Az első: Mit jelent az, hogy „menet közben”? Hiszen a KRESZ a legtöbb helyen a „forgalomban részt vevő” járművek kifejezését használja, amiben azokról is szó van, akik ugyan részt vesznek a forgalomban, de éppen ott - valamilyen kényszerítő körülmény (forgalmi dugó, tilos jelzés, elsőbbségadás stb.) miatt - állnak. Emellett a szabály többször használja a „közlekedésben résztvevők” fogalomkörét is, például egy ilyen fejezeten belül írja elő a biztonsági öv használatát is. Tehát a „menet közben” kifejezést újra kellett értelmezni, amit az akkor még a KRESZ mellé kiadott jogmagyarázat ezzel a gondolattal egészített ki: „Az utóbbi években nagyon elszaporodott járművezetés közben a kézben tartott mobiltelefon használata. Ez a mai forgalomban elengedhetetlenül szükséges figyelmet és körültekintést jelentős mértékben károsan befolyásolja, a járművezetők figyelmét a forgalomtól elvonja. Ezért a közúti közlekedés biztonságára potenciális veszélyt jelentő magatartást külön nevesítve tiltja a KRESZ. A mobil rádiótelefon fogalmába tartozó távbeszélő készülékek körét külön jogszabály határozza meg.” Azaz itt már az is megjelenik, hogy a „járművezetés közben”, így gyakorlatilag a telefon kézben történő használatának tilalma csak azokra az esetekre érvényes, amikor a jármű halad, mozog, és amikor bármilyen ok miatt megáll, akkor nem. A második gondolat, amit szintén fontos pontosan értelmezni nem más, mint a „kézben tartott mobil rádiótelefon” fogalma. Ne felejtsük el, hogy 1998-at írtunk, amikor ez a szabályzás megjelent. Akkor még a többfunkciós okos telefonoknak híre-hamva sem volt. Nem véletlen, hogy a jogszabály értelmezésébe is az a példa került bele, hogy „A mobil rádiótelefon fogalmába tartozó távbeszélő készülékek körét külön jogszabály határozza meg.” Bevallom őszintén én akkor sem, és azóta sem találkoztam ilyen jogszabállyal, de már akkor is felmerült a CB, URH és PMR rádiók problémája, vajon bele tartoznak-e azok is ebbe a körbe? Egyébként a fenti állítás azért nem teljesen pontos, mert közben 2003-ban kihirdetésre került a hírközlési törvény, amelyben egy ilyen pont olvasható: „Mobil rádiótelefon szolgáltatás: olyan nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás, amelynek során e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője - mobil rádiótelefon hálózat hálózati végpontján csatlakoztatott - nem helyhez kötött berendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges. E szolgáltatás beszédátvitelre, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra és egyéb szolgáltatásokra (például adatátviteli szolgáltatások, rövid szöveges üzenetküldés, WAP, GPRS alapú szolgáltatások) szolgál.”   Tehát ebben már szerepelnek a különböző nem csak hangátvitelre, hanem adatküldésre alkalmas eszközök is. Ez alapján viszont igazából úgy kell értelmezni az ominózus KRESZ szabályt, hogy abban az időtartamban, amikor a jármű halad, azaz mozgásban van, mobil rádiótelefon szolgáltatásra (adatátvitelre) szolgáló eszközt kézben tartva használni tilos!   Nyilván ha a szavakon lovagolunk, akkor a "kézben tartva" kifejezésnek ott lehet jelentősége, hogy az ülésre magunk mellé letett telefon megszólalása esetén a gombok működtetése - például egy hívás elutasítása - nem tiltott. Mint ahogy az eszközt egyéb módon, kihangosítóval, fülhallgatóval szabad használni. Hogy ezzel kapcsolatosan mennyire nem egységes a joggyakorlat álláspontja, és hogy mennyire nem egyértelmű a "rádiótelefon" fogalom meghatározása, illetve az ehhez kapocsoldó készüléktípusok köre, azzal több írás is foglalkozik. Ehhez kapcsolódva szeretnék ajánlani egy kiváló tanulmányt, akinek szerzője  Dr. Keszler Ágnes bírósági titkár. Többszörösen is elgondolkodtató az, amiket feszeget az írásában. Úgy vélem a jövőben mind a jogalkotóknak, mind pedig a járműveket vezetőknek is mérlegelniük kell ezeket. A bevezetőben ezt írja: "Jelen írásban arra szeretnék rávilágítani, hogy a KRESZ 3. § (2) bekezdésének szövegezését és értelmezését a technikai fejlődés, a gyakorlat már túlhaladta, a fenti hivatkozott rendelkezés számos esetben indokolatlan korlátozásokat eredményez, sok olyan magatartást pedig nem fed le, amelyek a kézben tartott mobiltelefon használathoz hasonlóan a vezetés biztonságát veszélyeztetik." A TELJES ANYAG: Gondolatok a mobiltelefon használatával kapcsolatban

Vasárnap negyedik alkalommal rendezték meg Budapesten a Nagy Futam elnevezésű autó-, motorsport- és légibemutatót. A rendezvény központja a budai Várkert Bazárnál volt, onnan indultak és oda is érkeztek vissza az autók, a légibemutatókat pedig a Duna felett tartották. Az Index hétfőn írt arról, hogy a vasárnapi rendezvényen egy Ferrari megcsúszott a kockaköveken, és a kordonnak csapódott a Várkert Bazár előtti részen. A balesetben a fémkerítés megütött öt nézőt. Ők azonnali orvosi ellátásban részesültek. Három embert biztonsági vizsgálatra kórházba vittek, de mindannyian csak könnyebb sérüléseket szenvedtek - közölte a portál. A BRFK az MTI megkeresésére azt írta: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt indítottak eljárást ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak. Az M1 Híradójában szerdán arról számoltak be, hogy a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) a vasárnapi Nagy Futamon történt egyik légi mutatvány miatt indított vizsgálatot. A híradóban felidézték: a rendezvényen három gép egyszerre repült át a Lánchíd alatt, és az egyiknek a kereke - valószínűleg a nagy széltől - beleért a vízbe. A gép aztán fel tudott emelkedni, így végül nem történt baleset - tették hozzá. A KBSZ a hirado.hu-val azt közölte: egyelőre adatokat gyűjtenek és ellenőrzik, hogy a rendezvényen minden szabályt betartottak-e. Címlapkép: MTI

Lopott autó a http://www.autovadasz.eu/ weboldal bejelentése alapján. -Rendszám: JUF-132 -Gyártmány: Suzuki -Típus: Ignis -Kivitel: 1.3 glx -Gyártási év: 2005 -Motorszám: M13A1521618 -Alvázszám: TSMMHX51S00204155 -Szín: acélszürke -Lopás időpontja: 2016 április 28 -Lopás helyszíne - város: Budapest -Kerület: XVII. -Utca, házszám: Gyökér utca 12.  

A Reuters arról számolt be, hogy a Geely a Volvo mellett egy elérhetőbb autómárkát szeretne elindítani Európában, hogy a svéd gyártó csak a prémiumtermékekre koncentrálhasson. egyelőre csak annyi biztos, hogy az új márka Kínában jelenik meg először, de a Reuters információi szerint még idén elkezdődik az európai forgalmazás is. „A Geely tervezi egy új termékpaletta bemutatását 2016-ban, bővebb információkkal később szolgálunk” – állt a kínai cég válaszában, amit a Reuters megkeresésére küldtek. A fejlesztőmunkát a Volvo végzi „Projekt L” név alatt. Elsőként egy szabadidő-autó mutatkozhat be a márka számára tervezett új jármű-architektúrára építve. Később érkezhet egy szedán is, mindkettő a CMA platformot kapja meg, amely a Volvo és a Geely közös munkája. Ez egy eredetileg Ford-fejlesztésű padlólemez, amelynek használati jogait 2010-ben vásárolta meg a Volvo, hogy továbbfejlessze. A svéd gyártó már bejelentette, hogy a kisebb modelljeit is a CMA-ra fogja tervezni, élükön a hamarosan érkező kompakt szabadidő-autóval, az XC40-nel. A Geely tavaly 22 százalékkal növelte eladásait Kínában, a Volvo pedig megháromszorozta a nyereségét az új XC90-esnek köszönhetően.