A projekt célja az volt, hogy az IoT (internet of things) és big data alapokon nyugvó platformmal, valamint az adaptív és integrált eszközkészletekkel a meglévő, hagyományos termékfejlesztési, gyártási, anyagmozgatási és minőségbiztosítási környezeteit és az ezekhez szorosan kapcsolódó folyamatokat ipar 4.0 megoldásokkal egészítsék ki. Ezek eredményeként több olyan prototípust vagy terméket is fejlesztettek, amelyek értékesítési lehetőséget hordoznak magukban.  A digitális alapokon működő, a termékek előállítási láncát és életciklusát követő moduláris mintarendszer prototípusait 2018-ban kezdte el kidolgozni konzorciumi partnereivel a világ vezető vasúti fékrendszereit fejlesztő és gyártó vállalata. A több mint öt évig tartó projekt négy fázisra tagolódott: először feltérképezték a termelés mérhető folyamatait, megvizsgálták az ipar 4.0 technológiák alkalmazási lehetőségeit, majd okos gyártási koncepciót, szoftverplatformot dolgoztak ki.  A projekt részeként fejlesztettek olyan kijelzőket, amelyek különböző forrásokból (SAP rendszer, vagy más, SQL-adatbázis) jelenít meg termeléshez köthető adatokat, köztük az elkészült alkatrészek száma. A Qlik Sense elnevezésű rendszerben akár személyre szabott adatokat is képes megmutatni, automatikus adatgyűjtése a szakterületek adminisztrációját csökkenti.  Szintén a projekt eredménye az AGV elnevezésű automata anyagmozgatási rendszer, amely három autonóm anyagmozgató eszköz felépítményét, valamint a folyamatok megtervezését foglalta magában.  A BME-vel közösen a termelés monitorozására alkalmas kamerarendszer fejlesztése és integrálása volt a feladat. A BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának munkatársaival, mesterséges intelligencia szakértőivel és fejlesztőivel egy mesterséges intelligenciára alapuló képfeldolgozó rendszert fejlesztettek ki. A koncepció működőképesnek bizonyult, így a következő lépés a piacképes termékké fejlesztés lesz, amelyet bármilyen termelő vállalat be tud majd szerezni.  Ezen fejlesztések részeként jött létre a szerelősorok digitális dokumentumkezelő és képalapú felismerője, az RFID (radio frequency identification – rádiófrekvenciás azonosítás) alapú automatizált anyagkikérő, a mesterséges intelligencia alapú, gyártósori folyamatkövető rendszer, és a kiterjesztett valóság (AR) alapú alkalmazás, amelyet az összeszerelésben és a távoli karbantartásban használnak. A komissiózó folyamatokat algoritmussal optimalizálták, SAP-val integrált, számítógéppel támogatott termelési rendszert vezettek be, a gyártásban részt vevő gépek állapotát automatikus, vizuális és SMS-alapú jelentőrendszer felügyeli, rezgéselemzés alapján pedig a prediktív karbantartásukra is lehetőség van.  A Knorr-Bremse Budapest a fejlesztés során több olyan pozíciót is nyitott, amelyek korábban nem léteztek: digital solution leader, Ipar 4.0 projektmenedzser és digitális megoldásokra szakosodott programozó állást is létrehoztak. Az új szakemberek tevékenysége a jövőben is folytatódik annak érdekében, hogy a termelési folyamatok még hatékonyabbak legyenek.  A projekthez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 1,145 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.

Ma már a nemzeti alaptanterv része a biztonságos közlekedésre való oktatás – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott hétfői sajtótájékoztatón az idei Biztonság Hetét megnyitva Rétvári Bence miniszterhelyettes, belügyminisztériumi államtitkár. Az államtitkár szerint már az alsó tagozatban fontos felhívni a figyelmet a közlekedési szabályokra, de az egész iskolai tananyagban szerepelnek erre vonatkozó ismeretek. Az államtitkár megerősítette, hogy a KRESZ szigorítása elkezdődött, és továbbra is kiemelten fókuszban van a közlekedésbiztonság növelése. Magyarországon évente több mint 14-15 ezer közlekedési baleset történik. Ezekben a balesetekben 1000-1500 gyermek sérül meg, aminek fő oka a helytelen szállítási mód, a biztonsági eszközök mellőzése vagy helytelen használata – emelte ki Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának a vezetője, az ORFK OBB ügyvezető elnöke. Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy immár hetedik éve igyekszik a MABISZ és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága az iskolakezdés idején felhívni a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára. Mára már több mint húsz társadalmi szervezet csatlakozott a Biztonság Hete rendezvénysorozathoz. Először csak Pest megyében, később az egész országra kiterjedően került megrendezésre, majd tavaly óta már a nemzetközi színtérre is kilépett. Ezen a héten Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Lengyelország Románia és Szlovénia biztosítói, közlekedésbiztonsági szervei, illetékes hatóságai és oktatási intézményei a Child  Safety program keretében közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság célja, hogy a megelőzésnek köszönhetően minél kevesebb baleset történjen – közölte a bizottság ügyvezető elnöke. Biztonságtudatos állampolgárok nevelése a cél, ezért fontos a gyermekek korai képzése és rajtuk keresztül a szülők edukációja is. Évente 7000 lakástűz keletkezik, amelyekben többnyire gyermekek is sérülnek, ezért kiemelten fontos a megelőzés és az edukáció – emelte ki Fülep Zoltán. Ezért is csatlakoztak már a kezdeteknél a Biztonság Hete programsorozathoz. Dr. Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitóbeszédében köszönetét fejezte ki a szervezőknek, és egyúttal felhívta figyelmet, hogy a legtöbb baleset tudatos viselkedéssel, odafigyeléssel elkerülhető, ezért az oktatás szerepe kiemelkedően fontos. Az idei Biztonság Hete eseménysorozat szeptember 18-23. között zajlik. A héten minden megyében iskolai programok, családi napok, balesetmegelőzési bemutatók zajlanak. A színes tematikus hét záróeseménye a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezik, szeptember 23-án, a NIT Hungary „5 tengelyen biztonságban” verseny és családi nap rendezvényével együttműködve.

Szeptember 10-én hajnali 1 óra körül Bernhard G. (23) Leobendorfban (Korneuburgi járás) vezetett, amikor hirtelen jobbra letért az úttestről, és teljes erővel belehajtott egy ház sarkába. Az autó felborult, a fiatal tűzoltó beszorult az autóba és olyan súlyosan megsérült, hogy már nem lehetett rajta segíteni. Futótűzként terjedt az elhivatott fiatal halálhíre, társait, akik éppen a tűzoltóság fennállásának 125. évfordulójára készülődtek, sokkolta a 23 éves férfi halála.

Miért lett ekkora? Amikor kijött az Audi A8-as első generációja, el voltam ájulva attól, hogy egy színes kijelző van középen. Aztán a hetes BMW-ben néztem először TV-t, de valahogy mindkét alkalommal ez egy olyan extra volt, ami nem vett el semmit a vezetés, és utazás élményéből, mert diszkrét maradt. Aztán eltelt jó' tíz év, és az akkori Audi Navigation Plus fejegység "lebutított" változata már egy Fabiaban is elérhető volt. Kódolva volt tehát, hogy a technológia szépen lecsorog majd a kisebb, és olcsóbb autók piacára. Aztán jött a "Bangle hetes", és kavirnyászhattunk a szent gombbal. Nagyon sok idő kellett hozzá, hogy ez használhatóvá csiszolódjon, mert egy F25-ös X3-ban éreztem először azt, hogy nem kapok idegbajt, ha állítani szeretnék valamit a menüben. De, amit nagyon szépen levetít ez a szűk évtized, ami a két autó között van, hogy ahogy megérkeztek az okostelefonok, a kijelzők is egyre inkább leuralták a világot, a gyártók pedig szépen beleépítették akár az olyan alapvető funkciót is mint a klímapanel kezelőszervei. Így aztán lehet taperolni a monitort, ha befúvási irányt, vagy hőmérsékletet akarunk állítani. Ha pedig már ült Teslában akkor tudja: arcon csapáshoz tudnám hasonlítani az érzést, amikor rájövünk, hogy egy Junoszt kistévényi tablet uralja a műszerfalat. Ha jól emlékszem volt is ebből pár éve egy eset, amikor egy bácsi Németországban balesetezett a Teslájával, és a gyárra akarta kenni a felelősséget. Később kiderült, hogy az ablaktörlő sebességét akarta a menüben állítani, pedig erre még a Teslában is a hagyományos (jól bevált) karos megoldás áll rendelkezésre. A bíróság precedens értékű ítéletet hozott, és felelőssé tették a bácsit, mert vezetés közben az érintőképernyőre figyelt, így meg is büntették. Jöjjön a teszt Egy svéd autós portál (vibilagare.se) tesztje érdekes dolgokra is rámutatott, mégpedig, hogy a nagy, minden funkciót egy helyre tömörítő érintőképernyők akkor a legjobbak, ha a sofőr álló helyzetben használja csak azokat. Hiszen az okostelefonokhoz hasonlóan ezek a nagy képernyők is hosszú másodpercekre elvonhatják a vezetőt attól, amivel foglalkoznia kellene: a vezetéstől! A teszt eredményét előre leírom, hiszen a megállapításuk egyértelmű: biztonság szempontjából a fizikai gombok, és kapcsolók sokkal jobbak a kijelzőknél. Egy másik érdekes eredmény pedig, hogy nagyon fontos a kijelző mérete, mert minél kisebb, annál kevésbé tudja elvenni a vezető figyelmét arról, hogy az útra koncentráljon. Foto: vibilagare.se Az autós portál újságírói tizenegy modern autót hasonlítottak össze, és megmérték, hogy a sofőrnek mennyi időbe telik különböző egyszerű feladatok elvégzése, például rádióállomás váltása, vagy a légkondicionáló beállítása. A feladatot zárt pályán, és 110 km/h sebességgel végezték. Összehasonlítási alapnak pedig mi mást is választottak volna, mint az analóg világ utolsó mozgó bástyáját egy közel húsz éves Volvo V70-et. Az alábbi feladatokat kellett elvégezni. 1- Aktiválja az ülésfűtést, növelje a hőmérsékletet két fokkal, és indítsa el a jégtelenítőt. 2- Kapcsolja be a rádiót, és hangoljon egy adott állomásra. 3- Állítsa vissza a fedélzeti számítógépet. (alap, kiindulási állapotba) 4- Csökkentse minimálisra a műszerfényt, és kapcsolja ki a központi kijelzőt. Egyszerűnek tűnhet, de ne feledjük, hogy mindeközben az autó 110 km/h-ás sebességgel haladt, tehát 31 métert tett meg másodpercenként. Számoljuk csak ki, hogy ha egy-egy pillanatra sandítunk át a kijelzőre, mennyit is megy „vakon”, sofőr nélkül az autó? Az új autók mezőnyében a nyertes egy Dacia Sandero lett nem sokkal utána egy Volvo C40. A legtovább egy MG-ben tartott megoldani a feladatokat, 1400 méter kellett hozzá. Ha ezt összehasonlítjuk az analóg Volvo 300 (nyertes) méterével, akkor 1100 méter a különbség. Ugye mennyi minden történhet az úton ezalatt? Egy másik érdekesség amire a teszt nagyon jól rámutat, hogy némely gyártó milyen rossz helyre pozícionálja a kijelzőit a műszerfalon. Az MG-ben 56 fokot kell fordítani a vezetőnek, hogy tekintetét a kijelzőre fókuszálja, ez mondjuk a Mercedesben csupán 20 fok. Apróság, de ezen is sok múlhat. Foto: vibilagare.se Foto: vibilagare.se Haladni kell a korral, és nem vitatom a technológiai újítások előnyeit. De ha lehet, én vezetés közben a jövőben is azért nézem majd a műszereket, hogy meleg e már a víz, vagy mennyi üzemanyagom maradt. A gombokkal pedig köszönöm, de továbbra is nagyon jól megvagyok. A tanulság pedig lehet az is, hogy ha korunk új autóit próbáljuk, a személyre szabás ne érjen véget a kormány, vagy az ülés beállításával, hiszen hosszú távon a kijelzőt, a menürendszert, a funkciókat is ismerni kell, hogy semmiképpen ne az úton érjen majd a meglepetés, amikor pár fokkal hidegebbet akarunk varázsolni az utastérben. Nos, legalább az elefántfület sosem kellett menüből aktiválni.   További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is!