Nyoma sem volt lengyel-magyar barátságnak a pályán a Kia Platinum Cup legutóbbi, poznani hétvégéjén. A lengyel márkakupában szereplő magyar versenyző, Vogel Adrienn saját bőrén tapasztalhatta, hogy versenytársai hazai pályán mindent megtesznek a minél jobb eredményért. Az időmérő harmadik részében a hatalmas káoszban esély sem volt tiszta kört futni, így Adrienn a 9. idővel zárt, miközben a Q2-beli legjobb köridejével a rajtrács elejére tudta volna kvalifikálni magát. A szombati első futamon a hatodik helyet szerezte meg, ami a vasárnapi második, fordított rajtrácsos versenyre pole pozíciót jelentett. A lengyel pilótákkal teli mezőny tagjai azonban hazai pályájukon a szokásosnál is többet vállaltak be, baleset is lassította a versenyt, és technikai gondjai is adóttak a Roger Racing Team versenyzőjének. “Nagyon orrtolós volt az autóm eleje, ezért voltam lassabb az élmezőnynél. Volt nagy baleset is, sokan túlvállalták magukat, de szerencsére megúsztam, habár baktattam én is a füvön, de ez benne van. Két hatodik helyet szereztem, az elsőnek örülök, a másodiknak abszolút nem. Várom a következő versenyt, ami július elején lesz Szlovákiaringen.” Vogel Adrienn a Kia Platinum Cup aktuális fordulója miatt kihagyta a Kia Platinum Rally Cup múlt hétvégi futamát a Székesfehérvár Rallye-n.

A húsz Rolls-Royce eladása 100 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Az orosz Rollsok 60 százaléka a SUV Cullinan: ebből 12 kelt el 30 nap alatt. Emellett eladtak 6 Wraith coupét és 2 Phantom sedant. A húsz luxusautóból 16 Moszkvában, illetve az orosz főváros környékén kelt el. A többit Szentpéterváron, Krasznodarban, valamint a Csendes-óceáni partvidéken - Kamcsatkán és a Primorszki területen - értékesítették. Valamennyi városban egy-egy Rolls-Royce került forgalomba áprilisban.

A japán autógyártó 5 évvel az eredetileg tervezett 2030-as céldátum előtt, 2025-re el kívánja érni az évi 5,5 millió darabos részben vagy teljesen elektromos autó értékesítést, amiből közel 1 millió darabot tehetnek majd ki a zéró emissziójú akkumulátoros elektromos (BEV) és hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) autók. A vállalat egyben megerősítette, hogy hidrogén üzemanyagcellás fejlesztései mellett felgyorsítja az elektromos autózást hamarosan forradalmasító szilárdtest akkumulátorok fejlesztését és új sztenderdizált akkumulátor koncepciója révén néhány éven belül 10 akkumulátoros elektromos modellt mutat be világszerte, köztük egy a Subaruval közösen fejlesztett közepes méretű SUV-ot, amely a két vállalat által az elektromos autók részére fejlesztett padlólemezre épül majd. A közös projektbe a Subaruban 16,8%-os részesedéssel rendelkező Toyota az elektromos hajtások fejlesztésével kapcsolatos know-howt, míg a Subaru az offroad autók fejlesztése területén szerzett tapasztalatokat hozza. A Lexus prémium márkával együtt a világ legszélesebb hibrid elektromos (HEV) modellportfólióját jegyző Toyota még idén a Genfi Autószalonon bejelentette, hogy hogy 2020-tól évente minimum egy plug-in hibrid elektromos (PHEV) modellel bővíti majd európai kínálatát és ugyancsak 2020-tól kezdődően rövid idő alatt 10 akkumulátoros elektromos (BEV) modellt mutat be világszerte, amelyek közül 3 legkésőbb 2021-ig Európában is kapható lesz. A japán autógyártó most konkrétumokat is elárult az érkező modellekről, amelyek a megnövekedett akkumulátor gyártási kapacitás révén a vártnál jóval korábban érkezhetnek, lehetővé téve a vállalat számára az 5 éves időugrást. Annyi már most tudható, hogy az érkező modellek között lesz nagyméretű elektromos SUV, közepes méretű elektromos áruszállító, közepes méretű elektromos szedán, közepes méretű elektromos crossover, közepes méretű elektromos SUV (a Subaruval közös fejlesztésben) és elektromos kisautó (a Suzukival és a Toyota leányvállalat Daihatsuval közösen fejlesztve). Ezen felül a Toyota bejelentette úgynevezett ultra-kompakt és gyalogos közlekedést segítő járműkínálatának bemutatását is, 2020-tól. Közös elektromos padlólemez és közepes méretű akkumulátoros elektromos SUV a Subaruval Fejlett technológiáik egyesítésével a a Toyota és a 16,8%-ban a Toyota által tulajdonolt Subaru közösen fejleszt ki egy akkumulátoros elektromos hajtású autókhoz szánt padlólemezt (közepes és nagy méretű személygépkocsikhoz). A két vállalat felhasználja a Subaru összkerékhajtási technológiáját és a Toyota elektromos hajtási megoldásait. A kifejlesztendő padlólemezre alapozva a két vállalat közösen tervez meg egy C-szegmensű, tisztán elektromos hajtású SUV-modellt, amit mindkét cég a saját márkaneve alatt forgalmaz majd. Mindkét vállalat más-más területen számít szakértőnek (a Subaru az összkerékhajtási technológiákban, míg a Toyota az elektromos hajtási megoldásokban), és ezen erősségek egyesítésével a két márka olyan vonzó terméket alkothat, ami egyszerre kínálja egy BEV minden előnyét. Ígéretes a korábbi közös Toyota-Subaru projektek sikere A Toyota és a Subaru már 2005 óta sikeresen és egyre szorosabban működik együtt különböző területeken, például a fejlesztésben, a gyártásban és az értékesítésben. Jó példa erre az a közös projekt, aminek nyomán 2012-ben megszületett a hátsókerékhajtású Toyota 86 és Subaru BRZ modell, vagy éppen a Toyota plug-in hibrid (HEV) tapasztalatainak felhasználásával megtervezett Subaru Crosstrek Hybrid modell értékesítésének megkezdése az USA-ban. A Subaru felhagy az önálló BEV fejlesztéssel A Toyotával kötött megállapodás értelmében a Subaru mostantól az új közös projektbe irányítja át jelenlegi BEV-fejlesztési forrásait. Az új együttműködés keretében a Subaru továbbra is arra törekszik, hogy egy vonzó elektromos SUV-modellt alkosson vásárlói számára, amihez kiaknázza az új közös projekt jelentette előnyöket a tervezés, a fejlesztés, a beszerzés terén és más fontos területeken. Az ehhez hasonló együttműködések segítenek megválaszolni az autóipar történetének legnagyobb kihívásait Napjainkban az autóipar egy olyan hatalmas átalakuláson megy keresztül, amire csak egyszer akad példa egy évszázadban. Ennek a folyamatnak ugyanúgy része az autók konnektivitása, mint az önvezető és vezetéssegítő technológiák fejlődése, az új mobilitási és autómegosztási módok kialakulása, vagy éppen az elektromos hajtásláncok (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos) megjelenése, és mind a Subaru, mind a Toyota felismerte, hogy e változás megköveteli a lehető leggyorsabb ütemű és legszélesebb körű technikai fejlesztéseket. A most bejelentett megállapodás – az eddigi idők során elmélyített partnerségre alapozva – most az együttműködés új területét jelöli ki, és kifejezetten arra összpontosít, hogy a két vállalat gyorsan és hatékonyan előreléphessen az elektromos hajtásláncok és az elektromos autók fődarabjainak fejlesztésében. A járművek elektromosításának tekintetében figyelembe kell venni az egyes országok és régiók energia-lehetőségeit és kormányzati törekvéseit, valamint a környezetvédelmi előírásokban, az infrastruktúra kiépítettségében és az elektromos hajtású autók iránti keresletben tapasztalható különbségeket, ezért nagyon fontos a megfelelő járművek gyors és hatékony fejlesztési folyamata. Ugyanakkor a BEV-ek széleskörű jövőbeni elterjedéséhez szükséges a nagy kapacitású akkumulátorok alkalmazása, illetve az akkumulátorokat gyártó háttéripar teljes átalakítása is. Ráadásul újfajta értékesítési módszerek kidolgozására is szükség lesz, hiszen az egyes piacokon nagyok a különbségek a hatótávolság iránti igényekben és az infrastruktúra kiépítettségében. Mindezek pedig csupán egy kis részét képezik azoknak az új kérdéseknek, amelyek egyre több kihívást jelentenek a költségek és az értékesítési módok kapcsán. A Subaru és a Toyota meggyőződése, hogy olyan újszerű üzleti modellt kell kialakítani, ami túllép az eddigi megszokásokon, és – akár az autóipar határain kívül tevékenykedő különféle partnerek bevonásával is – képes gyorsan reagálni a piacok eltérő igényeire és a sokféle, egymásra épülő kihívásra. Ennek első lépése, hogy technológiáik egyesítésével és a lehető legmagasabb szintű együttműködéssel a két vállalat közösen fejleszt ki egy kifejezetten elektromos hajtású autókhoz (BEV) szánt padlólemezt. A platformot úgy tervezik meg, hogy számos különféle járműtípus épülhessen rá, köztük C- és D-szegmensű személyautók és SUV-k, illetve ezek alváltozatai is.  

A győri Audit Achim Heinfling, az igazgatóság elnöke, a BMW-t Michele Melchiorre, a magyar projektért felelős elnökhelyettes, a Jaguar Land Rover Hungary Kft.-t Nevijo Mance fejlesztési igazgató, a kecskeméti Mercedest Christian Wolff gyárigazgató, az Opel Szentgotthárd Kft.-t Grzegorz Buchal ügyvezető igazgató, a Magyar Suzukit pedig dr. Urbán László vezérigazgató-helyettes képviselte. Szijjártó Péter elemez Szijjártó Péter arról beszélt a konferencián, hogy hosszú távon is magas, az EU átlagát legalább 2 százalékkal meghaladó gazdasági növekedést ösztönöz a kormány hamarosan elkészülő gazdaságvédelmi akcióterve. Az intézkedés újabb adó- és bürokráciacsökkentéssel, az eljárási folyamatok egyszerűsítésével, a szakképzés korszerűsítésével, a duális képzés bővítésével támogatná a gazdaság szereplőit. Az autóipart mindezen felül a beszállítóknak szánt pénzügyi keret bővítése is segítené. A magyar járműipar a miniszter szerint 2010 óta kulcsszerepet játszott a munkahelyteremtésben és a gazdasági dimenzióváltásban egyaránt, elsőségét pedig az újabb átalakulási folyamatokban, a magas hozzáadott értékű technológiák korszakában is megőrzi. Szijjártó Péter szerint a magyarországi autóipar lendületét mutatja, hogy a 2010-ben 3600 milliárd forint éves termelési érték tavaly 8500 milliárd forintra nőtt, idén pedig már az első negyedévben megközelítette a 2500 milliárd forintot. A belföldön termelő nagy autógyártók mellett a világ 20 nagy beszállítójából 15, az elektromobilitásban érdekelt 5 távol-keleti óriáscégből pedig 3 már megjelent. Magyarország nem támogatja, hogy Brüsszel az autóipar versenyképességét a környezetvédelemre hivatkozva észszerűtlenül korlátozza - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Ésik Róbert és Szijjártó Péter Ésik Róbert, a HIPA elnöke a konferencián bemutatta azt az egyedülálló és a maga nemében páratlan kutatást a magyar autóiparról, amelyet a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) készített. A 2019 tavaszán lefolytatott kutatásban 49 vállalat vett részt, amelyek összesen közel 100.000 főt foglalkoztatnak Magyarországon. A felmérést célja az volt, hogy kiderüljön: a gazdasági környezet változásai milyen hatással vannak az iparág hazai versenyképességére. A HIPA ugyanis ezek alapján tud még jobb javaslatokat megfogalmazni annak érdekében, hogy Magyarország a jövő járműipara számára is vonzó gyártási és innovációs központ maradjon. Pódiumbeszélgetés a magyar járműiparról A felmérésben a vállalatokat és döntéshozókat három témakör (Technológia és Innováció, HR és Oktatás, Beszállítók) köré csoportosítva kérdezték meg. A kutatás rávilágított: a járműipar hazánkban is jelentős átalakuláson megy keresztül, amit a technológiaváltás, a digitalizáció térnyerése, a változó felhasználói igények, illetve a környezettudatos felelős vállalati működés erőteljesebb megjelenése befolyásolnak. Emellett a külső tényezők sem elhanyagolhatók, így a csökkenő eladások Kínában, a Brexit által okozott bizonytalanság, a kialakulófélben lévő amerikai-kínai kereskedelmi háború és a szabályozói előírások változásai is további átalakulást idézhetnek elő. A rendezvényen ismertetett adatok szerint az érintettek legnagyobb része, csaknem kétharmada a robotizációt tekinti a következő évek legfontosabb kihívásának a magyarországi működésében, 82 százalékuk a gyártás, 63 százalékuk a logisztika fejlesztését tervezi a következő 2 év során. A gyártók jelentős része ugyanakkor a munkaerőhiánytól is tart, 61 százalék számít nehézségre a szakképzett munkaerő toborzásában, miközben majdnem 40 százalékuk létszámbővítést tervez a következő 12 hónapban. Megközelítőleg minden ötödik 100-nál több alkalmazottat venne föl - derül ki a felmérésből. Christian Wolff beszél Ezt követően pódiumbeszélgetés következett a résztvevőkkel. Hogyan látják saját helyzetüket? – hangzott az első kérdés. Az Audi képviselője úgy fogalmazott, ők a legnagyobb játékosok Magyarországon, több mint negyedszázados múlttal. Tavaly stabil évet zártak a turbulens gazdasági környezet ellenére. Az év eleji egyhetes sztrájk nem könnyítette az Audi helyzetét. Két percenként érkezik egy szállító jármű a BMW épülő debreceni gyárához – fogalmazott a BMW képviselője, jelezve, hogy az Audival ellentétében ők még csak tervezik a gyártást. Nevijo Mance arról beszélt, a Jaguar azért hozta Magyarországra mérnöki és beszerzési központját, mert rengeteg tehetséges fiatal jelentkezett náluk Angliában. Jó döntést hoztunk, Magyarországon kiváló szakemberekre támaszkodhatunk, elégedettek vagyunk, a jövő pedig a hálózatba kapcsolt járműveké – fogalmazott. Ésik Róbert és Achim Heinfling Huszonhét éves tapasztalattal, erős magyar beszállítói hálózattal rendelkezünk – mondta a Magyar Suzuki nevében Urbán László vezérigazgató-helyettes. Christian Wolff ehhez kapcsolódva elmondta, a Merecedes hét éve van jelen Magyarországon, s büszkék arra, hogy második éve a legvonzóbb munkaadók lettek. Az Opel Szentgotthárd vezetője kifejtette, két éve kerültek a PSA csoporthoz a GM-től, s a tulajdonosváltás után a jövő biztosított, decemberben új motort gyártanak az ország nyugati szegletében. Ezt követően a járműipart érintő tendenciákról kérdezte vendégeit Ésik Róbert. Achim Heinfling szerint a győri Audinak több nagy kihívással is szembe kell néznie. Újra kell értelmezni a mobilitást, a klímavédelem céljait teljesíteni kell, a fenntarthatóság és a digitalizáció pedig újabb feladatokat jelent – sorolta az Audi győri vezetője, mit ért kihívásokon. A pódiumbeszélgetésen kérdésre válaszolva, hogy az elektromos mobilitás lehetőség vagy veszély, Heinfling így fogalmazott: Veszélynek nevezni fatális lenne, ez egy lehetőség, bár a belső égésű motorral szerelt autókkal még sokáig számolni kell. A kecskeméti gyár vezetője arról beszélt, hogy a gyárat felkészítik az elektromos modellek gyártására is, húsz év múlva pedig a Daimler teljesen szén-dioxid-mentes modelleket akar gyártani. A környezetért már most is sokat tesznek, a gyár papírmentes gyakorlatilag. A Suzuki nevében Urbán László elmondta, az Ipar 4.0 az okos gyárakban a digitalizációt és a robotizációt helyezi előtérbe, emberekre azonban mindig szükség lesz, mert az összeszerelés nehezen robotizálható. Michele Melchiorre, a BMW  magyar projektért felelős elnökhelyettese kifejtette, a zöld mezős beruházás keretében készülő gyár rugalmas lesz, hagyományos és elektromos autók gyártására is felkészítik, csak úgy mint as hagyományos a villanymotorok összeszerelésére. Christian Wolff ugyancsak megerősítette, olyan sosem lesz, hogy emberek nélkül termel egy autógyár, ezért továbbra is nagy súlyt helyeznek dolgozóik képzésére, mert az embereket fel kell készíteni a jövőre. Nevijo Mance úgy fogalmazott, Rubik Ernő óta nagy hagyományai vannak a kreativitásnak Magyarországon, a magyarok értik az autóipart. A magyarok kíváncsiak és kreatívak – fűzte hozzá az Audi képviselője, megerősítve, hogy kulcsszó a képzés. A magyar népben megvan a tudás és a tehetség – dicsért bennünket tovább Grzegorz Buchal. A pódiumbeszélgetésen szóba került a munkaerő kérdése. Minden cégnél kiemelt figyelmet fordítanak a dolgozók képzésére, a BMW HR-részlege pedig már most keresi azokat a partnereket, akikkel biztosíthatja munkatársi létszámát. Jól képzett munkaerő nélkül nem lehet kiváló terméket gyártani – fogalmazott a bajor autógyár képviselője. Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd és HIPA