Minden hírportál, tévé- és rádióműsor tele van a koronavírus veszélyességéről, terjedéséről, áldozatairól, leküzdéséről szóló hírekkel. Hangsúlyozottan nem akarom lekicsinyelni senki tragédiáját, szenvedését, veszélyérzetét, szándékom csupán segíteni, hogy helyükre tegyünk problémákat. Tény, hogy egy veszélyes járvány jelent meg, vannak halálos áldozatai és még nincs biztos gyógymódja. Foglalkozni kell vele, gyógyszert kidolgozni, embereket megvizsgálni, karanténba helyezni és fertőzés-elkerülő tanácsokat osztogatni. Ezek az intézkedések szükségesek, rendben vannak, de az a mérték, amelyben a szenzációhajhász média túlreagálja a problémát, már virális információterjedésnek számítható. Tehát van egy valóságos, az emberi testet támadó, illetve egy hírek, posztok, szóbeszéd útján terjedő szellemi vírusunk, amely agyról agyra szökken, és tömegpánikot eredményez. Koronavírus és koponyavírus? Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a dízelmotorral kapcsolatban is, amely jelentős szerepet játszott és játszik komfortos, magas életszínvonalú létezésünkben, ugyanakkor, mint mindennek, vannak káros hatásai is. Ezeket kutatás-fejlesztéssel, a károsanyag-kibocsátási határértékek leszorításával sikerült a töredékére redukálni, miközben, mintegy negligálva ezeket az eredményeket, olyan fokú hisztéria uralkodott el a dízelmotoros járművek ellen, amely már virális szellemi kórságnak mondható. Nem belemenve a pro és kontra civakodás dágványába, úgy foglalom össze a lényeget, mintha a Földünkre ellátogató marslakónak magyaráznám. Figyelj csak, Idegen, itt ez a Föld bolygó, száz év alatt megnégyszereződött, kettőről nyolc milliárdra szaporodott lakossággal, akik már képtelenek lennének a másfél évszázaddal ezelőtti műszaki színvonalon élni – egyszerűen éhen vesznénk. Élelmiszerünk és egyéb javaink megtermeléséhez, elosztásához feltétlen szükség van dízelmotoros traktorok, kombájnok, tehergépkocsik, hajók tíz- és százmillióira. Sőt, személyautók nélkül sem működhetne a világunk, ilyenekből nagyjából egymilliárdot tartunk, és jórészük ezeknek is dízelmotoros. Tehát jelentheted a Marsra: az emberek képesek ugyan saját erejükből is mozogni, de főképp dízelmotoros gépekre és járművekre bízzák magukat. Van azonban nálunk egy aggasztó jelenség: a dízelek működésének alapja a nyersolajból gyártott gázolaj. A Föld nyersolaj-készleteinek nagyon jelentős százalékát az utóbbi hetven évben feléltük, senki sem gondolja, hogy többször ennyi ideig elég lesz a maradék. Tehát belátható időn belül ki kell találni valami mást, vagy visszafogni az igényünket – akár elhatározással, akár sorscsapásként fogadott kényszerrel. Ez az igazi, az egyetlen valóban komoly probléma a dízelmotorral. De, talán most csodálkozni fogsz, Idegen, az emberiség, amely meg tudta valósítani ezt a fejlettséget, képes szellemi vírusokkal gyengíteni magát. A legkisebb, de a fejlődésben egyik legnagyobb szerepet játszó földrészen, Európában, felelőtlen politikusok, újságírók és önjelölt próféták kikiáltották közellenségnek a dízelmotoros személyautókat. Arra hivatkoznak, hogy légszennyezésük nagymértékben hozzájárul a fenyegető klímaváltozáshoz, és adminisztratív eszközökkel kiszorításukra, ellehetetlenítésükre, sőt betiltásukra törekednek. Állításukban kétségkívül van igazság, sőt komoly igazság, amelyet komolyan kell(ene)venni. Miért e feltételes mód? Mert ha az Európai Uniónak, tagállamainak és „influenszereinek” csakugyan a dízelek klímahatása volna fontos, akkor törődnének a tengeri és belvízi hajók mindeddig tökéletesen negligált, de nagyon súlyos emissziójával, rászállnának a légi közlekedés légszennyezésére (ki hallott már EuroX-es repülőgépekről?), és a gépjármű-közlekedésen belül elsődlegesen a távolsági fuvarozás fölösleges részének visszaszorításával foglalkoznának. Hiszen nem az a döntő, hogy 30 vagy 28 litert fogyaszt egy kamion, hanem az, hogy el se induljon portugál zöldséget hozni Magyarországra. Ami pedig az individuális mobilitást illeti, nem a belsőégésű motorosról villanyautózásra átállni, autók százezreit leselejtezni és újakat vetetni helyettük a jó megoldás, hanem vonzó alternatívákat kínálni az egyéni autózás egésze helyett. Könnyen lehet, hogy a hagyományos, de korszerű autók és a villanyroller kombinációja többet érne egy gigantikus járműcsere-programnál. A fölösleges fuvarok kiküszöbölése és a villanyautó-lobbi leintése viszont szöges ellentétben állna a fogyasztói társadalom szent tehenével, a személyek, az áruk és a tőke szabad áramlásával, illetve a cégek és nemzetgazdaságok „kötelező” növekedésével, ami nyilvánvalóan inkább érdeke a globális tőkének, mintsem a fenntarthatóságra vágyó emberiségnek. A világ dízelmotoros légszennyezésének elenyészően kis részét produkáló európai személyautók kikiáltása Fekete Péternek, szembeötlően kedvez a komoly környezetvédelmi aggályokat felvető, de a gyártóknak hatalmas profitot hozó villanyautózás elterjesztésének. Ellentétben a dübörgő reklámozással és propagálással, a villanyautók élettartamra vetített környezeti ártalma, tudományos igényű felmérések szerint, nem feltétlenül jobb a dízelmotorosokénál, sőt rosszabb is lehet. Még nincs annyi tapasztalat, hogy biztosan meg lehetne ítélni tömeges alkalmazásuk klimatikus, gyakorlati és gazdasági hatásait. Tehát egy elsietett, erőltetett, érdekek mentén motivált politikai játszmáról van szó, nagyon erős média-hátszéllel.   A világ többi része röhög rajtunk, Európa legjobbja, a német autóipar lábon lőtte magát, exportpiacokat vesztünk, miközben légkörünknek a Marsról is valószínűleg érzékelhető szennyezése szinte semmit sem csökken egyetlen földrész egy részének dízel-hisztériájától. Magunknak ártunk, míg az emberiség egészének alig használunk valamit. Mondd csak Idegen, szerinted melyik a veszélyesebb: az eddig néhány száz áldozatot szedő koronavírus, vagy a dízelüldözés szellemi vírusa?

Túlzás lenne azt állítani, hogy Párizsban bíznak a koronavírus utáni helyzet gyors normalizálódásában. A szervezők biztos, ami biztos alapon lemondták az októberi eseményt. Frankfurt és Párizs felváltva, minden második évben rendezett autószalont. Az már korábban köztudott volt, hogy a frankfurti IAA Münchenbe kerül, s jövőre esedékes. Idén Párizs lett volna az újdonságok bemutatójának helyszíne. A Porte de Versailles azonban októberben üresen marad. Legutóbb 2018-ban rendeztek autószalont a francia fővárosban, akkor 1 millió látogatója volt a rendezvénynek. Hivatalos nevén Mondial de l'Automobile idén szünetet tart. Fotó: Mondial Paris

Az A3-as autópálya jelenleg Guntramsdorftól a kismartoni csomópontig vezet. A tervek szerint az autópályát meghosszabbítják a határig, ahol az rácsatlakozna a jelenleg a magyarországi oldalon épülő M85-ös gyorsforgalmi útra. A szövetségi útépítési törvény szerint semmi akadálya nem lehet annak, hogy az A3 rácsatlakozzon Kelénpataknál az M85-ös útra. A környéken lévő falvak lakói már évekkel ezelőtt nemtetszésüket felyezték ki a projekttel kapcsolatban. Sopronnál épül a határig, de mi lesz az osztrák csatlakozással? Robert Hergovich az SPÖ klubelnöke sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy „ha az ittélők nem akarják az autópályát, akkor világos, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a projektet.“ Az SPÖ és a Zöldek azt szeretnék elérni, hogy a tartományi parlament április 2.-i ülésén fogadja el azt a beadványt, melyben a szövetségi parlamentet kérnék az útépítési törvény megváltoztatására. A határ magyarországi oldalán már hónapok óta nagy ütemben zajlik az M85-ös gyorsforgalmi út építése. A BIG A3 nevű polgári kezdeményezés az autópálya meghosszabbítása ellen szerveződött és tagjai üdvözlik az SPÖ és a Zöldek törvénymódosításra vonatkozó terveit. A BIG A3 polgári kezdeményezés az ÖVP-t is felszólítja a beadvány támogatására.

- Nagyon magas hőmérsékleten történő vezetés közben csökken a sofőr koncentrációs képessége, erősödik a fáradtságérzete és gyorsabban elálmosodik. Ennek elkerülésére ajánlott, hogy az autó belső hőmérséklete ne haladhatja meg a 24 fokot, de ne süllyedjen 19 fok alá. Szakértők szerint az ideális hőmérsékletet vezetés közben 22 fok körül mozog. - Nagyobb út előtt érdemes kicserélni a belső légszűrőt, amely felfogja a porrészecskéket és megakadályozza a baktériumok, gombák és a rossz szagok beáramlását az utastérbe. Nem árt ellenőrizni azt is, hogy a levegő megfelelő erővel áramlik-e be az autó belsejébe, ami alapvető a légkondicionáló optimális működéséhez. - A magasabb hőmérséklet nagyobb üzemanyag-fogyasztással jár, bár a modern autós légkondicionálók esetében ez nem jelentős.   - A közvetlenül a mellkas vagy az arc felé irányított befúvónyílások egészségügyi problémákat okozhatnak: szem- és torokszárazságot, fejfájást. - Ha az autó utasterének belső hőmérséklete túl magas, szárazzá válik a belső környezet és a levegő. Ez a vezető rosszullété is okozhatja, ami fokozott balesetveszéllyel jár. - Ha nagy a különbség az utastér melege és a külső környezet hidege között, az ablakok bepárásodnak. A levegő páratartalma ugyanis ilyenkor kicsapódik, és vízcseppek formájában bevonja a szélvédőt és az ablakokat. A vezető előtt elhomályosul a látótér, ami fokozott balesetveszéllyel jár. Ezért szakértők azt javasolják, hogy a légkondicionáló fúvókái – legalábbis induláskor – mindig az ablakokra irányuljanak, hogy a forró levegő átmelegíthesse a szélvédőt.