A Széchenyi István Egyetem korszerű infrastruktúrával rendelkezik a zalaegerszegi ZalaZone-on, ahol tavaly fejeződött be innovációs parkjának építése. Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete és Jávori Balázs, a nagykövetség tudományos és technológiai szakdiplomatája az intézmény munkatársainak tájékoztatói mellett megtekintette a világ egyik legmodernebbjének számító járműipari tesztpályát és az egyetem létesítményeit, valamint egy drónbemutatón is részt vettek. A találkozó résztvevői, köztük Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete (jobbról az ötödik) a ZalaZone-on. (Fotó: Adorján András) Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta, a képzéseit Győrön kívül Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten kínáló intézmény 14 ezer hallgatója ma már a világ közel nyolcvan országából érkezik. A mintegy 200 magyar és több mint 40 angol nyelvű képzést nyújtó egyetem hat nemzetközi ranglistán is szerepel. A Quacquarelli Symonds (QS) európai listája alapján a kontinens legjobb 400 egyeteme közé, a Times Higher Education (THE) rangsora alapján pedig a világ top 5 százalékába tartozik az intézmény, amely mindkét szervezet fenntarthatósági listáján is szerepel. „Az elmúlt három évben megháromszoroztuk egyetemünk Scopus-adatbázisban mért tudományos publikációs tevékenységét, többek között ennek köszönhető, hogy felkerültünk a THE mérnöki tudományok szakterületi listájára is” – húzta alá. Az elnökhelyettes kitért a hallgatók számára nyitva álló nemzetközi tanulmányi lehetőségekre, köztük a Pannonia ösztöndíjprogramra, valamint az öt külföldi partneregyetemmel kínált kettős képzésekre. Hangsúlyozta, hallgatóik számos tudományterületen kapcsolódhatnak be a kutatásokba az önvezető járművektől az infokommunikáción át az egészségügyi technológiák fejlesztéséig. Az egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkját dr. Weltsch Zoltán központvezető mutatta be. „A ZalaZone nem csupán egy tesztpálya, hanem egy ipari ökoszisztéma is, amelynek szerves részét képezi az innovációs park. Az ökoszisztéma szereplői mint egy kirakós elemei kapcsolódnak egymáshoz és sokszorozzák meg a ZalaZone-ban rejlő lehetőségeket” - fogalmazott. Kiemelte: a működésük három alappillére az ipari bázis, az egyetem tudományos tudása és az ezt kiegészítő helyi tudás. Megemlítette, hogy az itt zajló kutatás-fejlesztés egyszerre szolgálja a gazdaságot és a gyakorlatorientált szakemberképzést. Dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója a központ győri és zalaegerszegi tevékenységét ismertette. Bemutatta az elektromobilitás, az önvezető járművek és az autonóm közlekedés terén elért eredményeiket. Hozzáfűzte, a fiatalok részt vehetnek ezekben a kutatásokban, gyakorlati tudásukat pedig sikeres hallgatói csapatokban csiszolhatják. Ezek között említette a Formula Student-sorozatban versenyző, európai élvonalba tartozó Arrabona Racing Team-et, a vele szorosan együttműködő SZEngine motorfejlesztő csapatot és az Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén tavaly a saját világcsúcsát megdöntő SZEnergy Team-et. Lukács Balázs, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának infokommunikációs technológiák fejlesztési divízióvezetője az ipari partnerekkel, valamint a hallgatók bevonásával végzett további fejlesztésekről beszélt. „Digitalizációs projektekkel, többek között drónokkal, vezeték nélküli kommunikációval, mesterséges intelligenciával foglalkozunk. Alkalmazottaink jelentős része egyetemünkön végzett, legtöbbjük már alapképzése alatt bekapcsolódott a munkánkba” – fejtette ki. A szakember bemutatta az ABZ-vel közösen fejlesztett permetező drónt, különböző IoT, például nyomkövető eszközöket, illetve olyan egészségügyi fejlesztéseket, mint a szemmozgást vizsgáló műszer. „A ZalaZone-on tett látogatásom célja az volt, hogy megismerjem az ebben a különleges tesztkörnyezetben és a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában rejlő lehetőségeket. Rengeteg új információt és pozitív benyomásokat szereztem az itt zajló tevékenységekről. A szakmai bemutatók során látottak alapján úgy gondolom, hogy a magyar–osztrák kapcsolatrendszerben új potenciált tudunk hasznosítani, és az a célom, hogy ez minél hamarabb konkrét együttműködésekben öltsön testet” – osztotta meg tapasztalatait Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet.

A 11. Esztergom-Nyerges Rally második versenynapján, 2024. március 24-én 12 óra 20 perc körüli időben a 1126-os számú úton Lábatlan és Bajót között a 6-os kilométerszelvényben az egyik versenyautó letért a kijelölt útszakaszról, és az aszfaltozott úton, illetve az út menti füves területen tartózkodók közé hajtott. A baleset a nézők elől elzárt területen következett be, az ott tartózkodás tilalmára tábla is figyelmeztetett. A baleset következtében három férfi és egy nő a helyszínen életét vesztette, ketten életveszélyes, öten súlyos, egy fő könnyű sérüléseket szenvedett. A halálos áldozatok között gyermek nincs. A rendőrség a baleset körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálja – halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen.

Tavaly januárban és februárban összesen 13 303 autót vettek nyilvántartásba, ami 17,55 százalékos növekedést jelent. Lassacskán, de növekszik az elektromos és a plug-in hibrid autók részaránya a szlovákiai piacon – az idei év első két hónapjában 816-ot adtak el belőlük. A tavalyi év azonos időszakában 184 darab tiszta elektromos autót adtak el Szlovákiában, míg idén 407 darabot, ami 121 százalékos növekedést jelent. Ennek ellenére a szegmenset illetően a végeken járunk az EU-n belül. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberek továbbra is a Škodát favorizálják, ugyanis a januári és februári eladások top 15-ös listáján hét modell szerepel a cseh autógyártótól. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a Škoda és a Dacia Duster mellett már csak ázsiai modellek szerepelnek a listán. A francia modellek egyértelműen nem tartoznak a szlovákiaiak kedvencei közé – közülük a Citoen C3 érte el a legjobb helyezést (30.).     Modell Eladott darabszám 2024 januárjában és februárjában 1. Škoda Octavia 1007 2. Hyundai i30 732 3. Škoda Fabia 727 4. Kia Sportage 482 5. Škoda Kamiq 473 6. Kia Ceed 467 7. Škoda Karoq 432 8. Škoda Scala 406 9. Dacia Duster 391 10. Toyota Corolla 373 11. Škoda Kodiaq 313 12. Hyundai Tucson 308 13. Toyota C-HR 270 14. Škoda Superb 266 15. Suzuki SX4 S-Cross 262  

A Svájcban élő szerb először rendkívül nagy sebességgel előzött meg egy járőrt, aki aztán erősítést kért. Eközben a 36 éves férfi Sipbachzell közelében beleszaladt egy lézeres mérésbe – ami azt mutatta, hogy 223 km/órás sebességgel haladt. Csak néhány kilométerrel később, Allhaming közelében végre megállította és ellenőrizte a rendőrjárőr. A férfi a nagy sebességet azzal indokolta, hogy sietett. A vezetői engedélyét elvették, az autót pedig lefoglalták A kirívó gyorshajtás miatt a vezetői engedélyt ideiglenesen elvették, a járművet pedig ideiglenesen elkobozták. A törvény március eleje óta írja elő ezt a lépést Ausztriában a rendkívüli gyorshajtás miatt. A 36 éves szerbnek és három utasának bérautóval kellett folytatnia útját.