Magyarország területén 2018. augusztus 24-én 0 órától 2018. augusztus 26-án 24 óráig a rendőrök 131 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, melyből 5 halálos kimenetelű közlekedési balesetben 5 személy vesztette életét, 40 súlyos és 87 könnyű sérüléssel végződött - írja a rendőrség honlapja. A szolgálatot ellátó állomány összesen 456 személyt fogott el, közülük 63 főt az ellenük érvényben lévő körözés alapján, 324 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten. 561 személyt állítottak elő, köztük 248 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt és további 46 személyt ittas vezetés gyanúja miatt. Biztonsági intézkedést 353 esetben foganatosítottak. Magyarország területén ezen a hétvégén a rendőrök 30 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron, további 8 személy ellen közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás. A rendőrök 2 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon.  

A szabály ezt írja a nyilakról: „előjelző nyíl; azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következő útkereszteződésnél melyik irányba szabad továbbhaladni” A táblánál viszont így fogalmaz: „Kötelező haladási irány tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl által jelzett irányban kell továbbhaladni.” Máris véleménykülönbséget okozhat, hogy a „kell” vagy a „szabad” mennyire egyenértékű fogalmak? A „kell” ebben az esetben tartalmazza azt, hogy „másfelé nem szabad”, a „szabad” pedig értelmezhető úgyis, hogy „kell”, tehát végül szintén „másfelé nem szabad”. Ezen felül való igaz, hogy az utasítást adó jelző tábla, ha kihelyezésre kerül, akkor mindig adott, az útburkolati jel, pedig bizonyos esetekben (pl. hó) nem látszik. Sajnos a forgalomszervezési szabályzás nem rögzíti, hogy a két jelzést miden esetben együttesen kell elhelyezni. Ezért találkozhatunk sok helyen telezöldes, kötelező haladási irány tábla nélküli, de előjelző nyíllal ellátott kereszteződéseket. De ha a felfestés látszik, akkor a „melyik irányba szabad” továbbhaladni előírást figyelembe kell venni. Persze az állandó vitára okot adó kérdés továbbra is az, hogy a megfordulás önálló iránynak tekinthető, vagy ugyanúgy balra kanyarodás, aminek az íve 180 fokos. A tény, hogy a KRESZ a megfordulást, mint manővert önálló fejezetben tárgyalja, leírva a megfordulás általános végrehajtásának módját, illetve tilalmait. Sokan pont ez utóbbival érvelnek, hogy ahol a megfordulást nem tiltják, ott szabad azt végrehajtani. Ennek viszont ellentmond a lámpáknál és a rendőri jelzésnél rögzített szabály, miszerint szabad jelzésnél nem azt mondja a KRESZ, hogy bármerre tovább lehet haladni, hanem tételesen felsorolja, hogy „egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni”. A KRESZ jogértelmezésében is ez olvasható: ”a rendőri karjelzés az egyenesen, a jobbra vagy a balra kanyarodva történő továbbhaladásra adhat utasítást, megfordulás lehetőségére viszont nem.” Tehát ugyan kategorikusan nincs tiltva a megfordulás, de az, hogy a felsorolásból kimaradt a megfordulás, jogi szempontból annak tiltásával egyenértékű. Ugyanez az írás rögzíti azt is, hogy: „ugyancsak tilos megfordulni, ha az útkereszteződésben kötelező haladási irány jelzőtáblák kerültek kihelyezésre és a balra kanyarodásra utasító jelzőtáblán nem szerepel a megfordulás lehetőségét biztosító kiegészítő nyíl vagy nincs önmagában a megfordulásra utasító nyilat tartalmazó tábla.” (A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban.) Tehát összességben ezek alapján - a joggyakorlat szerint - nem szabályos a képen látható helyen történő visszafordulás. Más kérdés, hogy az egyenesen továbbhaladó sávból a kereszteződést elhagyva, a záróvonal előtt visszafordulva már nem lehet kifogást találni a manőverben. Pető Attila