A világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója tavaly ősszel mutatta be az első limitált szériás, Taraxagum™ innovatív anyagból készült gumiabroncsát, melynek nevét a növény botanikai nevéből (taraxacum) alkották. A tesztelésre szánt gumiabroncsok a többszörös tesztgyőztes WinterContact TS 850 P mintázatát kapták. A gyermekláncfűből készült gumiabroncsok futófelülete azonban teljes egészében természetes, pitypanggyökérből előállított kaucsuk felhasználásával készült. A tesztabroncsok legyártásával a Continental fontos lépéssel került közelebb hosszú távú céljához, az gumiabroncs-gyártás fenntarthatóbbá tételéhez, illetve a hagyományos nyersanyagoktól való függőségének csökkentéséhez. "A Fraunhofer Intézettel közösen végzett, sok-sok évnyi intenzív fejlesztési munka után izgatottan várjuk az első pitypangból készült abroncsok közúti tesztjeit" - mondta Nikolai Setzer, a Continental abroncs divízióért felelős igazgatótanácsának tagja. Hozzátette: az eddigi pitypangtermés- valamint a kutatások minőségének lehető leghatékonyabb kipróbálása érdekében a Continental úgy döntött, hogy téli gumiabroncsokat készít, mert ezek nagy arányban tartalmaznak a kaucsukfa nedvéből készült természetes gumit. A gyártó célja továbbra is az, hogy a pitypangalapú gumiabroncsok sorozatgyártása öt-tíz évben belül elkezdődhessen. Tesztek két országban Bár a nyári körülmények közötti intenzív tesztek végrehajtásához a Continental rendelkezésére áll a Hannovertől északra található Contidrom tesztkomplexum, az első pitypangalapú futófelülettel készült téli gumiabroncsokat azonban a Continental svédországi Arvidsjaurban, található központjában tesztelik. A cég hagyományosan itt próbálja ki fejlesztés alatt álló termékeit a decembertől áprilisig tartó időszakban. "A Taraxagum™ fejlesztési folyamatában eddig nagyon ígéretes eredményeket értünk el, jelenleg partnereinkkel közösen fáradozunk a szükséges gyártástechnológia előkészítésén”- fogalmazott Dr. Andreas Topp, a Continental anyag- és folyamatfejlesztésért, illetve gyártástechnológiáért felelős igazgatója. "Biztosak vagyunk benne, hogy a tesztabroncsokkal elért eddigi eredményeinket a közúti tesztek is meg fogják erősíteni és ezzel teljesítjük az abroncsok teljesítményével kapcsolatos célkitűzéseinket." A Fraunhofer Intézet molekuláris biológiával és alkalmazott ökológiával foglalkozó részlegével (IME), a Julius Kühn Intézettel és a növénytermesztéssel foglalkozó Aeskulap vállalattal közösen végrehajtott, széleskörű kutatások eredményeként az elmúlt években kiváló eredményeket sikerült elérni a magas terméshozamú és ellenálló orosz pitypanggal. Célkeresztben a fenntartható abroncsgyártás A kutatás hosszú távú célja az ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt életképes alternatíva megteremtése a természetes gumi iránti igény növekedésére. Ez enyhítené a trópusi gumifa-ültetvényekre nehezedő nyomást. A kutatás célja továbbá a kaucsukfa nedvével szembeni függőség csökkentése. Mindezeken túl a Continental európai üzemeihez közelebb fekvő, eddig kihasználatlan mérsékelt övi földterületeken lennének telepíthetők a pitypangültetvények, melyekkel jelentősen csökkenhetnének a szállítási költségek, továbbá a szállítmányozással kapcsolatos káros környezeti hatások. A Taraxagum™ elnevezésű, pitypangalapú kaucsukot az orosz pitypang gyökeréből nyerik ki. A Continental vezetése alatt álló átfogó kutatás olyan projekteket is tartalmaz, amelyek a Német Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági, illetve Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium támogatását is élvezik. 2014 májusában a Continental által elindított RUBIN iparosítási projekt elnyerte a 2014-es European GreenTec Awardot, egy környezetvédelmi és üzleti kitüntetést az autó mobilitás kategóriában. A Continental nemrég mutatta be az "Abroncsok a jövőért - Fenntarthatóságot fejlesztünk" című esettanulmányát is, amelyben összefoglalja az abroncsfejlesztés jelenlegi céljait, trendjeit és sikereit.   Az összes, a pitypangalapú abroncsokról közzétett információ mellett ez a tanulmány is megtalálható a http://www.taraxagum.com  oldalon.  

Vajon veszélyes lehet közvetlenül ránk is? Először a környezetkárosító hatással foglalkozzunk, mert ezzel függ össze – áttételesen – a ránk gyakorolt esetleges veszélye! Ma autóinkban jobbára három fajta klímagáz lehet. Egy kis táblácska erről pontos információval szolgál a motortérben: megadja a hűtőközeg típusát és a töltési mennyiséget, még az alkalmazandó klímaolajat is. A legrégebbi, ma még öreg autókban elvétve lehet, az R12, a klasszikus Freon-12 (az USA-ban 1930-as évektől használták, Európában, autókban is, az ’50-es évektől). A szakmában mondják, ez volt a legjobb hűtőközeg, ha más tulajdonságait nem nézzük. Az a bizonyos más tulajdonság kettős: a korábbi és a ma általánosan használt klíma hűtőközegek egyrészről az ózonréteget rombolják, másrészről a légkör felmelegedést okozzák, tehát klímaváltozáshoz járulnak hozzá. Az R12 romboló hatása nagyon nagy. Ezt azzal értékeljük, hogy a CO2-höz képest (ennek értéke 1) hányszoros a károsító hatás. Ezt a GWP (Global Warming Potential) skálán mérjük, az érték a globális felmelegedést segítő hatást reprezentáló mérőszám. Az R12 károsító hatásának mérőszáma 2400. Ezt le kellett váltani (régen) kisebb károsító hatásúra. Az új hűtőközeg az R134a, mérőszáma 1300. A bevezetéskor – voltak technikai gondok, nem volt például betölthető a régi hűtőrendszerbe – az R134a nem volt olcsó, a termelés felfutásával azonban az árszint csökkent. Az Európai Bizottság az elmúlt 10 évben sürgetett egy új hűtőközeg bevezetését, mert azt egy uniós direktíva is előírta, miszerint csak olyan közeg használható, aminek a GWP (Global Warming Potential) értéke 150 alatt van. Az R134a betiltása már évekkel korábban felmerült. A 2005-ben hatályba lépett Kiotói egyezményben megállapították, hogy az R134a gáznak nagy a GWP-indexe, vagyis nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez. (Az egyezményben a fejlett országok vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.) Az úgynevezett F-gáz rendelet ennek értelmében kimondta, hogy 2011-től kezdve az R134a-t már nem lehet használni új autótípusok hűtőközegeként, 2017-től pedig minden eladott új járművet új típusú klímarendszerrel kell felszerelni. Az új klímagáz az R-1234yf Az új klímagáz az R-1234yf, GWP-értéke 4, ami 99,7%-kal kisebb, mint az eddig alkalmazott R-123a negatív környezeti hatása. A HFO-t szabadalmaztató Honeywell és Dupont cégek állítják, az anyag biztonságos, „százszor nagyobb a valószínűsége, hogy valaki egy kinyíló légzsáktól haljon meg, mint ettől” – mondják. (Hazabeszélnek, de nincs alapunk kételkedni benne.) A Honeywell szerint mindössze egy olyan szeleppel kell ellátni az autókat, amely egy esetleges ütközés során azonnal elengedi a gáztöltetet. Vitathatatlan, hogy a környezetvédelem, ha minden előírást betartanak, nagyot nyert! Az R1234yf óriási előnye, hogy a meglévő klímarendszerekbe betölthető! A Honeywell és a Dupont által szabadalmaztatott HFO-1234yf nevű klíma hűtőközeg nagy előnye, hogy hőtechnikai tulajdonságaiban nem nagyon tér el az eddig használt R134a-tól: hasonló nyomásviszonyokkal működhet, nem kell más méretű hőcserélőket használni. Baj akkor lehet, ha gépkocsi ütközésnél az R-1234yf kiszabadul Az új hűtőközeg legnagyobb ellenzőjének a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet bizonyult. Szerintük az új anyag valójában egy fluor-szénhidrogén, a gyártó csak azért nevezi másképp, hogy elkerülje a mára már negatív jelentést hordozó kifejezést. A klímaberendezésben a HFO-1234yf gépolajjal érintkezve folysavvá (HF) alakul, ez egyértelmű bizonyítéka az anyag kis stabilitásának és nagy reakciókészségének. Erre egy baleset során kerülhet sor. A folysav mérgező, így megnehezíti a mentési munkálatokat, és ezáltal súlyos sérülésekhez és halálesetekhez járulhat hozzá – állítja a Greanpeace. A Mercedes B-osztály kigyulladt A Daimler ütközéses kísérletsorozatot végzett és az új hűtőközeget veszélyesnek találta. Tiltakozott, arra hivatkozva, hogy az ütközési teszt során a B-osztály új klímagázzal szerelt autóiból 20-ból 20 úgy sérült, hogy az új hűtőközegre visszavezethető okból kigyulladt. Az ütközési teszten az új gáz kiszivárogva a zárt rendszerből és érintkezve a forró motorral lángra lobbant és hidrogén-fluorid szabadult fel az égés során, ami különösen veszélyes az ember nyálkahártyájával érintkezve, akár halálos is lehet nagyobb mennyiség belélegzése. Az Európai Bizottság nem ad türelmi időt a német autógyártóknak az új légkondícionáló-hűtőközeg, az R-1234yf bevezetésére, amit idén január óta kötelező használni. Nincs halasztás, jön az R-1234yf Az új hűtőközeget gyártó Honeywell és DuPont természetesen több éven át, független tesztelők által végzett kísérletekkel és vizsgálatokkal igazolta, hogy termékük nem veszélyes és azzal vádolták a német autógyárat, hogy a nagyobb költségek miatt nem szeretnének áttérni az R-123a-ról az R-1234yf-re. A VW jelezte, hogy kiállnak a Daimler mellett, így az ügy bonyolódott, több autógyár is saját vizsgálatokba kezdett az új anyaggal. A Toyota viszont jelezte az Európai Bizottságnak, hogy nem találtak biztonsági problémákat az R-1234yf-fel kapcsolatban. Az Opel töréstesztekkel igazolta az R1234yf biztonságosságát Az új, környezetbarát klímagáz biztonságosan használható a légkondicionáló rendszerekben az Opel és a TÜV Rheinland közös töréstesztje alapján. A 2013. január óta gyártott Mokkák a 2006/40/EC EU direktívának megfelelően az új, környezetbarát R1234yf jelű gázzal vannak töltve, amely 99%-kal kisebb üvegházhatással rendelkezik elődjénél, az R134a-nál. Az Opel és a TÜV Rheinland közösen elvégzett töréstesztjei realisztikus körülményeket szimuláltak és bebizonyították, hogy az új gáz biztonságosan alkalmazható, nem kell tartani attól, hogy egy baleset esetén meggyulladjon a kiszivárgott gáz és mérgező gázzá alakuljon. A tesztalany egy 1,4 liter lökettérfogatú turbóbenzin motorral szerelt Mokka volt, amit 50 km/h-val ütköztettek egy deformálódó kocsiszekrényt szimuláló testnek. Az ütközés során a klímagáz a forró kipufogó-leömlők közelében szabadult a motortérbe, mégsem lobbant lángra. Az Opel kutatási és fejlesztési vezetője, Michael Ableson szerint a közeljövőben nem lesz alternatívája az R1234yf-nek. A Daimler és a VW-csoport azonban még mindig az új hűtőközeg ellen lobbizik, és a jóval drágább CO2-bázisú rendszerben látják a megoldást. A sikeres töréstesztre pedig így reagáltak: „hiába teremtünk valósághoz nagyon közeli körülményeket és végzünk egyforma kísérleteket, nem mindig deformálódik ugyanúgy az autó és nem lehet minden esetet figyelembe venni.” Az igazság valahol a két álláspont között van, az viszont biztos, hogy az Opel hitelesített töréstesztet tud felmutatni az új hűtőközeg biztonságosságát igazolva. Ezek után vélhetően nem opció lesz a direktíva betartása. Az érvelések és újbóli vizsgálatok után az Európai Bizottság úgy látta, hogy nincs miért helyt adni a Daimler időkérésének, így már nem állhat semmi az R-1234yf térhódításának útjába. Jóval túl a félmillión! A németek vitája, kétkedése tart, miközben Európában már jóval több, mint félmillió személygépkocsit helyeztek forgalomba R-1234yf klímagázzal. Többségük Hyundai, Kia, Toyota, Nissan, de szép számmal van Opel is. A BMW i3 is az új hűtőközeggel töltött. Van ezzel, kérem, valami baj? Ha üzemel, nincs. Ha gázt kell utántölteni, a pénztáránknak „fáj”: rendkívül drága (még?) az új hűtőközeg. A szervizműveletekhez új klímatöltő, klímaszerviz gép kell. Ez ma még a szervizekben ritkaság. Van alternatíva? Alternatívaként az R744, vagy közismerten a szén-dioxid, melynek GWP-indexe 1, tehát ideális, viszont nagy nyomáson kell tárolni, és szivárgás esetén fulladásveszély léphet fel. A CO2-alapú klímarendszer fejlesztése még tart, ma úgy látjuk árban nem versenyképes. A szervize, javítása és más (drága) kategória. Úgy véljük pár éven belül személygépjárművekben még nem fog bekerülni. Az új hűtőközeg, az R-1234yf gáz jelent-e fokozott baleseti veszélyt? A gyakorlat egyre jobban bizonyítja, hogy nem! Sajnos gépjárműtüzekről viszonylag gyakran kapunk hírt. És ezt nem a klímagáz okozza. Környezetvédelmi előnye kiemelkedő, ezért alkalmazásának mindenképpen van létjogosultsága.   Dr. Nagyszokolyai Iván az Autótechnika főszerkesztője A klímaberendezésekről, klímaszerviz műveleteiről, a hűtőközegekről az Autótechnika folyóiratban számos cikk jelent meg. Legyen Ön is az Autótechnika előfizetője! autotechnika.hu

A Hasznaltauto.hu közleménye szerint idén összesen mintegy 125 ezer használt autó érkezik majd az országba, 60-70 százalékkal meghaladva az újautó-eladások volumenét. A három nyári hónapban átlagosan 19 százalékkal több külföldi használt autó kapott magyar rendszámot, mint az év korábbi hónapjaiban. Az adatok szerint júniusban 11 400, júliusban 11 300, augusztusban pedig 9900 használt autót hoztak be az országba. Az importált használt autók 80-90 százalékát magánszemélyek helyezik forgalomba, de az autókat kereskedők hozzák be, csak a hazai átírás legtöbbször már az új tulajdonos nevére szól - idézi a közlemény Fodor Lászlót, a Használtautó.hu szakértőjét. A behozott autóknak csak egy része érkezik egyedi megrendelés alapján, ezért a használtautó-import felfutásával a Használtautó.hu kínálatában is 7400 fölé emelkedett a külföldi okmányokkal kínált személyautók aránya. Ez a teljes kínálatnak már 9,5 százaléka, szemben a két éve mért 7,8 százalékkal. A közlemény szerint a legkedveltebb márkák a Volkswagen, a BMW, az Audi és a Mercedes, közülük minden nyolcadik-kilencedik meghirdetett jármű átírás előtt keresi új gazdáját. A használtautó-import az olcsó devizahitelekkel finanszírozott tömeges újautó-eladások hirtelen megszakadását követően, 2010-től indult gyors fejlődésnek - közölte a szakportál. Míg 2010-ben még csak 17 700 használt személyautót hoztak be az országba, négy év alatt 5-6 szorosára nőtt a volumen. Tavaly már csaknem elérte a 100 ezret a behozott autók száma, az idei év első nyolc hónapjában pedig már 79 ezer körül jár ez az érték. 2012-ben összesen 107 ezer jármű került a hazai járműparkba, ennek pontosan a fele volt új, a másik fele használt. Idén 200 ezerre becsülhető a hazai forgalmit kapó autók száma, aminek már csak 38 százaléka lesz új, 62 százaléka külföldről származó használt. Mindez azt jelenti, hogy hiába emelkedik évről évre az új autók eladása, a hazai autópark 13,4 éves átlagéletkora továbbra sem fog érdemben javulni - hangsúlyozta a Használtautó.hu szakértője.

Már szeptembertől kapható lesz 400 ezer eurós (126 millió forintos) alapáron a Range Rover páncélozott, „Sentinel” kivitele, amely a luxusterepjáró fényűző Autobiography változatán alapul. A terepjáró nagyszilárdságú acélból készített, hat részből álló utascellát kapott, amely a 7,62 mm-es töltényű fegyverek lövésének is ellenáll, de az sem árt meg neki, ha 15 kg TNT-t vagy DM51-es kézigránátot robbantanak fel alatta vagy felette. Az ablakokat többrétegű biztonsági üvegezés váltotta fel, és természetesen a futóművet is megerősítették a nagyobb terhelés miatt. Elöl 380, hátul 365 mm-es, nagyobb fékeket is kapott a Range Rover, amely teljes terheléssel (650 kg) bőven három tonna feletti össztömegű. A különleges felszereltségekhez tartozik még a rejtett kipufogó, az önmagát veszély esetén elszigetelő benzintank, a második akkumulátor, a motortér tűzoltó rendszere, a sziréna és a hangosbeszélő is, amellyel belülről lehet a testőrségnek utasításokat adni. A Sentinelt az ismert, 340 lóerős, háromliteres, kompresszoros V6-os motor hajtja, a 20 colos felnikre defekttűrő gumikat szerelnek. A 400 ezer eurós árba egy vezetéstechnikai tréning is tartozik, ezen kívül egy gyári szerelő minden évben ingyenesen átvizsgálja az autó biztonsági felszereltségét.