A 400 km/h sebesség sok ideig úgy tűnt, hogy áttörhetetlen fal lesz a közúti járművek között. Aztán a Bugatti megmutatta az 1001 lóerős Veyronnal (aminek a motorját a magyar Hanula Barna tervezte), hogy át lehet lépni ezt a határt is, és először 408-ra, aztán 431 km/h-ra javította a szériaautók világrekordját. A motorkerékpárok között a mai napig nincs olyan, közúti forgalomban részt vevő szériagyártású jármű, ami képes lenne elérni a 400 km/h-t, de a Kawasaki megmutatta, hogy egy kis módosítással azért a csúcsmodell képessé tehető erre a mutatványra.   Kenan Sofuoglu török motorversenyző egy Kawasaki Ninja H2R nyergében ezt be is bizonyította, amikor 26 másodperc alatt felgyorsult 0-ról 400 km/h-ra az Izmit Öböl hídon, Törökországban. A Red Bull által szponzorált pilóta utólag azt nyilatkozta, hogy a 8799 méter hosszú híd a tökéletes helyszín volt a rekorddöntésre, amelyre egyébként négy hónapot készült. A H2R Ninja motor nem volt szériaállapotú, a kompresszoros motorját 326 lóerőre húzták fel, ami 50 százalékkal több, mint amennyi a szériamotor teljesítménye. A Kawasaki pesszimistán azt hitte, a motor tudása „csak” 380 km/h-hoz lesz elég, de végül a harmadik próbára összejött a vágyott 400 km/h.  

Azt gondolom, hogy mostanra már a legklímaellenesebb (szerintem ilyen szó nincs) sofőrök is megnyomták a kocsiban az AC gombot, mert az elmúlt időszakban nem volt ritka a 35 fokos hőség sem. Biztosan vannak olyanok is, akiket váratlanul ért, hogy a klíma bekapcsolása után nem működött a rendszer. Két éve volt már egy klímás szájbarágó, aki nem olvasta, annak feltétlenül ajánlom mielőtt ebbe a történetbe belevágunk. Hogyan klímázzunk? Nagyon irigylem azokat az embereket, akiknek az autójuk hűs garázsban áll otthon, majd átmennek a munkahelyükre, ahol a mélygarázs kellemes hőmérséklete várja a kocsit. Nekik nem kell elolvasniuk ezt az írást, mert a körülmények egyáltalán nem terhelik a légkondit a kocsiban. Akinek viszont a napsütötte betonparkolók jutnak osztályrészül, azoknak érdemes egy kis odafigyeléssel könnyíteni a berendezés dolgát. Ha például csak negyed órás lesz az út, akkor egy kellőképpen átmelegedett kocsiban nem is érdemes bekapcsolni a klímát, mert egyszerűen nem lesz annyi ideje, hogy lehűtse az utasteret. Ilyenkor inkább engedjük le az összes ablakot, a menetszél segíteni fog kiűzni a benti hőséget. Indulhat a klíma? Csökkentsük a kezdeti meleget Tudjuk, hogy a napon felejtett autóban könnyen elérhetjük a 80-90 fokos hőmérsékletet is. A szaunák melegével vetekedő utastér viszont az utolsó, amit a hőségben kívánhatunk. Igyekezzünk tehát úgy leparkolni a kocsit, hogy az árnyékban legyen, vagy később oda kerüljön. A tetőgarázs sem a legideálisabb ilyenkor Felhívnám a figyelmet az utóbbi tagmondatra, ugyanis sokan  nem veszik figyelembe, hogy a forog a föld és emiatt az árnyékok is folyamatosan vándorolnak. Szombaton például strandolni voltunk, az autót pedig egy napos helyen parkoltam le délelőtt. Persze üres volt a hely, ki fene akar a napon állni. Igen, ám, de mikor délután 6 tájban visszaértem a parkolóba, csaknem minden más kocsi napon volt kivéve az enyémet, ami már órák óta hűsölt. Járulékos bajok A napon tikkadó autók nem csak a beszállást nehezítik meg, hanem egyéb hosszú távú hatásokkal is számolni kell. Akinek egy kicsit öregebb az autója – mint például az enyém – annak illik odafigyelnie erre az árnyékban parkolás dologra, mert a napsugaraknak leginkább kitett alkatrészek – a műszerfal felső része, hogy mást ne említsek – az extrém hőmérsékletben egy idő után akár még deformálódhat is, de a műanyagok öregedését is rendkívüli módon felgyorsítja az ilyen behatás. Ennek egyébként árnyékos parkolóhely hiányában remek ellenszere a szélvédőre belülről rögzíthető árnyékoló, de ezzel meg sok a macera – valamit valamiért. Ezt a képet az olvadozó műszerfalról Ausztráliában készítették Apropó árnyékolás Nem csak az utólag a szélvédőre kitett árnyékolóval tudunk operálni, hanem az előre „telepített” sötétítés is visszatart némi meleget. A szabályok szerint az első oldalüvegek a kinti fény legalább 70, az első szélvédő pedig 75%-át kell, hogy átengedjék. Ennek oka prózai: nem szabad túlzott mértékben korlátozni a kilátni. A hátsó szélvédőre és oldalüvegekre ilyen megkötés azonban nincsen, itt kedvünk szerint sötétíthetünk. Bár a személygépkocsik ablakai gyárilag is színezettek, a legtöbb gyártó külön felszereltségként kínál hátsó üveg árnyékolást. Természetesen a legjobb a gyári sötétítés, de a minőségi fóliások is remek eredményeket tudnak produkálni. Hasznos az első szélvédőre helyezett árnyékoló, még hasznosabb a felmelegedő utastérre figyelmeztető felirat Hűtsük tovább a lehűtött levegőt A lakásokban megtalálható klímaberendezések úgy működnek, hogy a belső egység fentről beszívja a levegőt és a lehűtött radiátoron keresztül kifújja azt. Ezzel szemben autóink igyekeznek frissen tartani az utastér levegőjét, ezért a szellőztetőrendszer mindig a kinti levegőt fújja be a lamellákon. A klímás kocsikban mindig van egy belső levegőkeringtetésre szolgáló gomb, vagy csúszka. Ezzel azt tudjuk elérni, hogy az utastér – némileg már lehűlt – levegője kerül újra a rendszerbe, így az nagyobb mértékben hűl tovább, ergo jobb hatásfokkal hűt a klímánk. Iszol te rendesen? Aranyszabály, hogy víz mindig legyen nálunk a kocsiban. Ez nem évszakfüggő, télen is ajánlott, de nyáron végképp nincsen felmentés, még akkor sem, ha szuper a klímánk. A klíma ugyanis erősen szárítja a levegőt – ez fizikai szükségszerűség a hűtés miatt- és ez a száraz levegő vizet von el az utasoktól. Kiszáradnak a szemek és még a bőr is, ezért a folyadékbevitel éppen annyira fontos, mint klíma nélkül. Ez utóbbi tanácsot érdemes a klímás irodákban dolgozóknak is megfogadniuk. Végül néhány fontos dolog pontokba szedve, hogy a klíma inkább áldás legyen, mint átok: ha nem a szokásos hatásfokkal működik a klíma, akkor valószínűleg elszökött a gáz belőle, nézessük át! a klímaberendezésnek 7-8 fokos levegőt kell fújnia, amikor a leghidegebbre van állítva. Mérjük meg a lamelláknál a hőmérsékletet, ha gyanús a dolog! a klímaberendezés része a pollenszűrő, cseréltessük ezt is időben legalább kétévente fertőtleníttessük a rendszert ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt, mert csúnya arcüreggyulladás lehet a vége érkezés előtt 5 perccel kapcsoljuk ki a klímát, egyrészt, hogy akklimatizálódjunk a kinti meleghez, másrészt, hogy a párologtatónak legyen idege megszáradni, különben fennáll a gombásodás veszélye.

- Mindent beleadtam, amit csak tudtam, de néha ez sem elég - indokolta döntését. A Top Gear egyévi szünet után május 29-én indult újra, de az új évad eddig leadott első sorozatának nézettsége szinte szabadesésben zuhant. A vasárnap este sugárzott legutóbbi részre 1,9 millióan voltak kíváncsiak, 800 ezerrel kevesebben, mint az egy héttel korábbi adásra, és éppen kétmillióval kevesebben, mint az első epizódra. Az új Top Gear nézőinek tábora így egy hónap alatt gyakorlatilag a felére esett vissza. A Top Gear sorozat azután szakadt meg tavaly, hogy világhírű előző műsorvezetőjét, Jeremy Clarksont menesztette a BBC. Ennek előzményeként Clarkson - aki 2002 óta vezette és tette globális bombasikerré a könnyed hangvételű, pergő ritmusú autós műsort - egy elmérgesedett vita végén orrba vágta Oisin Tymon producert, aki kórházi ellátásra szorult. Clarkson állítólag azon dühödött fel, hogy egy hosszú forgatási nap után a stábot nem várta meleg étel a szállodában. Clarkson nélkül nem vállalta a folytatást a Top Gear másik két volt frontembere, James May és Richard Hammond sem. Az ügy Nagy-Britanniában és világszerte is komoly vihart kavart, mivel a műsort - a BBC saját statisztikái szerint - 214 országban, vagyis gyakorlatilag az egész világon sugározták, és hetente 350 millióan nézték. Forgalmazása a BBC-nek becslések szerint évi 50 millió font (19 milliárd forint) bevételt hozott. A BBC új stábot toborzott. A program két frontembere Chris Evans, a BBC veterán rádiós és televíziós műsorvezetője és Matt LeBlanc, a hatalmas sikerű egykori amerikai tévés vígjátéksorozat, a Jóbarátok egyik volt sztárja lett. Evans, LeBlanc és az elmaradhatatlan, misztikus - legalábbis a nézők számára ismeretlen kilétű, mindig bukósisakot viselő - instruktor, a Stig mellett a stábhoz szegődött az ír Eddie Jordan, aki korábban Forma 1-es csapatfőnök is volt, az utóbbi években pedig a BBC Forma 1-es versenykommentátoraként jelent meg rendre a képernyőn. Jordan csapatában annak idején olyan versenyzők is megfordultak, mint Michael Schumacher és Damon Hill. A csapat tagja lett a német Sabine Schmitz autóversenyző, aki másfél évtizede az első női műsorvezető. A május végén indult új Top Gear-évad epizódjait nyolc hónap alatt forgatták kilenc országban, és a stáb összesen 12 ezer kilométert vezetett. Az első epizódokat - jóllehet a hivatalos kritikák nem voltak nagyon lesújtók - meglehetős fanyalgással fogadta a közönség, és a kezdeti kíváncsiság hamarosan lelohadt: a vasárnap sugárzott legutóbbi epizód nézettsége nem érte el a 9 százalékot, márpedig a Top Gear korábban rendszeresen 15-20 százalékos nézettségi rátákat produkált. A BBC egyelőre nem közölte, hogy Evans távozása után a jelenlegi csapat folytatja-e a Top Geart. Mindeközben az előző stáb, vagyis Clarkson és két kollégája az Amazon cégcsoport online műsorszolgáltatójához, az Amazon Prime-hoz szegődött, ahol ősztől folytatják egy vadonatúj, Grand Tour címmel induló autós műsorral. A sorozat azért kapta ezt a címet, mert minden egyes epizódja más-más országból jelentkezik. Hírek szerint az Amazon 160 millió fontért (60 milliárd forintért) rendelt meg egyelőre három évadot Clarksonéktól.

Szabó Csilla közölte: a személygépkocsi eddig tisztázatlan okból áttért a szemközti oldalra, ahol összeütközött egy szabályosan közlekedő, szlovák rendszámú kamionnal. Az autó sofőrje a baleset következtében a helyszínen életét vesztette.