Közúti közlekedési baleset történt Kunszentmárton külterületén, az M44 főút 47. kilométerszelvényében, november 3-án. Egy Kunszentmárton felől Kecskemét irányába közlekedő, veszélyes anyagot szállító, nyerges vontató sofőrje eddig tisztázatlan körülmények között  elveszítette uralmát a járműve irányítása felett, és a szalagkorláton áthaladva az úttest melletti árokba hajtott.   A veszélyes anyag átfejtését 2020. november 4-én 2 órakor megkezdték, ezért az autóút jobb és bal pályája teljes szélességében lezárásra került. A rendőrök a forgalmat a 44. útra terelik. A rendőrség híre szerint a lezárás délig is eltarthat.

Audi A8: meddig mehet a mutató? Kinek jó ez a visszásság? Nyilván az autóiparnak és az autókereskedelemnek, hiszen a száguldás lehetőségéhez nagyteljesítményű motor, hozzá illő fékrendszer, futómű és gumiabroncs szükségeltetik, ezek pedig mind drága dolgok, tehát nagyobb a vételár és a profit. A reklámban is jól mutat egy „Döntsd le a határokat” szerű ostobaság, amely felelőtlen emberekből előhozhatja, sőt elő is hozza a közúti huligánt. De miért nem szólalnak fel ellene az egyes országok kormányzatai, miközben – nagyon helyesen – veszélyesnek deklarálják, és eszerint szankcionálják is a gyorshajtást? Két okot tudok elképzelni: a tévesen értelmezett szabadságjogok tiszteletét és a bírságokból az államkasszába befolyó (egy-egy esetben 300 ezer forint körüli) összegeket. Akárhogy is áll valójában a dolog, az egész ügy, úgy ahogy van, méltatlan, tisztességtelen és tűrhetetlen. Nem helyes kísértésnek kitenni embereket, és aránytalanul büntetni, ha engednek a csábításnak. Megoldási javaslatként felvetettem, hogy a teherautók mintájára (amelyekben régóta kötelező), személyautókba lehessen rendelni gyári, szoftveres sebességhatárolót, például 140-re belőve – az ilyen kocsinak lágyabb, komfortosabb lehetne a rugózása, és akár mérsékeltebb a biztosítási díja, miközben megmaradna az erős motor, élénk gyorsításokra és biztonságos előzésekre.   Porsche: 300-at ostromolja Most nagy örömmel üdvözlöm a hírt, miszerint az Európai Bizottság irányelve értelmében 2022-től minden új autóba kötelező lesz beépíteni egy olyan rendszert, amely az aktuális helyi sebességkorlátozás túllépésekor jelzőhanggal figyelmeztet, sőt akár nem engedi tovább növelni a tempót, hiába nyomja a gázt a pilóta. Ez sokkal jobb az én korábbi ötletemnél, mert mindenütt működik, amire az időközben elterjedt GPS-alapú helymeghatározás ad lehetőséget. Igen, a jelenleg eladott kocsik nagyon nagy százalékában van beépített navigátor, amely a térképes képernyő sarkában megjelenő piktogrammal jelzi a limit túllépését, a sofőrre bízva, hogy figyelembe veszi-e, vagy sem. Akinek meg nincs fedélzeti készüléke, az okostelefonját használhatja ugyanerre. Mibe is kerülne gyárilag ellátni minden egyes új autót ezzel a funkcióval, mikor egy néhány tízezer forintos telefon is alkalmas rá? A jármű vételárához képest szinte semmibe. A műszaki és a szoftveres háttér rendelkezésre áll. Egyszerűbb járgányokba képernyő nélkül is alkalmazható, elegendő lenne egy kis felület a központi műszeregységben. Szóval közel nulla ráfordítással lehetne kiküszöbölni a gyorshajtást, a belőle adódó balesetekkel és bírságolásokkal együtt. Mindjárt közre is adok egy továbbfejlesztési lehetőséget, ha netán nem gondoltak volna rá. Bizonyos navigációs eszközök figyelik a forgalom áramlását, hogy nagyobb lelassulások vagy dugók elkerülésére alternatív útvonalat dolgozhassanak ki. Ezáltal a központi rendszer, amellyel állandó online-kapcsolatban van az autó, „tudja”, ha például egy autópályán mindenki, folyamatosan 80-90-nel megy, 130 helyett. Vajon miért? Talán felhőszakadás vagy sűrű hóesés miatt. Egy igazán intelligens „közüzemi sebességkorlátozó” ilyenkor még lejjebb vehetné a beavatkozási küszöböt, hiszen nemcsak az abszolút gyorshajtás (a limit túllépése) veszélyes, hanem a relatív gyorshajtás, az útviszonyoknak nem megfelelő sebességválasztás is. Nyilvánvalóan meg kell támogatni a berendezést kifinomult biztonsági funkciókkal. A régóta ismert elektronikus sebességhatárolók például úgy működnek, hogy nem engedik a beállított tempót túllépni, de ezt egy hirtelen padlógázzal időlegesen feloldhatja a vezető, ha ezáltal menekülhet egy adott forgalmi szituációból, mondjuk, egy hosszúra nyúló előzésből. A hely-alapú sebességkorlátozás bevezetése alapvető változásokat hozhat autógyártók kínálatában, autóvásárlási szokásainkban és autóvezetési stílusunkban. Kevesebb lehet a bődületes teljesítményű és sebességpotenciálú, extrém pazarló és környezetkárosító kocsi, vagy ha mégis vesznek ilyeneket, kénytelenek lesznek moderáltan vezetni, csekélyebb fogyasztással. Hadd említsem meg személyes tapasztalatomat az Egyesült Államok közlekedéséről. Azért éreztem ott mindig biztonságban magam, mert a gyakori radarozások és szigorú bírságolás miatt mindenki ugyanolyan sebességgel megy – személyautó, dupla pótkocsis óriási kamion és motorkerékpár. Kevés az előzés, nincs „levillogás” a belső sávból, mert ha hat sáv vezet egy irányban, akkor is mindegyikben ugyanolyan a járművek áramlása. Persze sokan éreznénk túlzásnak, ha mifelénk is csak kamiontempóban ballaghatnánk a kocsinkkal, de ha nem is esünk át a ló túlsó oldalára, akkor is jó lehetne úgy lemenni a Balatonra, hogy senki sem süvíthetne 190-nel a belső sávban, mert mellényzsebből kifizeti a bírságot, és magasról tesz az előéleti pontokra. Aki rendszeresen olvassa a Gondolatjel rovatot, többször érzékelhette elégedetlenségemet a politika autóipari beavatkozásaival, például az elektromos autózásra átállás túlságosan gyors, forszírozott, tudományosan és műszakilag nem kellően megalapozott módja miatt. A minden autóba kötelezően beépített, manipulálhatatlan, helyspecifikus sebességkorlátozót viszont óriási elgondolásnak tartom, emberéleteket menthet meg, baleseti károkat és bírságokat kerülhetünk el vele, és jelentősen csökkentheti a belsőégésű motoros kocsik környezetszennyezését, illetve növelheti a villanyautók hatótávját.

A Toyota és a KDDI napon megállapodtak egy új üzleti és befektetési szövetség létrehozásáról, hogy tovább erősítsék a két vállalat közötti kapcsolatot. A KDDI 2000 októberi alapítása óta (amikor összeolvadt a Daini Denden Inc., a KDD Corporation és az IDO Corporation) a Toyota a vállalat második legnagyobb részvényese (ez a részvények 12,95 %-át jelentette 2020 szeptemberében). A Toyota és a KDDI 2002 óta együttműködnek a G-BOOK, illetve a Toyota telematikai üzletágának nyújtott egyéb szolgáltatások terén. Emellett az internetes alapon összekapcsolt járművek növekvő számának hatására  a két cég 2016 óta együttműködik egy, a már meglévő roaming-szolgáltatásoktól független, globális kommunikációs platform létrehozásán, ahol a járművek kommunikációs eszközei összekapcsolhatók a felhőalapú szolgáltatásokkal.   Az üzleti szövetség részletei Fotó: Toyota A jövőben a két vállalat gyorsítja a mobilitási, illetve telekommunikációs alaptevékenységükön túlmutató, új kezdeményezések megvalósítását, melyek a jövő társadalmának felépítését szolgálják; egy olyan társadalomét. ahol a városok, az otthonok és az autók az emberekkel összekapcsoltan működnek. A vállalatok tovább dolgoznak olyan szolgáltatások kifejlesztésén, amelyek a társadalmi problémák orvoslásával gazdagabbá teszik az emberek életét, illetve együttműködnek a telekommunikáció és összekapcsolt autótechnológiák terén zajló kutatás és fejlesztés területén.  A Toyota és a KDDI jövőbeni együttműködése olyan kezdeményezésekre terjed majd ki, mint a: Közösen végzendő kutatás-fejlesztés olyan telekommunikációs platformokkal kapcsolatban, amelyek  optimális kommunikációt tesznek lehetővé a városok, otthonok, emberek és autók között, összhangban a kommunikációs technológiák fejlődésével, beleértve a 4G, 5G, és 6G rendszereket Az új generációs összekapcsolt autókat kiszolgáló operációs és kezelőrendszer közös fejlesztése, ami az eszközök, hálózatok, platformok és szolgáltatások integrált kezelése révén lehetővé teszi majd a kifinomult működést Az emberek életét gazdagabbá tévő, és a biztonságot nem csupán a járművekben vagy azokon kívül, hanem minden helyszínen garantáló szolgáltatások és szolgáltatási platformok közös fejlesztése Közös munka a városi és vidéki környezet, illetve regionális közösségek közti társadalmi feszültségek kezelése érdekében a városokkal, otthonokkal, emberekkel, autókkal és egyébbel kapcsolatos big data adatfolyam felhasználásával. A fent vázolt üzleti szövetséggel összefüggésben a két vállalat arra a megállapításra jutott, hogy a stratégiai szövetség közép- illetve hosszútávú működése érdekében tovább kell erősíteniük a tőkebefektetés révén megvalósult köteléküket. A vállalatok megállapodtak arról, hogy a Toyota megvásárol 18.301.600 KDDI treasury részvényt (mintegy 52,2 milliárd jen értékben). Ennek megfelelően a Toyota várhatóan a KDDI részvényeinek 13,74%-ával rendelkezik majd. A részvények megvásárlására érvényes határidő 2021. január 29.