Az ausztrál szövetségi kormány visszalépett attól a vitatott közlekedési javaslattól, amely 100 kilométer/óráról 70-90 kilométer/órára csökkentette volna az alapértelmezett sebességhatárt bizonyos alsóbbrendű, lakott területen kívüli utakon. 

Lesöpörték a sebességcsökkentési tervet

Az elképzelés azokra az – ottani szóhasználattal – „jelöletlen utakra” (unsigned roads) vonatkozott volna, ahol nincs kihelyezve tábla a sebességhatárról. Ezek többnyire vidéki, ritkán lakott területen lévő, kis forgalmú utak, de nem feltétlenül földutak, murvával vagy homokkal borított útvonalak, lehetnek aszfaltozottak is. Az előzetes tervek szerint egyébként a szilárd burkolatú utakon 70-90 kilométer/órára, míg a földutakon 70-80 kilométer/órára csökkentették volna a maximális tempót. 

A kisebb utakon is marad a 100 kilométer/órás sebességhatár

Az országos egyeztetéseken az összes ausztráliai állam és terület egyhangúlag jelezte: nem támogatják az egész országra kiterjedő, központilag meghatározott, mindenhol érvényes szabály bevezetését. Álláspontjuk szerint a sebességkorlátozások meghatározása saját hatáskörükbe tartozik. Ezért a tervezet kidolgozását teljesen leállítja a kormány – számolt be az ausztrál ABC News.

Józan belátás vagy kihagyott lehetőség? 

A fuvarozói érdekképviseletek üdvözölték a visszalépést, szerintük ugyanis az általános sebességcsökkentés nem lett volna életszerű minden térségben. Másrészt úgy vélik, a baleseti statisztikák javításához más intézkedések is szükségesek. 

Közlekedésbiztonsági szakértők szerint viszont a kormány egy nagy lehetőséget hagyott ki. Paul Roberts, a WA Centre for Road Safety Research szakértője emlékeztett: 100 kilométer/órás tempó mellett szinte nulla az esélye, hogy valaki túléljen egy frontális ütközést, míg 70 kilométer/óránál 90 százalékra emelkedik ennek a valószínűsége. Vagyis kevesebb lenne a halálos baleset, hasonlóan ahhoz, ahogy a városi sebességhatárt 60-ról 50 kilométer/óra mérsékelték, és az intézkedés miatt bizonyítottan kevesebb ember veszti az életét. 

Másképp kell javítani s közlekedésbiztonságon

A regionális utak alapértelmezett sebességkorlátozására vonatkozó, visszavont visszavont a National Road Safety Action Plan, a közúti biztonsági akcióterv részeként került napirendre. A terv célja, hogy 2030-ig felére csökkenjen a halálos közúti balesetek száma, és 30 százalékkal kevesebb legyen a súlyos sérülés. Sőt, azt is kitűzték, hogy 2050-re egyetlen ember se haljon meg vagy szenvedjen súlyos sérülést Ausztrália útjain – erről már a The Guardian írt.

A szabály szerint akár az ilyen utakon is lehet százzal repeszteni

A baleseti statisztikák szerint azonban az ország nagyon messze van az ambíciózus céloktól. A halálos közúti balesetek száma 2020 és 2024 között 10 százalékkal nőtt, 100 ezer lakosra vetítve 4,28-ról 4,72-re emelkedett. (Összehasonlításképpen: az Európai Unió átlaga 4,4 volt 2024-ben, Magyarországon pedig 5,2 halálos baleset történt 100 ezer lakosra vetítve). 

A sebességcsökkentési javaslathoz kapcsolódó elemzés szerint nem tudni pontosan, hány halálos és súlyos sérüléssel járó baleset történik azokon az utakon, ahol az alapértelmezett sebességhatár van érvényben. Az egyik forgatókönyv azzal számol, hogy a végzetes és súlyos szerencsétlenségek 10 százaléka ezeken az utakon következik be.

Ha maximális tempót 90 kilométer/órára mérsékelnék, akkor 10 év alatt 95 életet lehetne megmenteni, és 1444 súlyos sérülés elkerülni. Amennyiben legfeljebb 70 kilométer/órával lehetne autózni, 286-tal kevesebb ember halna meg az utakon, és 4644-gyel kevesebb lenne a súlyos sérülés. 

A friss döntéssel azonban a kormány lezárta a vitát, és az államok saját hatáskörében hagyta a sebességhatárok újragondolását.

Sebességhatárok Európában: ilyen gyorsan lehet vezetni a különböző országokban Norvégia a legszigorúbb, de a britek sem száguldhatnak az autópályán.