A jármű Gyarmat és Takácsi között gyulladt ki. A lángokat a tűzoltók eloltották. Sérült nincs - jelentette a VÉSZ 22.58-kor. Az út érintett szakasza az oltás idején zárva van.

Sokan talán még nem is láttak ilyen járművet, hiszen főleg nagyvárosok belvárosában lett népszerű, és elsősorban turistacsalogató közlekedési eszköz. De vajon mi ez a KRESZ alapján, hol és hogyan kell ezzel közlekedni? A jelenlegi KRESZ alapjait 1975-ben rakták le. A jogszabály azóta érvényes, bár azóta több tucat ponton történt kisebb-nagyobb módosítás. A kezdetektől fogva a járműveket úgy kategorizálták, hogy a motorral hajtott járművek mellett a fogalommeghatározásban szerepel az emberi erővel hajtott kerékpár is. Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt. 1997-ben kiegészült ez a definíció azzal, hogy: ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Ebből következik, hogy minden olyan két három, négy kerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, jelen pillanatban kerékpárnak minősül, amin viszont 300 W teljesítmény feletti motort helyeztek el az már segédmotoros kerékpár. 1975 óta nagyon sokat változott világ, és a megszokott kerékpár-kinézetű kerékpár mellett rengeteg új szállítóeszköz jelent meg, melyeket látva mi szakemberek is csak megcsóváljuk a fejünket, hogy vajon ez mi lehet? Márt az elején eldőlt, hogy a görkorcsolyát, gördeszkát, babakocsit, sőt még a rollert is inkább gyermekjátékok közé soroljuk, ami azt jelenti, ha nem kerékpár, akkor nem jármű, tehát ezen eszközökkel gyalogosként a járdán szabad közlekedni. Bár egy benzinmotoros rollert látva, én ezt az elvet is megdőlni látom. Mintahogy azon eszközök esetében is el lehet morfondírozni, amiket időközben feltaláltak, gondolok itt a fekvőbiciklire, a beerbike-ra, a cityboardra és nem utolsósorban a Segwayre. Úgy gondolom, hogy a jogszabály alkotójának hamarosan fel kell vállalnia, hogy a KRESZ-ben ezek az eszközök is valamilyen formában szerepeljenek. Talán a jármű és a gyalogos között létre lehetne hozni egy "Járműszerű eszközök" kategóriát, de nyilván nem elég definíciót felállítani, hanem meg kell határozni olyan szabályokat is, hogy például hol közlekedhetnek ezek az eszközök, vagy ha az úttestre merészkednek ott milyen haladási, kanyarodási vagy elsőbbségadási szabályokat alkalmazzanak. Amíg ez a szabályozás nem készül el, addig a Seagway, amennyiben 300 W teljesítménynél kisebb motor hajtja, akkor kerékpárnak minősül, azaz minden esetben a kétkerekű kerékpárokra érvényes szabályokat kell betartaniuk, azaz például a városi közlekedésben alapvetően csak az úttest jobb szélén közlekedhetnek, vagy ha van, akkor a kerékpársávon, kerékpárúton. A járdán viszont alapesetben nem haladhatnak, oda csak akkor mehetnek fel, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan, például olyan rossz a burkolat minősége, hogy azon lehetetlen ezen eszközzel haladni. Külön megemlíteném még, mert sokan nem tudják, hogy létezik olyan szabály is, ami csak kétkerekű kerékpárra érvényes, azaz triciklire, vagy akár a beerbike-ra nem. Például kerékpárútra nem hajthatnak fel, az álló járművek között nem sorolhatnak előre, és csak 17 éven felüli személy szállíthat utast. (Ez utóbbi a kétkerekű biciklik esetében 16 életévhez van kötve.) Érdekesség ugyanakkor, hogy a táblával engedélyezett behajtás az egyirányú utcába ellentétes irányból, vagy szintén a táblával engedélyezett buszsáv használata valamennyi kerékpárra, azaz a három vagy négykerekűre is engedélyezett.

Az IPO (Intellectual Property Owners Association) által publikált jelentés szerint a japán gyártó egymást követő harmadik alkalommal került a szektorban az első helyre. A Toyota emellett az egyetlen autógyártó, amely az USA-ban az innováció terén legaktívabb húsz vállalat közé tartozik. A legjobbak között olyan cégek szerepelnek, mint az Apple, a Google, az IBM és a Microsoft, ebbe az illusztris társaságába került – az autógyártók közül egyedüliként – a Toyota. „A gépjárműipari szektor cégei fokozatosan alakulnak át a széles értelemben vett mobilitási megoldások szállítóivá, és az ehhez kapcsolódó technológiák fejlesztőjévé. Bár a piac sokszereplős, a Toyota demonstrálja legerősebben az iparágon belüli innovatív hozzáállást” – kommentálta a lista eredményét Jeff Makarewicz, a Toyota Motor North America Research & Development alelnöke. A Toyota több területen párhuzamosan folytat kutatásokat, melyek célja az emberek mobilitásának növelése, beleértve és kiemelten kezelve azokat is, akiknek ilyen téren korlátozásokkal kell együtt élniük – időseket, betegeket, fogyatékkal élőket. A cég már most is nagy erőket mozgósít az autonóm gépkocsik fejlesztésére, a gépkocsik hálózatba kapcsolásának (V2V) technológiájára, valamint a vezetőt a biztonságos közlekedésben segítő, mesterséges intelligenciát használó rendszerekre. Ugyanakkor a Toyota elkezdte a háztartási robotok újabb generációjának fejlesztését is, amelyek segítenek az idős és beteg embereknek a mindennapi otthoni életben. A Toyota kutatásainak továbbra is rendkívül fontos területe az alternatív meghajtás. A hybrid hajtású gépkocsit elsőként piacra dobó cég tüzelőanyag-cellás autókat, elektromos autókat és plug-in hybrideket fejleszt, mindeközben folyamatosan tökéletesíti technológiai „névjegyét” – a full hybrid meghajtást, amely nem igényel külső forrásból való akkumulátor-töltést, ennek ellenére lehetővé teszi önmagában az elektromos hajtás használatát, városi közlekedés esetén akár az utazás idejének 70 százalékában is. A városi közlekedés hatékonyabbá tétele és a légszennyezés csökkentése érdekében a Toyota bevezette a piacra a hidrogén meghajtású városi autóbuszokat, valamint kidolgozott egy komplex városi közlekedési rendszert, amelyben az autóbuszok, a vonatok és a metró komplex hálózatait i-Roadok egészítik ki – ezek keskeny és rendkívül fordulékony, percalapon bérelhető járművek. Az ehhez kapcsolódó Ha:mo alkalmazás lehetővé teszi a városi közlekedés optimális módjának megtervezését a tömegközlekedés használatával, valamint az i-Road megrendelését, amely lehetővé teszi a végcél gyors elérését a megállóból vagy az állomásról.