A cég szóvivője közölte, a koronavírus miatt a tiltás egyelőre február 15-ig lesz érvényben. A cégnek nyolc gyára is van Kínában, logisztikai központja pedig Vuhanban található. A gyanú szerint ebből a 11 milliós városból indult ki a vírus, amelyet a hatóságok teljes zár alatt tartanak. Teljes tiltás mindkét irányba. Foto: Schaeffler Egyelőre más német cégek nem rendeltek el utazási zárlatot, azonban folyamatosan figyelik a kínai kormány és a német hatóságok irányelveit. Szinte nincs olyan német cég, amely ne lenne ott Kínában. Egyelőre a termelésben nincsenek fennakadások. Ugyanúgy termelünk, mint eddig – nyilatkozta a Webasto szóvivője a német portálnak. A betegség szempontjából leginkább érintett Vuhanban számos bajor cég rendelkezik gyárral. Egyebek mellett a Siemens, a Brose, a Thyssenkrupp és a már jelzett Webasto.  

A téli fagyok igen súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben. A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti. Fotó: autoszektor.hu archív/Continental Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét. A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani. Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni. Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát. Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.   Útszakasz Kezelő Bejelentés       Településeket összekötő utak, autópályák Magyar Közút Zrt. elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu Lakott területen belüli útszakaszok illetékes önkormányzat személyesen; e-mailen Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalai Budapest Közút Zrt. személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával  Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.                                                    

Szerző: Heimer György Amikor tavaly év elején nálunk is bemutatták a Toyota Corolla legújabb sorozatát, a márka hazai képviselői magabiztosan mondogatták, hogy újabb áttörésekre számítanak. Az értékesítési számokból ítélve a várakozások láthatóan bejöttek. A tavalyi újautó-eladásokat összegző Datahouse szerint 2019-ben több mint 3 ezer kelt el a Corollákból, szemben az előző évi 1206 darabbal, ami 155 százalékos növekedésnek felel meg. E teljesítménnyel az alsó-középkategória tabelláján a negyedik (a Suzuki SX4, a Skoda Octavia és a Kia Ceed után), az összesített értékesítési listán pedig az ötödik helyen végzett a Toyota. A márkaimportőr azonban megjegyzi, ha a járműkivonásokat is figyelembe vesszük, akkor 12168 új autó értékesítésével a Toyota már a harmadik befutó a legjobban eladottak listáján. Hasonló rekordokkal dicsekedhetnek máshol is: a japán világkompakt új eresztései – Amerikától Európáig – sok autós tetszését megnyerték. Mindeközben a Corolla bekerült az év európai autója címért versengő modellek szűkített körébe, de hogy megkoronázzák-e, az majd csak a március eleji genfi autószalon idején, az eredményhirdetéskor derül majd ki. A Toyoták megbízhatósága, összeszerelési minősége már legendaszámba megy, ám a most felszökkent népszerűség legfőképpen hibridinváziójának tulajdonítható. Az évtizedeken át fejlesztett öntöltős hibridtechnika mára beért: környezetbarát, takarékos, ráadásul sok autós szerint az is előny, hogy nem kell bajlódni a töltéssel. Mint mondják, a hézagos elektromos töltőhálózat közepette a hibrid toyotásokat elkerüli a lemerülési frász, hiszen a benzinmotor menetközben feltölti az akkumulátorokat. Így aztán a hibridhajtás manapság a Toyota marketingstratégiájának központi eleme, s mind több autós jön rá ízére. Aligha véletlen, hogy a pesti taxisok körében ma a „zöld” autózást elindító Toyota Prius a legkedveltebbek közé tartozik. A német spritmotor.de portál felmérése szerint a legutóbbi, negyedik generációs Prius a legtakarékosabb személyautó: száz kilométerenként, átlagosan számolva megelégszik 4,48 liter benzinnel, nem is részletezve környezetbarátságát. A Prius bázisán továbbfejlesztett hibridek dolgoznak a Corolla új sorozatában is, s az üzemanyag-fogyasztás látványos különbségeit portálunk tesztjei is igazolják. A pesti indulj és állj csúcsforgalomban a hibrid Corolla fogyasztása jóval 5 liter alá ment száz kilométerenként, viszont az 1,2 turbós benzines motorral szerelt változaté felugrott 10 liter közelébe. Országúton (amikor a hibrid takarékossága kevésbé érvényesül) sem volt túlzottan iszákos: 7 liter felett, nagyjából az 1,2-es benzinesével azonos szinten mozgott. Túl a kétfajta benzines, az 1,2-es és az 1,6-os benzines motoron, valamint a kétfajta teljesítményű, a 122, illetve a 180 lóerős hibrid erőforrásokon túl a Corolla család kellendőségét tovább fokozza a választék sokfélesége, így mindenekelőtt a mai karosszériadivat szerint szabott három – ferdehátú, szedán, kombi – változata és négyféle felszereltségi szintje. Nincs már unalmas Corolla – mondogatják a cég marketingesei, s általános vélekedés, hogy a formavilág tetszetős, az ötajtós hatchback a „legvagányabb” kinézetű. Mindezzel együtt a kocsi talán legfájóbb szépséghibája, hogy hátul igencsak szűkös a helykínálat: a második sorban ülőknek nem marad sok lábhely, alacsony a tetőív, a csomagtartó pedig, mint egy kisautóé, mindössze 350 liter. A márka azonban előszeretettel emlegeti, hogy a különféle ügyféligényeket nagyon is szem előtt tartotta: aki a sportos ötajtósnál nagyobbat, kényelmesebbet akar, válassza a 6 centivel hosszabb tengelytávú, méretesebb négyajtós családi szedán, vagy a teherhordó kombi változatot. Amúgy a Corolla finom jószág, kellemes vezetni. Műszaki ismertetőjéből kitűnik, hogy az úgynevezett TNGA (Toyota New Global Architecture) építőszekrényelv alapján készült konstrukció eredményeként tömegközpontja alacsony, ami csökkenti a karosszéria dőlését, azaz merészen lehet vele kanyarogni, kezesen ott marad az úton. Igaz, nem gyorsulási világbajnok, de a csúcsváltozat, a 180 lovas, 2.0 Hybrid Dynamic Force 7,9 másodperc alatt fenn van százon, s az óránkénti 180 kilométeres végsebesség bőven elegendő az országúti tempóhoz is. Kiemelésre érdemes, hogy a Toyota Safety Sense fantázianevű biztonsági rendszer minden karosszériaváltozatban szériafelszereltség. Az aktív biztonsági csomag része az éjszaka is működő gyalogosérzékelő, a nappali kerékpáros-érzékelővel kiegészített ütközés előtti biztonsági rendszer, a teljes sebességtartományban működő adaptív sebességtartó automatika, a kormányzásba beavatkozó, sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a jelzőtábla felismerő, vagy az automatikus távfényvezérlés. E korántsem teljes felsorolású szolgáltatások alig néhány éve még elképzelhetetlenek voltak az alsó-középkategóriában, s ma sem általánosak a konkurens modellek alapfelszereltségében. Ami az idei esztendőt illeti, a Toyota nem ígér a tavalyi évhez hasonló modellinváziót a Corollákból. Ehelyett rövidebb szállítási határidőkkel bíztatnak, s a forint árfolyamromlása ellenére ígérik: drasztikus áremelésektől sem kell tartani. Miután az európai eladások több mint felét már tavaly is az öntöltő hibridek tették ki, a Toyota könnyedén teljesíteni tudja a kipufogógázokra előírt uniós levegőtisztasági normákat. Több versenytárssal ellentétben – hangzik a cégszöveg – „az Európában értékesített modellek több mint 75 százalékát itt is gyártó Toyota esetében így nem lesznek eltűnő modellek vagy szállítási fennakadások, ahogyan extrém áremelések sem.” Ha új modellekkel nem is bővül a választék, megeshet, hogy lesz összkerékhajtású Corolla is – szellőztette meg nemrég Jack Hollis, a márka észak-amerikai részlegének igazgatója. Mint emlékeztetett, a belépő hibrid Corolla rendszere megegyezik a Priusban is alkalmazott 1,8 literes benzinmotorra épülő hajtáslánccal, így a tavaly világszerte forgalomba hozott összkerékhajtású Prius mintájára a vele közös padlólemezen osztozó Corolla is minden további nélkül megkaphatja a hátsó tengelyt hajtó villanymotort. A nyilatkozatból ugyanakkor kiderül, hogy bevezetését nem is műszaki akadályok hátráltatják, hanem sokkal inkább marketing megfontolásokról lehet szó. Míg a városi szabadidőjárművek, így a Corollával azonos kategóriájú C-HR crossover vásárlói világszerte beérik a robosztus megjelenéssel, elenyésző hányadban igényelnek valós AWD hajtást. A Corolla esetében viszont a négy hajtott kerék lehetősége fokozhatná a lépcsőshátú modell népszerűségét. Arról nem esett szó, hogy egyáltalán lenne-e konkrét időpont az AWD Corolla európai bevezetésére. Az amerikai menedzser csupán azt fejtegette, hogy az észak-amerikai piacon – ahol a szedán iránti kereslet különösen riasztó ütemben zuhan – a túlélés záloga lehet egy gazdaságosan megvalósítható, a helykínálatot, a menetkényelmet és az üzemanyag-fogyasztást minimálisan befolyásoló, ugyanakkor a biztonságos menettulajdonságokat és a jobb négy évszakos stabilitást ígérő elektromos összkerékhajtás.