Zolderben szeszélyes időjárás borzolta a kedélyeket szombaton, főleg Kiss Norbiét, mivel vizes aszfalton nem működik rendesen a versenykamionja, a kigyorsításokon sokkal jobbak voltak a Buggyrák. Az időmérő még száraz körülmények között zajlott, meg is szerezte Norbi a pole pozíciót, majd egy jó rajtot követően sima rajt-cél győzelmet aratott Lacko és Albacete előtt. A második futam már vizes pályán rajtolt el, s mivel Norbi magasan vezeti a bajnokságot, próbált nem kockáztatni, de versenyző vére így is a dobogóra hajtotta a regnáló Európa-bajnokot. A nyolcadik helyről pár kör alatt feljött a harmadikra, először megelőzte, majd nem bírta tartani Lackot, aki egy kigyorsításnál simán elment a vizes pályán a magyar pilóta mellett, és meg sem állt az élig, előbb csapattársát előzte meg, a futam végén pedig Hahnt. Norbi mindeközben sok körös üldözés után áthámozta  magát Vrseckyn, így ezen a napon másodszor is felállhatott a dobogóra. Vasárnap már napsütésre virradt az FIA Kamion Európa-bajnokság mezőnye Zolderben, nyoma sem volt az esőnek, vizes aszfaltnak, Kiss Norbi pedig annak rendje és módja szerint megnyerte az időmérőt.Az első futam - mint már oly sokszor idén - szinte sima volt Norbi számára, a rajtnál jól el tudott jönni, onnantól pedig nem volt, aki nyomába érjen.  Mögötte azért volt esemény, Lacko kamionja ugyanis ismét megadta magát, és a második helyről ki kellett állnia. Norbi viszont megnyerte a futamot Albacete és Hahn előtt, ezzel pedig már az ő nevéhez fűződik az egy szezonon belül megszerzett futamgyőzelmek rekordja, ami jelenleg 17, de várhatóan ez a szám még emelkedni fog az utolsó két hétvégén...   A második futamon ismét a biztonságos autózás volt a cél a regnáló Európa-bajnok számára, de valahogy úgy alakult, hogy ismét nem állt meg a dobogóig. Már a rajt utáni második kanyarban túl volt a Hahn-Albacete-Lohr hármason, Reinert mögött elidőzött picit - szokásos,a kemény és kiszámíthatatlan stílusú versenyzőt mindig nehéz megelőzni -, de nem bírta a nyomást a német pilóta, hibázott Norbi előtt, így mehetett tovább a dobogó felé a magyar pilóta. Következett Robineau, aki nem tartott be Norbinak, Janiec, aki csapattársunk, így egymásra vigyázva csatáztak, végül megelőzte őt Norbi, aztán a futam végére utolérte az élen haladó Vrseckyt, aki viszont kő keményen védekezett, így nem erőltette a harcot a címvédő, bár résen volt, hogy hiba esetén rögtön előzzön, a cseh pilóta nem hibázott, meg is nyerte a futamot Norbi és Reinert előtt. Lacko ebben a futamban is kiesett, pedig az utolsó helyről rajtolva már az ötödiken járt, amikor jött az újabb technikai hiba. Norbi ezen a hétvégén is fantasztikusan versenyzett, két pole és két győzelem mellett egy harmadik és egy második helyet szerzett, előnye már akkora a tabellán (149 pont), hogy a következő versenyhétvégén, október elején Jaramában már a szombati első futam után megvédheti címét, és lehet immáron kétszeres Európa-bajnok!!!    

A mostani új helyszín volt a sorozatban: a Forma-1-ből ismert katalóniai versenypályán alakítottak ki nyomvonalat a ralikrossz számára.  A Volland Racing Skoda Fabia Mk2-essel versenyző, 23 éves magyar pilótája - a csapatától származó vasárnapi információ alapján - jelenleg második helyen áll a bajnokságban.

Ez az önkéntes alapú átvizsgálás a nyugati országokban már polgárjogot nyert, az autósok – olvassuk a statisztikákat – ezt rendre programjukba veszik. A műhelyek is szívesen csatlakoznak az akcióhoz, hiszen ez munkát hozhat, erősíti ügyfélkapcsolatukat. Magyarországon a szervezett akció történelme még első éveiben jár, az idei a negyedik. Az ORFK és az OBB, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság azonnal a kezdeményezés mellé, élére állt. Az akció szervezője az X-Meditor Kft, az Autótechnika folyóirat kiadója. A lebonyolítás „rendje” szerint az október a segítő, ellenőrző hónap. A rendőrség és a Nemzeti Közlekedési Hatóság közúti ellenőrei a világítás-hibás gépjárműveket kiemelten figyelik és figyelmeztetik az autósokat. Ebben a hónapban célszerű márkaszervizbe, szakműhelybe menni. November és december a szigorított közúti világításellenőrzés időszaka. Ha az ellenőr, rendőr világítási hibát talál (egy izzó sajnos bármikor kiéghet) és az autós az ellenőrzési igazolást, melyet a szervizben kap, felmutatja, engedékenyebbek lesznek, hiszen az autós gondosságát bizonyította. Sajnos már ma is azt tapasztalhatjuk az utakon, hogy nagyszámú a világításhibás, félvak, vakító, pislákoló lámpás autó. Teherautók, pótkocsik néha egy gyenge zárófénnyel mennek, majdnem hasonlóan, mint hajdan a sötétben bujkáló szovjet trén teherautói… Az akcióról részletes tájékoztatást ad a www.latnieslatszani.hu oldal. Nézzünk néhány műszaki részletet a fényvető ellenőrzésről, beállításról A fényvető által kibocsátott fénykéve vagy fénynyaláb útfelület- és környezet- megvilágítását számos tényező határozza meg, tényleges helyzetparaméterei – elsősorban a tompított fényre vonatkozóan – kompromisszum eredményeként alakulnak ki. A kompromisszumot kell kötni a vezető számára jó látást, akadályfelismerést eredményező megvilágítás (előrevilágítás), és a szembejövő jármű vezetőjének még elfogadható mértékű (minimális) vakítása között. Ezért bír különös jelentőséggel a beállítás pontossága. A fényvető (lámpatest) helyes beállítása a fénykéve gyári, illetőleg hatósági (határérték) előírásoknak megfelelő vetítési irány-helyességét jelenti. A lámpakonstrukciók és kombinációk ma nagy változatosságot, fénytani jellemzőikben folyamatos fejlődést mutatnak. A beállítást illetően az alapelvek azonosak, de minden egyes rendszer ellenőrzésénél a gyári előírásokat kell szigorúan figyelembe venni. A tompított és a távolsági fényvetőt foglalhatják egy lámpatestbe, ekkor általános az alkalmazott fonalas izzónál az ún. bilux-izzó kivitel. Ennek ellenőrzésekor, beállításkor mindig a tompított fénykéve helyzete a mérvadó (a távolsági és a tompított fény kévéjének helyzete egymástól függetlenül nem állítható). Önálló távolsági-fény kibocsátó lámpatestnél a fénykéve ún. forró pontjának helyzetét kell figyelembe venni. A gázkisüléses lámpáknál találkozhatunk egyedi (csak tompított vagy csak távolsági) fényvetőkkel, de napjainkban már ezek is lehetnek, egy fényforrású kialakításnál is kettős funkciójúak, melyet vagy az árnyékoló-blende függőleges vagy a lámpa tengelyirányú mozgatásával érnek el. A fénykéve gépkocsi karosszériához vett iránya a fényvető egységen (lámpatesten) megtalálható állítócsavarokkal módosítható. A járműterhelés változása igényli a fénykéve előrevetítési távolságának módosítását. Ez történhet a jármű vezetője által, és történhet automatikusan. Gázkisülésű lámpáknál előírás, hogy az előrevilágítás terhelésfüggő, illetve a kocsiszekrény bólintó mozgását követő beállításának automatikusnak kell lennie. A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete A fénykéve helyzetét típusvizsgálatnál és a diagnosztikában ernyőképen értékeljük (és nem a talaj – az országút – síkjában). A vizsgálóernyőt a gépkocsi előtt, a talajra merőlegesen állítjuk fel. Típusvizsgálatnál – ez az a vizsgálat, melynek pozitív eredménye után kaphat forgalmazási engedélyt a gyártó az adott modellre - a fényvetőtől 25 m-re. Diagnosztikai fényszóró-ellenőrző készülék – ezt tolják a lámpa elé a szervizben - használatakor a vetítési ernyő a műszer képernyője, melyen a 10 m-re található ernyőképnek megfelelő kép jelenik meg. A tompított fény képernyőre vetített sötét-világos határvonalának kontrasztosan, a törésponttól balra a talajjal párhuzamosan, attól jobbra 15 fokkal felfelé irányulóan kell elhelyezkednie. Egyes kialakításoknál a ferde határvonal, ismét megtörve, végződhet vízszintes szakasszal is. A sötét-világos határvonal vízszintes szakaszának a gépkocsi fényszórójától 10 méter távolságra elhelyezett, talajra merőlegesen álló képernyőn, a fényszóró talajtól mért távolsága (h) alatt, meghatározott „x” távolságban kell húzódnia; értékmegadása: „x” cm/10 m. Az „x” távolság típusfüggő, gyártói adat. Ez az érték garantálja, hogy ne vakítson a tompított és még megfelelő legyen az előrevilágítás. Ennél a beállításnál találjuk a gyakorlatban a legtöbb hibát. Tehát a fénykéve optikai tengelyének irányhelyességére ez az alapszabály! Mivel a fénykéve vetítésének beállítása a gépkocsi karosszériájához igazodik, ezért a kocsiszekrény helyzetének is előírásosnak kell lenni. Ezt a gumiabroncs nyomása, a rugóhelyzet, a járműterhelés, a jármű szintszabályozása befolyásolja. Általánosan alkalmazott megoldás, hogy a fényvető-egységet a gépkocsivezető a vezető ülésből billenteni tudja. A fényvető-egység dőléshelyzet-állítónak is megadott pozícióban, általában a legmesszebbre vetítő „0” helyzetben kell lenni. A kameratájolás művelete a fényszóró-ellenőrző készüléknek a gépkocsihoz és a fényvetőhöz történő pozicionálását jelenti. Legfontosabb és legszűkebb beállítási tűrésű tájolási paraméter a kamera hossztengelyének a gépkocsi szimmetria síkja és a vízszintes sík metszésvonalával való párhuzamosítása. Ez a feltétel biztosítja azt, hogy a két fényvető egymással és a gépkocsi hossztengelyével párhuzamos vetítési helyzetét bemérjük, beállítsuk. (Ne feledjük: a feladat nem a lámpatest beállítása, hanem a lámpatest karosszériában elfoglalt helyzetének az ellenőrzése, szükség szerinti helyzet-korrekciója.) Az ellenőrzés műveletei A fényvető bekapcsolása után a készülék képernyőjére tekintve azonnal láthatjuk a tompított fény ernyőképét, a sötét világos határvonal elhelyezkedését. Ha nincs határozott határvonal, az a lámpa valamilyen hibájára utal. (Korszerű fényvetők ernyőképén azt látjuk, hogy „elmossák” a sötét világos határvonal kontrasztját. Ezen lámpák beállításának technológiájánál hagyatkozzunk a gyártói előírásokra) A műveleteket halogén izzós lámpáknál viszonylag tempósan végezzük, mert a fényvető menetszél-hűtését a lámpatest hűtésébe bekalkulálták, és ez most hiányzik. Elsőként a határvonal helyzetét figyeljük meg: a törésponttól balra a határvonal vízszintesen, jobbra a 15 fokos felfelé mutató irányba kell, hogy elhelyezkedjen. Elfordulás nem engedhető meg. Ezt kövesse a töréspont helyzetének ellenőrzése, ha kell, beállítása. A töréspontnak az ernyő függőleges jelzővonalára kell esnie! A tompított fény előrevilágításának beállítása a következő művelet. Ezt már az előbbiekben „előrevetítettük”. Az előrevilágítás helyes értéke kompromisszum eredménye, ne vakítson, de kellő megvilágítást eredményezzen a kocsi előtt. A hazai rendelet előírása szerint ennek legalább 40 méternek kell lennie. A beállítás során az előrevilágítási távolságot az „x” értékkel határozzuk meg. Ezt roppant egyszerű egy példa segítségével belátni: legyen a fényvető középpontjának talajtól mért távolsága 100 cm és a 10 m-re levő ernyőn 25 cm a fény sötét-világos határvonalának „lehordása”, azaz az „x” értéke. Négyszer ekkora távolságon, tehát 40 m-re a kocsi előtt éri el az optikai tengely a talajt, tehát negyven méter az előrevilágítás. Az „x” érték típusfüggő gyári adat. Általában %-értékben adják meg (és feltüntetik a lámpatesten). Például az 1,2% azt jelenti, hogy a fényvető optikai tengelyének névleges dőlése 1,2%-os. A gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy a 10 méteres ernyőn az „x” értéke 10 méter 1,2%-a, azaz 12 cm. A hatóság az ellenőrzés során típus-független adatot vesz mérvadónak, mert csak azt vizsgálja, hogy túlzott vakítást a tompított fény ne okozzon. A magyar előírás szerint, ha a fényvető talajtól mért magassága 95 cm-t nem halad meg, akkor az „x” értéke 10 cm (1%). Ez 95 cm magasan lévő fényvetőnél 95 m előrevilágítást jelent. Sportkocsinál, ha a fényvető középpontja csak 50 cm-re van a talajtól, a 10 cm-es „x” érték már csak 50 méter előrevilágítást jelent. A tompított fény helyes beállítása után kapcsoljuk be a távolsági fényt. Csak az izzó nem megfelelő esetében lehet az, hogy az országúti fény forró pontja nagyon eltér a jelzőkereszthez viszonyítva. A 10 méter távolságra lévő ernyőn a forró pont eltolódásának tűréshatára a jelzőkereszttől jobbra és balra 20-20 cm, fölfelé 15 cm, lefelé 10 cm lehet. A fényszóró beállító készülék ernyőjén keret jelzi a tűréshatárt. A műszerrel mérhetjük – csak a tájékoztatás igényével – a fényvető fényének megvilágítás erősségét is. A megvilágítás erősségének kijelzése műszertípusonként változik (pl. lux). A megvilágítás érzékelővel kikereshetjük a távolsági fény forró pontjának helyzetét. Befejezésül a ködlámpák ellenőrzését is végezzük el.  A fényszóró beállító készülékkel történik azok világításának ellenőrzése, beállítása is. Egyenesen vágott fénykéve képet ad.   Dr. Nagyszokolyai Iván Az Autótechnika folyóirat főszerkesztője

Az átkelőt Pintér Sándor belügyminiszter és szerb kollégája, Nebojsa Stefanovic nyitotta meg. Elhangzott, a migránsokat ezentúl a régi, 5-ös úton fekvő, úgynevezett Horgos-Röszke 2 átkelőnél veszik nyilvántartásba.  Pintér Sándor kiemelte, hogy a rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat igényelnek. "Az Európára nehezedő migrációs nyomás Magyarországon és Szerbiában is rendkívüli helyzetet hozott létre" - fogalmazott a belügyminiszter, majd hozzátette: "a rendkívül helyzet kezelését közösen találtuk ki, és igyekeztünk közösen megoldani". Sajnálatának adott hangot, hogy ezt a helyzetet csak úgy lehetett megoldani, hogy a határátkelőhelyeket meghatározott ideig le kellett zárni. Kiemelte, hogy a szerb belügyminiszterrel, valamint a szerb kormánnyal való együttműködés során sikerült megtalálni a megoldást arra, hogyan lehetne megnyitni a határátkelőt, hogy biztosítsák a személy- és áruforgalmat.  Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a migránsválság kihívásai továbbra is a két ország előtt állnak. Ugyanakkor kiemelte, kollégájával egyetértettek abban, hogy a nemzetközi tranzit, a gazdasági együttműködés, valamint a határsávban élők mozgásának biztosítása mindkét ország számára kiemelten fontos. Hozzátette: Magyarország és Szerbia jó szomszédok, a két nép és a két ország jól tud együttműködni, és a határátkelőhely újranyitása ismét megmutatja majd a két ország eltökéltségét arra, hogy válsághelyzetben is együtt tudnak dolgozni.