A közleményben emlékeztettek, hogy már a bevezetés évében a társaság részvényei bekerültek a prémium kategóriába, valamint a BUX indexbe is. Nem sokkal később végrehajtotta az elmúlt 10 év legnagyobb méretű lakossági részvényjegyzését.      A vállalat tőzsdére lépéséről ünnepélyes kereskedésindító csengetéssel emlékeztek meg a Budapesti Értéktőzsdén. Az eseményen Müllner Zsolt, az AutoWallis elnöke a közlemény szerint úgy fogalmazott: az elmúlt öt évben megvalósított összesen 38,3 milliárd forintnyi tőkeemelés és 9,7 milliárd forintos kötvénykibocsátás mutatja, hogy az AutoWallis aktívan használja a tőkepiaci forrásbevonási lehetőséget. Ormosy Gábor vezérigazgató kiemelte: a vállalat növekedésének eredményeként nemzetközi csoporttá vált, bevételének több mint fele tartósan a külföldi piacokról származik az organikus és akvizíciós bővülésnek köszönhetően. Árbevétele 2019 óta négyszeresére nőtt, megközelítve az 1 milliárd eurót, míg nyeresége, egy részvényre jutó eredménye ennél is gyorsabban emelkedett. A társaság ma már a régió 16 országában van jelen, az általa képviselt márkák száma pedig 9-ről 23-ra bővült. Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a társaság elmúlt öt éves tőzsdei pályafutása kiváló példa arra, hogy egy ambiciózus, a növekedést a középpontjába állító vállalati stratégia, tőkepiaci forrásbevonással és magas szintű transzparenciával kombinálva, milyen eredményekre képes. Nem véletlen, hogy a vállalat eredményeit több alkalommal is díjazták a BÉT Legek gála keretében - fűzte hozzá. Az AutoWallis Csoport árbevétele 2023 első három negyedévében éves viszonylatban 36 százalékkal, 282,9 milliárd forintra, a nettó nyeresége 34 százalékkal 10,223 milliárd forintra, míg EBITDA-ja 38 százalékkal 17,489 milliárd forintra emelkedett. Az AutoWallis Nyrt. részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Legutóbbi záróáruk 131 forint, az elmúlt egy évben a legalacsonyabb árfolyamuk 87 forint, a legmagasabb 133,5 forint volt. MTI

Dr. Horváth Balázs és Dr. Henézi Diána Sarolta A rendezvényen a Széchenyi István Egyetem két munkatársa is kitüntető címben részesült. Dr. Henézi Diána Sarolta, az Építész, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, a Közlekedési Tanszék adjunktusa az egyesület ezüst jelvényét vehette át a 2023-ban első alkalommal megtartott Közlekedésbiztonsági Konferencia megszervezéséért. Dr. Horváth Balázsnak, a Közlekedési Tanszék vezetőjének Irodalmi díjat ítéltek oda a Közlekedéstudományi Szemle szakmai folyóiratban megjelent „Hálózattudomány alkalmazása a közforgalmú közlekedésben” című cikkéért.  

Ezek a kiemelkedő eredmények jelentős állomást jelentenek a békés célú magfúziós kutatásokban mind fizikai, mind mérnöki szempontból. A JET utolsó deutérium-trícium kísérletei (DTE3) során a rekord kisülésben 5,2 másodpercen keresztül szabadult fel folyamatosan a fúziós energia, ami 69,26 megajoule hőenergiát eredményezett, mindössze 0,21 milligramm üzemanyag felhasználásával. A JET egy tokamak típusú berendezés, amely erős mágneses teret használ egy úszógumi alakú plazma összetartására. A kísérletekről további információkért látogasson el ide (angol nyelvű oldal). Dr. Fernanda Rimini, a JET Senior Exploitation Manager és JET Scientific Operations vezetője elmondta: „Egyedülálló módon képesek vagyunk rutinszerűen létrehozni fúziós plazmákat ugyanazzal az üzemanyagkeverékkel, amelyet a későbbi kereskedelmi erőművek használnak majd. A JET ezzel is bizonyítja a több évtizedes kutatóprogram sikerét.” A fúziós energiatermelésre irányuló kutatásokban leggyakrabban a két nehéz hidrogénváltozatot, a deutérium és a trícium gázokat használnak üzemanyagként. Amikor a deutérium és a trícium egyesül, hélium és hatalmas mennyiségű energia szabadul fel – ez a reakció a jövőbeli fúziós erőművek alapja. Ambrogio Fasoli professzor, az EUROfusion programvezetője (vezérigazgató) azt mondta: „A jövőbeli nagy fúziós berendezések, például az ITER és a DEMO alap működésének sikeres demonstrációja növeli a fúziós fejlesztésekbe vetett bizalmat. Ezt az erőfeszítést az új energiarekord elérése is hitelesíti. Az új rekord felállításán túl olyan dolgokat is elértünk, amelyeket korábban soha, és kísérletek mellett elmélyítettük a fúziós plazma viselkedését leíró fizika tudásunkat.” Dr. Zoletnik Sándor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának vezetője a magyar hozzájárulást méltatta: A magyar kutatók és mérnökök több mint 20 éve vesznek részt a JET-en végzett tudományos kutatásokban, többek között egy gyorskamera rendszer és egy atomnyaláb diagnosztika fejlesztése, üzemeltetése és adatainak interpretációja volt a feladatunk. Bár decemberben a berendezés 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonult, a munka nem állt meg: a JET adatainak kiértékelése még hosszú éveket vesz majd igénybe, öröksége pedig a fúziós reaktorok következő generációin is érezteti majd hatását. Az EUROfusion(amelynek A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont a magyar tagja) több mint 300 tudóst és mérnököt foglalkoztat az Egyesült Királyság Atomenergia Hatóságának (UKAEA) oxfordi telephelyén, akik mind hozzájárultak ezekhez a mérföldkőnek számító kísérletekhez, bizonyítva a JET nemzetközi csapatának páratlan elkötelezettségét és szakértelmét. Az eredmények megerősítették, hogy a JET kulcsszerepet játszott az utóbbi évtizedek fúziós kutatásaiban, amik majd elvezetnek egy biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható energiaforrás kifejlesztéséhez a jövő számára. Sir Ian Chapman, a UKAEA vezérigazgatója azt mondta: „A JET olyan közel működött az erőművi körülményekhez, amennyire csak lehetséges egy mai berendezéssel, és az öröksége minden jövőbeli erőműre hatással lesz. Kritikus szerepe van abban, hogy közelebb hozzon minket egy biztonságos és fenntartható jövőhöz.” A JET kutatási eredményei közvetlen következményekkel járnak nemcsak az ITER – a Dél-Franciaországban épülő fúziós reaktor – számára, hanem az Egyesült Királyság STEP prototípus erőművére, az európai demonstrációs erőműre (DEMO), és más globális fúziós projektekre, amelyek mind a biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható energiatermelést célozzák a jövőben. Pietro Barabaschi, az ITER főigazgatója, azt mondta: „A JET rendkívül hasznos volt az ITER előfutáraként: új anyagok tesztelésében, új komponensek innovatív fejlesztésében, és különösképpen a deutérium-trícium üzemanyaggal végzett fúziós kísérlek mérési adatainak előállításában. Itt elért eredmények közvetlen és jelentős hatással vannak az ITER projektre, igazolják, hogy jó irányba haladunk, és lehetővé teszik, hogy gyorsabban érjük el céljainkat.  Személyes megjegyzésként szeretném hozzáfűzni, hogy számomra nagy megtiszteltetés volt néhány évig a JET-nél dolgozni, ahol sok kivételes embertől tanulhattam.” A JET több mint négy évtizeden át játszott kulcsszerepet a fúziós program előmozdításában, jelképezve a nemzetközi tudományos együttműködést, a mérnöki kiválóságot és az elkötelezettséget a fúziós energiatermelés kiaknázására. A reaktorban lezajló folyamatok hasonlóak ahhoz, mely a Napot és a csillagokat is táplálják. A JET 2021-ben világrekordot állított fel, 2023-ban pedig 5 másodpercen keresztül tartó nagy teljesítményű fúziós energiatermelés lehetőségét demonstrálta. A JET első deutérium-trícium kísérletei 1997-ben zajlottak. A berendezés átlép életciklusa végső szakaszába, amikor leszerelik és újrahasznosítják az arra alkalmas részeket. 2024 februárjában azonban egy ünnepséggel tisztelegnek majd az alapítók előrelátása és az együttműködés szelleme előtt melyek sikerre vitték a berendezést. A JET által elért eredmények – a jelentős tudományos mérföldkövektől az energetikai rekordok felállításáig – a létesítmény időtálló örökségét bizonyítják a fúziós technológia fejlődésének történetében. Hozzájárulása a fizikai és mérnöki tudományokhoz döntő szerepet játszott a fúziós energia fejlesztésének felgyorsításában, amely biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható része lesz a világ jövőbeli energiaellátásának. A fúziós energia üzemanyagáról A deutérium bőségesen rendelkezésre áll, és kinyerhető a vízből. A trícium a hidrogén radioaktív változata, körülbelül 12 éves felezési idővel. A trícium előállítható például lítiumból. Az utolsó deutérium-trícium kísérletekről (DTE3) A deutérium és a trícium üzemanyaggal végzett kísérletek harmadik köre 2023 augusztus 31-től október 14-ig tartott hét héten keresztül. Három területre összpontosítottak: plazmafizika, anyagtudomány és neutron méréstechnika. A JET fúziós energia rekordja annak köszönhető, hogy sikerült megfelelő tapasztalatot szerezni a deutérium-trícium plazmák üzemeltetésében. Ezeket a kísérleteket elsősorban arra tervezték, demonstrálják azt az üzemmódot deutérium-trícium környezetben, ami berendezés falát érő hőterhelést minimálisra csökkenti. Ezek az eredmények kulcsfontosságúak lesznek az ITER plazma üzemmódjainak tervezéséhez. A kísérletekről további információkért látogasson el ide (angol nyelvű oldal). 40 év fúziós tudomány A JET a világ eddigi legnagyobb és legsikeresebb fúziós kísérlete volt, az Európai Fúziós Program központi kutatóintézete. A JET a Culham-i UKAEA kampuszon található, ahol több mint 31 európai laboratórium együttműködése eredményeként üzemelt a EUROfusion konzorcium irányításával – európai szakértők, diákok és tudományos személyzet részvételével -, az Európai Bizottság társfinanszírozásával. 1983-as alapítása óta a JET áttörő eredményeket ért el a biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható fúziós energiatermelés felé vezető úton, mely válasz lehet a világ jövőbeli energiaszükségleteire. Működése során a JET kulcsfontosságú eredményeket szolgáltatott a fúziós plazma bonyolult viselkedéséről, lehetővé téve a tudósoknak az ITER, a nemzetközi fúziós kísérlet, és a DEMO, az európai fúziós közösség által jelenleg tervezett demonstrációs fúziós erőmű tervezését. Az európai együttműködésben felépített és közösen üzemeltett JET 2021 októberében az UKAEA tulajdonába került. Júniusban ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját, és 2023 végén fejezte be tudományos működését. A fúziós energia potenciálja A fúzió, amely a csillagok, így a mi Napunk energiaforrása is, tiszta, alaperőművi energiaellátást ígér hosszú távon, kis mennyiségű üzemanyag felhasználásával, mely világszerte egyenletesen elérhető, illetve olcsó anyagokból előállítható. A deutérium és a trícium az egyszerű hidrogén atom két nehezebb variánsa, azért választjuk ezeket üzemanyagnak, mert ezeknek a legkönnyebben megvalósítható földi körülmények között a egyesülése. A 150 millió Celsius-fokos hőmérsékleten a deutérium és a trícium fúzionál, és egy hélium atommag, illetve egy neutron keletkezik hatalmas energiafelszabadulás mellet, bármilyen üvegházhatású gázkibocsátás nélkül. A fúzió eredendően biztonságos, mivel az energiatermelés nem tud megszaladni, és nem termel hosszú felezési idejű, nagy aktivitású radioaktív hulladékot. Forrás: Energiatudományi Kutatóközpont

Szerző: Heimer György Újabb fegyvertényt könyvelhetett el a BMW magyarországi eladásaiban. Az elmúlt évek folyamatos növekedése után – 15 év után először – 2023-ban jóval több négykerekűt értékesített a magyar újautó-piacon, mint két nagy német vetélytársa, a Mercedes és az Audi. A bajor prémiummárka hazai forgalmazói tavaly, az előző évhez viszonyítva 12 százalékkal többet, összesen 5921 gépkocsit adtak el, míg a Mercinek – 23 százalékos csökkenés mellett – be kellett érnie 4441 darabbal (bár ezek jó része nagy értékű, luxusos típusok voltak). Igaz, a BMW magyarországi eladásai a cégcsoport több mint 2,2 milliós globális forgalmának csupán töredéke, a magyar értékesítők teljesítményét tovább fényezi, hogy a tavalyi eladások bővülési üteme meghaladja az anyavállalatét. Ráadásul mindezt úgy érték el, hogy a magyar újautó-piac tavaly 3,4 százalékkal tovább zsugorodott, miközben a prémium szegmens bővült, s abból a BMW 30 százalékot tudott kihasítani. Az értékesítés eredményeiből úgy tűnik tehát, hogy a viharosan gyors (elektromos) autóipari átalakulások közepette a bajor prémiumgyártó stratégiája eddig bejött. Mindezek igazolásául a hazai márkaképviselet vezetői a magyarországi eladások sokféle részadatát soroltak fel a január közepén megtartott évértékelő sajtótájékoztatójukon. Így többi között kiemelték, hogy az elektromos hajtású modellek forgalma tavaly 68 százalékkal növekedett, a 926 e-modellből 105 darab a Minikből került ki. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a Tesla után a BMW volt a második legkellendőbb villanyos. A fő cél továbbra is az elektromobilitás, ám az úgymond kiegyensúlyozott növekedés jegyében a hagyományos hajtásláncok széles választékát is fenntartják. Ezt illusztrálja a tavaly megújított 5-ös sorozat, amely az elektromos és a plug in hibrid hajtás mellett dízel változatban is kapható. Az idén lesz belőle újabb, hathengeres gázolajos, sőt a sportos M logo égisze alatt jön V8-as, limuzin és kombi karosszériában is. Megjegyzendő, hogy a nagy teljesítményű és a magas árfekvésű M sorozatú modellek közel 20 százalékkal, azaz mintegy ezer darabbal részesedtek a teljes magyarországi eladásokból, ami a globális M-forgalom kétszerese. A tavalyi forgalom ugyanakkor visszatükrözi azt az általános trendet, hogy változatlanul népszerűek a divatterepjárók: az ilyen X jelű BMW-k az eladások több mint felét adták. Viszont a házon belüli bestsellerek versenyét tavaly első ízben a 4-es sorozat típusai (794 darab) nyerték, a képzeletbeli dobogó második helyére az X5-ös, (687 darab), a harmadikra pedig az X3/iX3 került 668 darabbal. A hazai pályán, hosszú éveken át a legnépszerűbb BMW-nek a 3-as sorozat számított, ezekből tavaly azonban a korábbiakénál kevesebb, 614 darab talált vevőre. Újabb fejezet, hogy tavaly, a magyar piacon kétszámjegyű, 40 százalékos növekedést könyvelhetett el a Mini. A müncheni autómulti tulajdonába tartozó prémium-kisautó vevőinek több mint fele a 3- és az 5-ajtós, valamint a kabrió változatot választotta, a tisztán elektromos Cooper SE modellből 105 fogyott. Az idén újabb forgalombővülési reményeket fűznek ahhoz is, hogy a brit márka gyökeresen megújult. A harmadik generációs Mini Countryman februárban kerül a hazai szalonokba, majd Mini Cooper néven tavasszal jön a teljesen új, 3 ajtós Mini két elektromos kivitelben Cooper E és SE verzióban, s mindemellett bemutatkozik még egy vadonatúj elektromos Mini is, Aceman néven. Az évértékelő sajtótájékoztatón szóba került a Debrecenben épülő BMW összeszerelő üzem, amely a tervek szerint 2025-nen kezdi meg termelését. Hivatalosan még nem lehet tudni milyen lesz a Neue Klasse néven beharangozott újgenerációs, tisztán elektromos sorozat itthon gyártásba kerülő típusa. A német Automobilwoche legújabb fülese szerint a BMW hat ilyen Neu Klasse négykerekűvel rukkol majd ki, a debreceni modell egy X3-as méretű suv lehet.