Cikksorozatunk előző részében áttekintettük, hogy hogyan működik, és hogy milyen részei vannak a vezérlésnek. Ideje rátérünk arra, hogy mikor kell cserélni és mi történik, ha nem tesszük meg időben. Vezérlés csere A szíjas vezérlések bizony nem örök életűek. Mivel gumi alapanyagúak, ezek a szíjak öregszenek, és minden igyekezet ellenére idővel meg is nyúlnak. Ez két dolog miatt nagyon veszélyes. Az egyik, hogy a megnyúlt szíj miatt előbb kicsit megváltoznak a nyitási-zárási időpontok, így előfordulhat, hogy nem jut elég levegő az égéstérbe, vagy a sűrítéskor még nyitva van a szelep, de ugyanígy az is, hogy nem nyit ki időben a kipufogószelep, vagy a két szelep részben egy időben van nyitva. A szelepek rossz vezérlése kismillió hibajelenséghez vezet, amibe most nincs időnk belemenni, mert muszáj a laza szíj másik, nagyobb veszélyéről beszélnünk és ez nem más, mint a vezérlés átugrása. „Kikönyökölt” Ha a szíj már annyira megnyúlt, hogy fizikailag lehetséges az, hogy kiugorjon a fogaskerék mélyedéséből, akkor bekövetkezhet az, hogy az egyik fogaskeréken eggyel arrébb ugrik a szíj. Ilyenkor az időzítés felborul, a motor és a szelepek hangján azonnal hallható lesz a változás, ráadásul a kocsi rángat, teljesítménye csökken, és nyilván nő a fogyasztása. Éppen ennek megelőzésére, az autógyárak előre meghatározzák azt a futásteljesítményt, amely után a vezérlést cserélni kell. Ez általában magában foglalja a szíj cseréjén kívül a görgők cseréjét és a vízpumpa cseréjét is. Ez utóbbit azért, mert a vízpumpa hajtását is ez a bordásszíj adja, és mindenképpen el kell kerülni, hogy a vízpumpa meghibásodása miatt boruljon a motor egész vezérlése. Amikor vásárlás előtt segítünk ügyfeleinknek, a teljes körű átvizsgálás részét képezi, hogy az erre köztudottan kényes motortípusoknál árgus szemekkel keressük a szervizkönyvben az erre vonatkozó bejegyzést. És a láncos motorok? A láncos a motorokban elvileg nincs meg a megnyúlás kockázata. Itt a hangsúly az elvileg-en van, hiszen ha tetszik, ha nem egyszer a láncok ideje is eljön. Főleg ha például konstrukcióhibás motorral van dolgunk. Nem is olyan régen, egy nagy presztízsű márka új motorjairól derült ki, hogy annak ellenére, hogy láncos vezérlésük van, a tervezettnél jóval hamarabb megnyúlik a lánc és cserére szorul. Egyébként ökölszabályként elmondható, hogy az autókat 250-300 ezer kilométerre tervezik. Ez igazából sehol nincsen valami nagykönyvben leírva, de talán árulkodó lehet, hogy az autókhoz tartozó szervizkönyvekben hány karbantartásnak van hely. Így néz ki egy vezérmű lánc Ezt a futásteljesítményt minden alkatrész kibírja, de hazánkban és még nagyon sok helyen is igaz az, hogy bizony a 250.000 km után is bőven van még élet. A soros elrendezésű motorokban rövidebb, míg a V-elrendezésű motorokban hosszabb láncok szükségesek, ahogyan az a fenti képen is látható. Minél hosszabb a lánc, annál hajlamosabb a hosszirányú méretnövekedésre, vagyis a nyúlásra. Mese tehát nincs, idővel a láncot is cserélni kell, úgyhogy mindenkinek azt javasoljunk, hogy a kritikushoz közelítő kilométerfutás esetén külön nézesse meg szervizében a láncot is, mert a vezérlés nem játék. Hogy mennyire nem, az cikkünk következő részében tárgyaljuk majd meg.

A világon elsőként Amszterdamban állíthatják üzembe az emberek és áruk szállítására, illetve a csatornák megtisztítására egyaránt alkalmas, Roboat elnevezésű hajókat, amelyek egymáshoz csatlakoztatva akár gyalogoshidat is alkothatnak - közölte a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a fejlett városi közlekedési eszközöket kutató Amsterdam Institute for Advanced Metropolitan Solutions (AMS) intézet. Az ötéves fejlesztési terv 25 millió euróból valósul meg. Több mint 100 kilométer hosszú csatornahálózatával az észak Velencéjének is nevezett Amszterdam "ideális hely a Roboat fejlesztésére" - hangsúlyozták a projektet ismertető kiadványban. Amszterdamba évente több mint 17 millió turista látogat el, és a sétahajózás az egyik legkedveltebb módja a város felfedezésének.

Krzysztof Tchórzewski lengyel energetikai miniszter hétfőn azt mondta: meggyőződése, hogy az elektromobiltiás fejlesztése pozitív módon járulhat hozzá az ország gazdasági növekedéséhez, a tömegközlekedés elektromosítása pedig - amit a terv szintén előirányoz - a gazdaság innovációs készségére lehet élénkítő hatással. - Be kell, hogy tagozódjunk a globális elektromosjármű-iparba, és bábáskodnunk kell az új piaci szegmens létrejötte felett Lengyelországban - fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy egy lépéssel a nemzetközi trend előtt akarnak haladni. "Meggyőződésem, hogy az elektromobilitás fejlesztése nemcsak a lengyel vállalatoknak, de a tudományos kutatásoknak is nagy lendületet ad majd."

A legújabb, 2016-os felmérés eredményei szerint Magyarországon az autósok túlnyomó többsége, 82 százaléka továbbra is a benzinüzemű járműveket részesíti előnyben, bár ez az arány a korábbi felmérésekhez képest valamelyest csökkent, hiszen eddig 85-86 százalékos arányt regisztráltak. A gázüzemű, hibrid vagy elektromos meghajtású járművek aránya mindeközben statisztikailag továbbra sem kimutatható. A Bosch a közvetlen befecskendezéses benzinmotorokra koncentrál Világszerte mind nagyobb teret hódítanak a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok. Az alacsony üzemanyag-fogyasztás iránti növekvő kereslet innovatív megoldások fejlesztését eredményezi. Mivel a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok hengerűrtartalma egyre csökken, szinte kötelező elemként jelenik meg a turbófeltöltés. A turbófeltöltő azonban csak nagyobb fordulatszámon biztosít kellő töltőnyomást – és így nagyobb erőt. Vagyis kis fordulatszámon csak a motor nyomatéka érvényesül, ami viszont a kis hengerűrtartalom és az Otto-ciklus miatt relatíve kicsi. Ezért egy felváltás után, vagy egy hirtelen gázadásnál közepes fordulatszámon a turbófeltöltő még nem nyújt elég töltőlevegőt, a motor saját nyomatéka szintén kicsi. A vezető ekkor azt érzékelheti, mintha a jármű lassan reagálna a gázadásra. Ezt a jelenséget nevezik „turbólyuknak”, ugyanis a vezetőnek meg kell várnia, amíg a motor eléri azt a fordulatszámot, amelyen már érezhető nyomást biztosít a turbófeltöltő. A Bosch mérnökei kidolgoztak egy megoldást erre a problémára, az újítás neve: átöblítés. Lényege, hogy üzem közben a motor kipufogó- és szívószelepei egy pillanatra egyszerre nyílnak ki, így dinamikus nyomáskülönbség alakul ki a motor szívó és kipufogó oldala között. A nyitott szívószelepen át friss levegő áramlik az égéstérbe, ami a kipufogószelepen át gyorsan kiöblíti a gázt a kipufogócsonk irányába. Az így létrejövő nagyobb kipufogógáz-áram csaknem 50 százalékkal nagyobb nyomatékot biztosít kis fordulatszámon is, kiküszöbölve ezzel a turbólyukat. Benzin helyett olykor jobb a víz A Bosch legújabb innovációja a vízbefecskendezés, ami különösen a kis hengerűrtartalmú, turbófeltöltéssel ellátott benzinmotorok hatásfokát növeli jelentősen. Az új megoldás egy roppant egyszerű felismerésen alapszik: a motorok üzem közbeni túlmelegedését a gyártók az égéstérbe juttatott folyadékkal akadályozzák meg, ami általában plusz, hűtési célra felhasznált üzemanyagot jelent. A Bosch mérnökei felismerték, hogy a hűtési funkciójú folyadék lehet víz is, amivel elkerülhető a hűtésre „pazarolt” benzin bevitele: még a benzin meggyújtása, tehát az égéstérben bekövetkező tágulási ciklust megelőzően finom vízködöt fecskendeznek a szívócsőbe, amely a víz jelentős párolgási tulajdonságának köszönhetően hatékony hűtésként szolgál. Éppen ezért rendkívül kis mennyiségű víz is elegendő: száz kilométerenként mindössze néhány száz milliliter a vízfogyasztás, a befecskendező rendszert desztillált vízzel ellátó kompakt víztartályt így elég néhány ezer kilométerenként feltölteni. A kiegészítő vízbefecskendezésnek köszönhetően – különösen gyorsítások során, vagy autópályán – akár 13 százalék üzemanyag is megtakarítható. Ha a tartály esetleg mégis kiürülne, akkor sem kell aggódni: a motor továbbra is hibátlanul üzemel – jóllehet a vízbefecskendezés előnyeit, a nagyobb forgatónyomatékot és a kisebb üzemanyag-fogyasztást az autótulajdonos ekkor nem élvezheti. 2020-ra a világon a személyautók egynegyedét közvetlen befecskendezéses benzinmotor hajtja Nem véletlen a Bosch mérnökeinek a benzinüzemű, belsőégésű motorok fejlesztésére fordított figyelme: a Bosch előrejelzései szerint néhány éven belül a közvetlen benzinbefecskendezéses technológia fejlődésének köszönhetően a világ személyautóparkjának egynegyedét ilyen rendszerrel ellátott benzinmotorok fogják meghajtani. A kis hengerűrtartalmú, három- vagy négyhengeres, turbófeltöltővel ellátott, közvetlen befecskendezéses benzinmotorok egyre nagyobb méretű és tömegű járművek meghajtására válnak alkalmassá, miközben jóval könnyebbek a korábbi generációs benzinmotoroknál. Ennek köszönhetően fenntartható módot kínálnak a belsőégésű motorok használatára a közeljövőben.