2024. június 24-én egy tisztán elektromos hajtású, hidrogéntüzelőanyag-cellás VTOL (függőleges fel- és leszállásra képes) légi jármű 4 óra 47 perc és 13 másodpercet töltött a levegőben, és ez idő alatt 841,5 kilométert tett meg; leszállás után az üzemanyagtartályban még mindig volt több mint 10%-nyi tartalék üzemanyag. A kísérleti repülést végrehajtó Joby Aviation ezzel megdöntötte az emissziómentes repülés távolsági világcsúcsát, látványosan demonstrálva a tüzelőanyag-cellás technológiában rejlő aviatikai lehetőségeket. A kísérleti jármű alapját az az akkumulátoros elektromos repülőgép adta, amely az elmúlt négy év alatt több mint 53 ezer kilométert tett meg, és 2021-ben 248,7 kilométert repült egyetlen feltöltéssel. A különbség (több mint háromszoros hatótávolság!) jól szemlélteti, mennyivel nagyobb energiasűrűség érhető el a hidrogéntüzelőanyag-cellás rendszerekkel, egy csapásra versenyképessé téve a károsanyag-kibocsátástól mentes személyes légi közlekedést. A Toyota Motor Company januárban kötött stratégiai együttműködési megállapodást a Jobyval, és 394 millió dolláros finanszírozással támogatta annak fejlődését. A Toyota 10%-os tulajdonrésszel a JoeBen Bevirt cégalapító tulajdonos után a Joby Aviation második legnagyobb részvényese (2024. januári adat.) A partneri kapcsolat egyrészt a Toyota azon meggyőződésében gyökerezik, hogy a mindenki számára elérhető mobilitás jövőképe nem korlátozódhat az automobilra, sem a szárazföldi közlekedésre, másrészt a start-up vállalkozás számára is hozzáférhetővé tette a Toyota-gyártás, minőség-ellenőrzés és költségszabályozás terén szerzett, több évtizedes szakértelmét. Habár a Toyota maga is jelentős tapasztalattal rendelkezik a tüzelőanyagcellás, illetve hidrogéntároló rendszerek fejlesztésében és gyártásában, a légi közlekedés sajátos követelményeit szem előtt tartva a Joby Aviation házon belül, a cégbe 2021-ben integrált, német H2FLY specialistán keresztül fejlesztette ki a kísérleti járműbe beépített H2F-175 tüzelőanyagcellát, valamint az azt üzemanyaggal ellátó vákuumtartályt, amelyben -251,2°C hőmérsékleten tárolnak 40 kilogramm hidrogént. A tüzelőanyag-cellában a tartályban tárolt hidrogén kölcsönhatásra lép a légköri oxigénnel; a folyamat eredményeként elektromos energia és vízpára jön létre. Az így keletkezett áramot részben közvetlenül a villanymotorok hajtására fordítják, részben későbbi felhasználásra egy speciális fedélzeti akkumulátorban tárolják. Ez eltérő töltési és kisütési jellemzője miatt alapvetően más jellegű (valamint jóval kisebb méretű és tömegű), mint a légi taxi akkumulátoros elektromos változatában alkalmazott, nagy kapacitású akkumulátor. A vízszintes repülés során a hidrogéntüzelőanyag-cella működtette a villanymotorokat, míg a fel- és leszállás közben az akkumulátorok is besegítettek. Habár a H2FLY tüzelőanyag-cellás rendszere most először szerepelt VTOL rendszerű légi járműben, a technológia 2023 szeptemberében már átesett a tűzkeresztségen, amikor a cég egy pilóta által vezetett, rögzített szárnyú repülőgéppel sikeresen hajtott végre világelső kísérleti repülést. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Fotó: BAHART Az új hajók a világ legrangosabb dizájndíját, a RED DOT Design Awardot, valamint a neves nemzetközi iF Design díját érdemelték ki. Az előbbit az ipari formatervezés kiválóságai nyerhetik el. A Bahart hajóit a termékdesign kategóriában díjazták. A közlemény szerint az 1953-ban alapított iF Design díj szintén globálisan az egyik legfontosabb design elismerés, amellyel a kiemelkedő minőséget és az innovációt értékelik. A nyertesek munkáit bemutatják az iF World Design Guide-ban, és az iF Design kiállításokon is - tették hozzá. A Bahart tájékoztatása szerint mindkét elismerést megkapta a Bahart két új katamaránja és a két új kompja is, amelyekkel az utaskényelmet, a nagy kapacitást, a fentarthatóságot, a biztonságos működést, valamint az üzemanyag-hatékonyságot díjazták. A hajók modern megjelenése és funkcionalitása is nagyban hozzájárult a díj elnyeréséhez. A Bahart hangsúlyozza: az új kompoknak és katamaránoknak köszönhetően a Balatonon sűrűbbé vált a menetrend, bővült a programválaszték. Csökkent a tó környezeti terhelése is, hiszen a hajók a legkorszerűbb emissziós előírásoknak megfelelő, alacsony károsanyag kibocsátású motorokkal rendelkeznek - hangsúlyozza a közlemény. Az állami többségi tulajdonban lévő Bahart honlapjának tájékoztatása szerint a társaság flottája jelenleg 6 kompból, 14 személyhajóból és 6 nosztalgiahajóból áll. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Szerző: Bánffi Tibor ELŐZMÉNYEK. A JCB DIELMAX FEJLESZTÉSE A történet 2005-ben a JCB 444-es, 146 lóerős traktormotorral kezdődött. A négyhengeres, 5 liter lökettérfogatú motort kifinomult, biturbó feltöltővel, köztes hűtővel és utánhűtővel látták el. Az egyik motor az első, a másik motor a hátsókerekeket hajtotta, tehát összkerékhajtású volt. A fejlesztéssel a motor teljesítménye 600, majd 750 lóerőre nőtt. A kerekeket a perzselő hőség és a rendkívüli igénybevétel miatt víz-jég keverékével hűtötték, a tartályt minden forduló után feltöltötték. A célkitűzés a szárazföldi, dízel sebességi világrekord megdöntése volt. Teljesen új versenykocsit terveztek. A 9 méter hosszú, 1,15 méter széles, 1,34 méter magas járműbe két motort építettek. A Dieselmax tervező team kulcsfontosságú munkatársa volt Ron Ayres, az aerodinamika mestere. A szivar forma rendkívül alacsony, 0,147-es légellenállási együtthatóval rendelkezett. Az értéket speciális számítással állapították meg, mert nem állt rendelkezésre megfelelő méretű szélcsatorna. A jármű 2,7 tonnás önsúlyából a két motor közel 1 tonnát nyomott. DÍZEL SEBESSÉGI REKORD BEÁLLÍTÁS Az előző „szakállas” dízel szárazföldi, 380 km/órás sebességrekord még 1973 augusztusában, azaz 33 éve született. A csúcsbeállításra az legendás Bonneville Salt Flats sóstó területén 2006 augusztusában került sor. Az autót Andy Green vadászpilóta vezette, akinek a vérében volt a száguldás, - igaz a levegőben. Az üzemanyag tartályba mindössze 9 liter gázolajat lehetett tölteni, ezért minden forduló után tankolni kellett. 2006. augusztus 22-én a JCB Dieselmax autó megdöntötte a hivatalos FIA dízelmotorok szárazföldi sebességrekordját, 529 km/órás sebességgel. A csúcsgépet traktorral tolták be. Másnap a JCB Dieselmax autó megdöntötte saját rekordját és 563,418 km/órás sebességet ért el. A négy futam alatt tehát két rekordot állítottak fel, ami világra szóló mérnöki és csapatteljesítmény. Video: https://www.youtube.com/watch?v=knWCChWyU2w A rutinos JCB csapat három évvel később már a traktoros sebességi rekord megdöntését tűzte ki célul. A JCB FASTRAC SPEED FEJLESZTÉSE A tervezést a kereskedelemben kapható JCB Fastrac 8000-es sorozatú traktorra alapozták. Ez a világ leggyorsabb sorozatgyártású traktora 70 km/órás végsebességgel.  Tim Burnhope, a JCB innovációs igazgatója a fiatal és lelkes mérnökcsapatot a teljesítmény további növelésére, a súly csökkentésére, valamint az aerodinamika javítására inspirálta. Az eredeti konstrukció önsúlyát 8,5 tonnáról 5 tonnára faragták le alumínium panelek használatával úgy, hogy a váz szilárdsága még javult is. A savas akkumulátort lítium akkura cserélték. A kisebb vezetőfülkére légterelőket helyeztek, melynek a szélességéből 30 centimétert „elcsaltak” és 20 centivel lesüllyesztették. Az első sárvédő cseppformát imitálta, a két kerék között egy áramvonalas idom kapott helyet. LÁSSUK, HOGY MI IS DÜBÖRGÖTT A MOTORHÁZTETŐ ALATT A traktor szíve egy JCB 7,2 literes, 6 hengeres Dieselmax motor, amely 1016 lóerőt teljesített 2500 newtonméter nyomatékkal. Az eredeti motor 335 lóerőt képviselt. A motor növényi olajjal is működhetne, de a rekordkísérletekhez nagy teljesítményű versenydízelt használtak. Az CVT sebességváltót hatfokozatú váltóra cserélték. REKORDBEÁLLÍTÁS A rekord beállítására 2019. október 23-án került sor az Egyesült Királyságbeli Elvington Repülőtéren a három kilométeres pályán. A Guinness World Records által jóváhagyott rendelkezés szerint két nagy sebességű futás átlagát lehetett regisztrálni. Guy Martin vezette az izomkolosszust. Az  előírásnak megfelelően padlógázzal teljesítette a távot. Átlag 217,57 km/órás és  247,470 km/órás csúcssebességet sikerült elérni. A lassításhoz egy ejtőernyőt is használtak. Az elért sebességi világrekord 28 évvel az első JCB traktor sorozatgyártása után született, ami reprezentálja a traktorok magas technikai színvonalát. Video: https://www.youtube.com/watch?v=H8QIyVQ29-Y&t=61s Guy Martin a rekordbeállítás után a következőt nyilatkozta: „Ez egy hatalmas vállalkozás volt, és én nagyon kis fogaskerékék voltam a gépezetben. De ennek a kis fogaskeréknek lenni hatalmas megtiszteltetés volt, ezért nagyon köszönöm a JCB-nek és mérnökcsapatának, akik ezt a traktort kitűnően átalakították és megszerezték rekordkísérletet. Mindent tökéletesen megcsináltak, zseniálisak, és ez egy műalkotás.” A JCB innovációs és növekedési igazgatója csapatot méltatta: „ A Fastrac One valóban bebizonyította, hogy egy fiatal és dinamikus mérnöki csapatnak nincs határa. Ezért feszegettük a határokat és az ötleteket, és a projekt minden aspektusát megvizsgáltuk, hogy megoldásokat találjunk és javíthassunk. A legnagyobb kihívások közé tartozik az aerodinamika, a súlycsökkentés és a teljesítmény javítása – egy öttonnás traktor biztonságosan eléri a 150 mérföld/órás sebességet, és újra megállni, nem könnyű feladat, de mindannyian büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak elértük ezeket a célokat, hanem hogy túllépte őket. ” Játék a számokkal: Egy hektár területet egy traktor 30 perc alatt szánt fel. A JCB sebességével a műveletre másfél percre lenne szükség. Persze ez fikció. Csak képzeljük el, hogy a traktor kettő-hússzal száguld a szántóföldön és ennyivel veszi be a fordulókat. Ha kedveled a traktorokat ezt is érdemes elolvasni: https://www.autoszektor.hu/hu/content/fordson-traktor-ami-gepesitette-mezogazdasagot  

A hírportál tájékoztatása szerint 2023 első félévhez képest a belga autósok az idei év azonos időszakában 6 százalékkal több időt töltöttek forgalmi dugókban vesztegelve. Az év első hat hónapjában a belgiumi torlódások hossza 8280 kilométer volt, ami 60 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának számait. A vállalkozások belgiumi szövetsége (VBO) szerint a dugók okozta gazdasági károk miatt sürgős intézkedéseket kell hozni a forgalmi torlódások problémájának kezelésére, ugyanis - mint kiemelték - a forgalmi dugókban elvesztegetett idő évente 2,7 milliárd eurójába kerül a belga gazdaságnak, ami a belga GDP 0,57 százalékát teszi ki. Ez az adat 8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest - jegyezték meg. A hírportál idézte Pieter Timmermanst, a VBO vezérigazgatóját, aki azt mondta: a közlekedési adatokat gyűjtő szolgálat által közzétett adatoknak arra kell ösztönözniük a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a torlódások enyhítésére, valamint a zöldebb és kombinált mobilitás előmozdítására. Timmermans úthasználati díjrendszer bevezetését is javasolta, a bevételt szerinte a közúti infrastruktúra és a tömegközlekedés fejlesztésére kellene fordítani. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!