A sajtó képviselőinek már számos újdonságot, világpremiert bemutattak az Észak-amerikai Nemzetközi Autószalonon, a detroiti Cobo Csarnokban január 12-én rendezett sajtónapon. A nyilvánosság előtt a kiállítás csak január 17-én nyílik meg, így lesz elég ideje az újságíróknak és a szakmai közönségnek szemügyre venni az autócsodákat. A fotóra kattintva detroiti képgaléria nyílik.  

A vállalat ebből az alkalomból ismertette első Intelligens Mobilitás tervét, amely innovatív eszközökkel segít abban, hogy a vállalat új szintre lépjen a mobilitás, az önállóan közlekedő autók, a vásárlóknak nyújtott élmény és a „big data” adatfeldolgozás területein. A Ford emellett 25 olyan mobilitási kísérletét is közzétette, amelyeket idén indít a világ különböző pontjain, hogy tesztelje új közlekedési elképzeléseit. Ezek révén nemcsak még jobb és sokoldalúbban használható autók születhetnek, hanem egy újszerű társadalmi együttműködés is, ami minden résztvevő számára előnyt jelent. Mark Fields, a Ford elnök-vezérigazgatója Las Vegasban – Bár ezen a rendezvényen bemutatjuk egymással kommunikáló autóinkat és az önállóan közlekedő járművek terveit is, de valójában ennél is komolyabb szándékkal jöttünk el a CES szakkiállításra – fogalmazott Mark Fields, a Ford elnök-vezérigazgatója Las Vegasban, a globális szórakoztató elektronikai vásár alkalmából rendezett vitaindító előadáson. “Üzleti tevékenységünk minden szegmensében meghonosítjuk az innovációt, hogy termékeink mellett mobilitást is kínálhassunk – s ezzel alapvetően átformáljuk a világ szemléletét, ahogyan az alapítónk, Henry Ford is tette 111 évvel ezelőtt.” A Ford Intelligens Mobilitás tervének első lépéseit 25 kísérlet testesíti meg: kilenc Európában és Afrikában, nyolc Észak-Amerikában, hét Ázsiában és egy Dél-Amerikában. Minden kísérlet annak felmérésére szolgál, hogy a fogyasztók mit várnak majd el a jövő közlekedési rendszereitől. – Olyan világot képzelünk el, ahol a járművel beszélnek egymással: ahol az autósok és járművek a torlódások elkerülése érdekében kommunikálnak a város infrastruktúrájával, ahol a járművek megosztása általános gyakorlat; s ahol a mindennapos közlekedésre sokféle lehetőség kínálkozik – mondta el Fields. “A most kezdődő kísérletek vadonatúj közlekedési és mobilitási megoldásokhoz vezetnek majd, méghozzá már a következő 10 évben.” A 25 kísérlet négy világméretű megatrendre épül: a robbanásszerű népességnövekedésre, a középosztály szélesedésére, a levegőminőséggel és a közegészséggel kapcsolatos aggodalmakra, valamint a fogyasztók szemléletének és prioritásainak változására. Mindezek komoly kihívások elé állítják napjaink közlekedési modelljét, és korlátozzák a személyi mobilitást, különösen a nagyvárosi környezetben. A 25 kísérletből 14 a Ford vezetésével zajlik, és 11 kutatási projekt a vállalat Innovatív Mobilitás Versenysorozat részét képezi. – Számunkra nem az a legfontosabb, hogy piaci igényt gerjesszünk az ilyen autókkal kapcsolatban, vagy hogy versenybe szálljunk az első önállóan működő autó megalkotójának járó dicsőségért – árulta el Fields. “Mi arra törekszünk, hogy elkészítsük az első, önálló közlekedésre képes Ford-modellt: egy elérhető árú, sorozatgyártású autót, ami valóban megszépíti vásárlóink életét.” – Henry Ford arra tanított minket, hogy a jó üzlet alapja a kiváló termék és a tisztességes haszon – tette hozzá Fields. “A jó üzlet emellett a világot is jobbá teszi – és ez az, ami nap mint nap ösztönzést jelent számunkra.”

Az Észak-Amerikai Év Autója és Év Teherautója díjat minden évben az Egyesült Államok és Kanada 57 autós újságírója választja meg, akik között vannak hagyományos újságírók napilapoktól, magazinoktól és internetes oldalaktól, rádiósok, és tv-sek is. A kocsikat különböző szempontok (forma, biztonság, innováció, gazdaságosság, stb.) szerint értékelik, a pontokat a Deloitte & Touche cég összesíti. A fő különbség az Európai Év Autója díjhoz képest, hogy a zsűri nem csak vadonatúj, hanem erős ráncfelvarráson átesett típusokat is választhat. 2015-ben a személyautók között a Volkswagen Golf és a Golf GTI hetedik generációs modellje lett a nyertes idén 256 ponttal, megelőzve a 204 pontos Ford Mustangot és a 110 pontos Hyundai Genesist. Legutóbb 1999-ben nyert a Volkswagen az akkor feltámasztott új Beetle-vel, de a legjobb háromba már sokszor bekerült, például 2009-ben a Jettával, 2010-ben az előző Golffal, vagy 2012-ben a Passattal. A Truck kategóriában (ami a pickupokat, terepjárókat és SUV-okat jelenti) az alumínium karosszériás, turbómotorral is rendelhető, 297 pontot gyűjtő Ford F-150 pickup nyert, ami egyébként hosszú évek óta Amerika legnagyobb darabszámban eladott autója. A Ford mögött a Chevrolet Colorado végzett a második helyen 205 ponttal, harmadikként pedig a Linkoln MKC 68 ponttal.

Eddig Latin-Amerikába, a Közel-Keletre és más fejlődő országokba szállítottak az ázsiai országban előállított autókat, amelyeket vagy kínai autógyártók egyedül, vagy nemzetközi cégekkel közösen gyártottak. Az Egyesült Államokba Kína azért nem tudott nagyobb mennyiséget exportálni, mert még nem teljesítette az amerikai károsanyag-kibocsátásra és biztonságra vonatkozó előírásokat. A Volvo autógyárat 2010-ben vásárolta meg a kínai Geely Holding Group Ltd. autóipari csoport az amerikai Fordtól 1,8 milliárd dollárért. Az akkori megállapodás értelmében a gyártást és a fejlesztést az új tulajdonos Európában tartotta, de ígéretet tett, hogy Pekingben is létesít egy évi 300 ezer Volvo-gépkocsi kibocsátására képes gyárat.