Mintegy 1,9 milliárd dollárt fordít petrolkémiai üzletágának fejlesztésére a Mol Nyrt. 2017 és 2021 között, összhangban az új 15 éves stratégiájával - közölte a magyar olajkonszern az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a következő öt évben a vállalat növelni kívánja a propilén, illetve propilén származékok termelését. A propilén értékláncon belüli a további diverzifikáció érdekében több mint 500 millió dollárból fejleszti a Mol magyarországi és a szlovákiai olefin üzemeit. A vállalatcsoport szintén jelentős befektetést tervez a propilén-oxid alapú poliolok - az autó- és csomagolóiparban, valamint a bútorgyártásban alkalmazott termékek - előállításába. A propilén és a kenőanyagok gyártásának növelése érdekében mintegy 80-130 millió dollárt fektetnek magyarországi és szlovákiai finomítók fejlesztésébe. A Mol tervei szerint az első körben megvalósuló stratégiai projektek a petrolkémiai üzletágban várhatóan évente 250-300 millió dollárral járulnak hozzá a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményhez (EBITDA). A Mol fejlesztéseket tervez kiskereskedelmi hálózatában is, ennek részeként a Fresh Corner töltőállomások száma a jelenlegi 184-ről 700-ra emelkedik majd. A tervek szerint 2021-re a fogyasztási cikkekből és szolgáltatásokból származó EBITDA eredmény eléri a 450-500 millió dollárt, amely 2030-ra a tervek szerint meghaladja a csoportszintű EBITDA 30 százalékát. A közlemény szerint az alaptevékenységek stabil készpénztermelő képessége teljes mértékben fedezi a vállalat stratégiai projektjeit és a további terjeszkedést is. Mindemellett a kutatás-kitermelés (upstream) üzletágba több mint 2 milliárd dollár organikus tőkeberuházás jut a következő öt évben. Az olajkonszern leszögezte, hogy továbbra is a versenyképes, egyszámjegyű - jelenleg hordónként 6,3 dolláros - közvetlen termelési költség fenntartására törekednek, továbbá arra, hogy az eszközök az alacsony - hordónkénti 50 dolláros, vagy alacsonyabb - olajár-környezetben is önfinanszírozók, fenntarthatók legyenek és értéket teremtsenek.

A rajongók, a szakújságírók, a mérnökök és a formatervezők 2013-ban a BMW i3 úttörő életciklus-szisztémáját már azelőtt a világ legzöldebb négykerekűjének járó „Zöld Kormánykerék díjjal” jutalmazták, hogy a modell megjelent volna az utakon. A fenntartható fejlődés autóipari példaképét a tervezőmérnökök már az első skiccek megrajzolásától kezdve, legapróbb részleteiben is a zéró emissziójú, hosszú távon fenntartható, tisztán elektromos mobilitás értékrendje szerint váltották valóra. Három évvel ezelőtti diadalát követően a BMW i3 az átfogó szakmai tesztek után 2016-ban ismét elnyerte az „Arany Kormánykerék díjat”, ezúttal az alternatív hajtáslánccal szerelt modellek mezőnyében. A nívós díjat az Axel Springer kiadó berlini központjában megrendezett gálaesten vette át kedden Harald Krüger, a BMW AG igazgatótanácsának elnöke. Az 1976-ban életre hívott „Arany Kormánykerék díj” az egyik legtekintélyesebb járműipari elismerés Európában, amelyet idén negyvenegyedik alkalommal adták át, hat kategóriában. Az Auto Bild és a Bild am Sonntag Németországban és további húsz európai országban kérte fel olvasóit, hogy a kategóriánkénti hat, összesen harminchat jelöltet személyes preferenciáik szerint rangsorolják. A BMW i3 mindegyik országban az első helyen végzett az alternatív hajtáslánccal szerelt modellek mezőnyében. Az olvasók által beküldött voksok összesített rangsora alapján a hat kategória négy legjobbját átfogó teszteknek vetette alá az autóversenyzőkből, formatervezőkből, mérnökökből, digitális szakértőkből, főszerkesztőkből és sokat vezető olvasókból álló zsűri, majd a részletes összehasonlítások után felállították a végső sorrendet. Az alternatív hajtáslánccal szerelt járművek vadonatúj kategóriájában a BMW i3 elsöprő győzelmet aratott, a hét szakértőcsoportból öt ráadásul az elérhető legmagasabb pontszámmal jutalmazta a világ első tisztán elektromos meghajtású prémium kisautójának technológiáját. Piaci bevezetése óta a BMW i3 a világ legsikeresebb elektromos modelljévé lépett elő a prémium kompakt szegmensben, Norvégiában például 2015 óta a bajor gyártó teljes palettájának legkelendőbb modelljeként van jelen. Németországban a világ első tisztán elektromos meghajtású prémium kisautójának piaci részesedése csak idén jelenleg 20,2 százalékon áll. Általánosságban elmondható, hogy a BMW i3 vásárlóinak mintegy 85 százaléka új ügyfélként érkezett meg a BMW családjába. A BMW i modellek kifejlesztése és gyártása során felhalmozott járműtechnológiai szaktudást a BMW Group többi márkája is időről időre megörökli: a vadonatúj BMW 7-es sorozat karosszériavázában már a BMW i modellek forradalmi anyaga, a szénszál-erősítésű műanyag (CFRP) is nagymértékben jelen van, a plug-in hibrid hajtáslánccal felszerelt BMW iPerformance modellekben pedig a BMW i divízió által kifejlesztett eDrive hajtáslánc-technológia dolgozik. A legkorszerűbb, 94 amperóra tárolókapacitású és 33 kilowattóra energiateljesítményű akkumulátorral felszerelve a világ első tisztán elektromos meghajtású prémium kisautója (átlagos üzemanyag-fogyasztás: 0,0 liter / 100 km; kombinált energiafogyasztás: 12,6 kWh / 100 km; kombinált károsanyag-kibocsátás: 0,0 gramm / km) hétköznapi használat során, egyetlen feltöltéssel, a legkedvezőtlenebb időjárási körülmények és vezetési szituációk közepette is minimum 200 kilométer, az EU-ciklus típus-specifikus tesztkörének mérései szerint pedig 300 kilométer elektromos hatótávolságot garantál.

Értesülések szerint az Audi hétfőn jelenti be hivatalosan a megállapodást és annak részleteit. A hírügynökség által idézett forrás szerint a Volkswagen csoporthoz tartozó Audi jelentősen növelni akarja autógyártását Kínában, amely a világ legnagyobb autópiaca. Az Audi az idei eső nyolc hónapban több mint 361 ezer autót adott el Kínában, 6,8 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az Audi Kínában jelenleg valamennyi autóját egyetlen helyi céggel, a FAW Group Corp vállalattal gyártja közösen. A déli országrészben található Fosan városában az A3-es modellt, az északkeleti Csangcsunban pedig egyebek között az A4-est és az A6-ost, valamint a Q3 és a Q5 modelleket állítják elő.

A kétsávos alagút 2012 óta épül, a forgalomnak jövőre adják át. A beruházás 1,15 milliárd jüanba (48 milliárd forint) került. Naponta 4-5000 jármű haladhat át rajta, míg a kanyargós hegyi úton legfeljebb 1500. Az alagúttal elkerülhető a jelenlegi 40 kilométeres szerpentin, amelyen a szédítő mélységeken kívül lavinák, kőomlások, extrém hidegek és oxigénhiányos levegő is fenyegeti az autósokat. A Hszinhua hírügynökség szerint ez volt minden idők legnehezebb alagútépítése Kínában. Az 1951-ben elkészült szecsuani volt az első autóút, amely Tibetet összekötötte Kínával. Azóta Csinghajból és Hszincsiangból is vezet autóút "a világ tetejére".