettekből 2,5 milliót exportálnak. Használt kocsikból jut bőven a kelet-európai országokba, Észak-Afrikába és persze hozzánk is. Hazai park Magyarországon tavaly 123 ezer importált használt autót helyeztek forgalomba, ezzel tovább öregedett és immár 13,9 éves a 3,3 millió darabos személyautópark, valamint a 12,6 éves és 460 ezer darabos teherautó-állomány. ( Az EU index 9,6 év) A Datahouse adatai szerint a behozott kocsik nyolcvan százaléka tízévesnél öregebb, ami erősen lerontja a tavaly Magyarországon eladott 84 ezer új autó fiatalító hatását. A KSH adatai szerint egy év alatt 137 ezerrel bővült a hazai gépkocsiállomány, miközben a Magyarországon tavaly forgalomba helyezett autók száma (az újaké és használtaké) közel kétszázezer volt, miközben ennek különbségét, vagyis több mint 70 ezer darabot kivontak a forgalomból. Ez önmagában is nagy szám, az viszont ijesztő, hogy csak harmaduk került legális bontókba. Járműtörténeti statisztika Az automobil születésének századik évfordulójának alkalmából a Daimler konszrennél 2011-ben kiszámolták, hogy hány autó készült a Benz Patentwagen, vagyis az első belsőégésű motoros gépkocsi megjelenése óta: az eredmény 2 485 041 881, ami még 125 évre osztva is hatalmas mennyiség. A stuttgarti összeállítás alapján 1886. január 29-től a világon közel 2,5 milliárd autó készült. A World Motor Vehicle adatbázisa szerint 1900-ban 9504 gépkocsit gyártottak: 4200 az Egyesült Államokban, 3000 ezer Franciaországban, a többi a németeknél. A világ járműipara 1910-ben lépte át a milliós darabszámot, 1931-ben a hárommilliót, 1939-ben pedig a négymilliót. A II. világháború idején leállt a polgári célú járműgyártás, a béke beköszöntével pedig már az autópiac robbant, és az ötvenes évek elején meghaladta a tízmilliót, 1995-ben ötvenmilliót, 2010-ben pedig a 60 milliót. A Német Autógyártók Szövetségének (VDA) számítása szerint az automobil történetéhez tartozik az is, hogy az első 125 évben világszerte másfél-milliárdnál több gépkocsi selejteztek le.

A Toyota és a konszernhez tartozó Lexus idén is dominálnak az IIHS által vizsgált márkák díjazottjai között. A szervezet a Toyota és a Lexus 14 modelljét vizsgálta, ezek közül a legnehezebben megszerezhető TOP SAFETY PICK+ elismerést 12 modell nyerte el – ez a legmagasabb szám valamennyi vizsgált gyártó közül. „Legfontosabb célunk a mindennél biztonságosabb, megbízható járművek létrehozása. A Toyota és Lexus modellek idei sikere kiváló példája autóink tökéletesítése érdekében végzett szakadatlan munkánk eredményének” – emelte ki Jeff Makarewicz, a Toyota North American Vehicle, Quality & Safety Engineering alelnöke. A TOP SAFETY PICK+ „különösen ajánlott” minősítés elnyeréséhez a vizsgált autónak „Jó” értékelést kell kapnia az IIHS öt különböző tesztjén – teljes átfedéses frontális ütközés, kis és félátfedéses frontális ütközés, oldalütközés, a tető torziós merevségét vizsgáló teszt, a vezető, valamint a utasok fej- és lábvédelme –, ezenfelül „megfelelő” vagy „kiváló” értékeléssel kell rendelkeznie az autóban található aktív ütközésvédelmi rendszereknek, és „elfogadható” vagy „jó” minősítést kell kapnia a fényszóróknak. Ebben az évben az IIHS TOP SAFETY PICK+ díját a Toyota Avalon (az USA-ban forgalmazott nagy szedán), Prius, Prius Prime (Európában Prius plug-in), Prius v (Európában Prius+), Corolla, Camry, RAV4 és Highlander modellek, a Lexus márka modelljei közül pedig az RC coupé, az Egyesült Államokban népszerű Lexus ES 350, valamint a Lexus NX és Lexus RX modellek kapták meg. Míg a TOP SAFETY PICK értékelést a Toyota Yaris iA és a Lexus CT 200h kapta meg. Az IIHS TOP SAFETY PICK+ minősítéssel rendelkező Toyota modellek: Toyota Avalon Toyota Camry Toyota Corolla Toyota Highlander Toyota Prius Toyota Prius Prime (Európában Prius plug-in) Toyota Prius v (Európában Prius+) Toyota RAV4 Az IIHS TOP SAFETY PICK+ minősítéssel rendelkező Lexus modellek: Lexus ES 350 Lexus RC Lexus RX Lexus NX  

A várakozási idő 2017. augusztus 5-én, 17 órára elérte a két órát. Az utazóknak Csongrád megyében, Románia felé célszerű másik átkelőt választani. Ők használhatják a Nagylak, valamint a Kiszombor közúti határátkelőhelyeket. Ezek a nap 24 órájában elérhetőek. A határátkelőhelyek nyitva tartásáról és az ott várható várakozási időkről a www.police.hu oldal Határinfo rovatában, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók. A rendőrség kéri, hogy indulás előtt mindenki ellenőrizze az úti okmányai meglétét, a gépkocsi műszaki állapotát, vegyenek magukhoz elegendő mennyiségű folyadékot, és amennyiben szükséges, ne felejtsék otthon gyógyszereiket. Amennyiben rendőri segítségre van szükségük, hívják a 112-es segélyhívót!