Kerékgyártó János helyettes államtitkár
– Két év múlva 12 ponton érjük el az országhatárt gyorsforgalmi úttal, miközben az M1-es autópálya 2x3 sávosra bővül, a vasút kapcsán pedig jelentős pályafelújítási munkálatok indulnak meg – közölte Szegeden dr. Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára.
Nyitóelőadásából kiderült az is, hogy jelenleg már 22 megyei jogú városnak van 2x2 sávos gyorsforgalmi útja. Szólt arról is, hogy a Szeged-Szabadka vasútvonal jól működik, és hamarosan átadják a Budapest-Kelebia szakaszt is.
Szabadkára indul a vonat Szegedről - a szerző fotója
– Szerkezetében átalakul a MÁV, ami holding szervezetté válik, és 7 milliós többletkapacitással bővül a személyszállítás, ami ezer település számára biztosít jobb ellátást, növelve a mobilitást, mindez a decemberi menetrendváltással valósul meg idén – osztotta meg a legfőbb részleteket a hallgatósággal.
A konferenciának – ami már évek óta helyet kap a nemzetközi naptárban is – 26 éve a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara ad otthont, melynek alelnöke, Palotás Sándor arról beszélt, hogy évről évre van miről egyeztetni a közlekedés kapcsán, mindig új témák kerülnek napirendre. Mint mondta, a közlekedésnek erősen a részévé válnak a modern szolgáltatások, a digitalizáció és az utasok részéről megjelenő elvárások is.
Sokan voltak
Idén a közforgalmú közlekedés jövője állt a kétnapos konferencia fókuszában, amit a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network-Szeged szervezett meg a Közlekedéstudományi Egyesület, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Közlekedéstudományi Intézet szakmai támogatásával.
Az első napon beszédet mondott a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára, prof. dr. Horváth Balázs, aki szerint ez az esemény teljesen eltér a hazánkban szervezett többi közlekedési konferenciától, hiszen itt valóban az aktualitásokat vitatják meg, az érdeklődők pedig friss információkhoz jutnak.
Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere
Szegedről Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szólalt fel, aki úgy véli, a város fejlődésének legszebb kihívását a közlekedés jelenti, ami jelentősen visszahat arra, hogy hogyan érzik magukat az emberek, mennyi GDP-t lehet a városban termelni. Felhívta a jelenlévő vállalkozók figyelmét arra, hogy az önkormányzatnál minden évben rendelkezésre áll egy pályázat, amely által fenntarthatóbbá tehetik a dolgozóik munkába járását. Kiderült, Szegeden is fejlesztések várhatóak, a még épülő BYD autógyár munkavállalói utaztatásának megoldása is.
Beszélt az elektromos közlekedés fejlesztéséről és arról, hogy három uniós ciklusban mindig volt támogatási pénz vagy a villamospálya megújítására, vagy a szerelvények beszerzésére. Az EU-s források felfüggesztése az egyik oka annak, hogy lényegében az elektromos közlekedésben, főként a trolik tekintetében már csak a túlélés a cél Szegeden. Egymilliárdból felújítják a közösségi közlekedésben jelentős szerepet játszó régi trolibuszokat is, karbantartják azokat.
Olaszországból vették használtan, majd felújították - a szerző fotója
Szeged városfejlesztési alpolgármestere kiemelte évről-évre kevesebb az állami támogatás, míg 2016-ban az nagyjából a költségek kétharmadát tette ki, addig ez mára megfordult. Most az önkormányzat fedezi saját forrásból a költségek nagy részét, ami összesen az idén meghaladja már a 12 milliárd forintot.
Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója is előadást tartott az első napon, ő MÁV-csoport Országos Haváriaközpontjáról beszélt, amely szűk egy éve kezdte meg működését. Elmondta, feladataik között szerepel például az utasok személyes tájékoztatása többek közt abban az esetben, ha egy adott településtől nem közlekedik tovább a vonat, de az utasoknak nincs helyismerete, így nem rendelkeznek információval arról, honnan és hogyan tudnak tovább közlekedni. Jelezte, a központ külön buszflottát tart fenn azokra az esetekre, amikor a vonatok közlekedését valami akadályozza, vagy baleset történik.
Hegyi Zsolt előadása
Beszámolója szerint a MÁV célul tűzte ki azt is, hogy a magyarországi legyen a legjobban működő térképes járatkövető rendszer, melynek kiépítése már 90 százalékos, és amely követ minden, MÁV-hoz tartozó járművet, és valós idejű információt ad arról, hogy merre jár a vonatunk és mennyit késik. Ez a MÁVPLUSZ, régi nevén az EMMA. Kiderült, a vonattal nyújtott személyszállítás teljesítménye 10 év alatt 20 százalékos növekedést érhet el hazánkban, ehhez azonban szükség van jelentős számú szerelvény beszerzésére, főként személykocsikat és dízelmotoros vonatokat vásárolnak majd.
Nemzetközi szintű kitekintést Dr. Zúgó Liliána, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének szenior gazdasági elemzője tett, aki elmondta, az unió egységesíteni szeretné a közlekedési szolgáltatások piacát, ehhez kapcsolódóan beruházásokat tervez, valamint az előterjesztései között szerepel egy európai szintű, nagy sebességű vasúti hálózat létrehozása is az uniós fővárosok összekapcsolásával.
Az első nap elnöki asztala: Zugó Liliána, Szeri István, Kerékgyártó János és Nagy Sándor. A külön nem jelölt képek a kamara fotói.
Elmondta, hamarosan kidolgozhatnak egy egységes digitális foglalásról és jegyértékesítésről szóló rendeletet is, így az uniós polgárok egy helyen tudnak majd jegyet vásárolni. Az elemző beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság is cél, így felgyorsulhat a közúti közlekedés villamosítására irányuló munka, a kerékpározásról európai nyilatkozat készül, és olyan élvonalbeli technológiákat vezetnek be, mint például a hiperloop.
Az első nap záróeseménye, a „Kerekasztal beszélgetés a közlekedés oktatásról, képzésről” nem ígérkezett nagyon izgalmas programpontnak, de a részvevők tettek arról, hogy az legyen. Erről egy következő írásban számolunk be.
Bánffi Tibor tablói a konferencián - a szerző fotója
Az esemény helyszínén kiállították portálunk rendszeres szerzőjének, Bánffi Tibornak a tablóit "Az IKARUS így hódította meg a világot" címmel, autóbuszok rajzaival és adataival.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!