A Bennu kisbolygó egyes számítások szerint 1:1000 eséllyel, 2182-ben összeütközhet a Földdel. Ezért  a NASA 2016-ban indított egy űrszondát, az OSIRIS-REx-et, hogy vizsgálja ezt az objektumot. A szonda, több éves utazás után mintát vett a kisbolygóból és idén szeptember végén visszatért a Földre. A Bennu aszteroida felderítése sikeres volt, a szonda 60 gramm értékes anyagot gyűjtött. A talajminták tehát szó szerint az űrből érkeztek, az OSIRIS Rex az Utah állambeli sivatagban landolt, ahonnan tanulmányozásra Houstonba, a Johnson Űrközpontba szállították. Addig minden a terv szerint működött, amíg a kutatók ki nem mentek a laborba, hogy kinyissák az értékes űrbéli kapszulát. Csakhogy, az aszteroidadarabokat tartalmazó tartály nem nyílik. A több milliárd kilométeres űrutazás elviselésére kifejlesztett zárórendszer nem működik. Speciális rendszerről van szó és a kutatók nem kockáztathatják meg, hogy a minta beszennyeződjön. Ezért a szondát egy különleges tartályban helyezték el, folyamatos nitrogénáramlás mellett, amely megakadályozza a Föld légköréből származó bármilyen anyag bejutását. A tudósok célja a minták tanulmányozása a lehető legtisztább állapotban, ezért a NASA most olyan alternatíván dolgozik, amely kompatibilis ezzel az igénnyel. Forrás: corriere.it  

A Toyota Európa elindította a Toyota Open Labs-t, egy új nyílt innovációs platformot, amely a startupokat és az üzletágakat össze a Toyota ökoszisztémájában, hogy szélesebb körben elérhetővé tegye az innovációt és a piacot a mobilitás következő szakaszába vezesse. A program a Toyota mobilitási vállalattá válását segíti elő azáltal, hogy elmélyíti szakértelmét az energia, a körforgásos gazdaság, a karbonsemleges technológiák, az intelligens közösségek és a mobilitás mindenkinek kezdeményezés terén. A Toyota Open Labs az alábbi öt kulcskategóriában tevékenykedő startup vállalkozásoknak szóló felhívással indul útjára: Energia: Az energiaátállást, a hidrogén-gazdaságot, a hálózati kiegyenlítést, az energiagazdálkodást, az intelligens töltést és a járműről a hálózatra történő energiaátvitelt elősegítő technológiák és rendszerek Körkörös gazdaság: olyan technológiák és rendszerek, amelyek lehetővé teszik a járművek és akkumulátorok visszanyerését, újrahasznosítását és újrafelhasználását Karbonsemlegesség: olyan technológiák és rendszerek, amelyek segítenek a vállalatoknak és a társadalomnak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, valamint a digitalizáció, amely lehetővé teszi az átlátható életciklus-értékelést Intelligens közösségek: új üzleti modellek és megoldások az intelligens közösségek fejlesztésére és támogatására járművek megosztásán, előfizetéseken és mobilitási központokon keresztül Mobilitás mindenkinek: méltányos értékű megoldások a mobilitási akadályok leküzdésére, a mobilitási rendszerek megerősítésére és az alacsony széndioxid-kibocsátású közösségek mozgósítására, figyelembe véve az elöregedő társadalom szükségleteit, és minden felhasználó számára univerzális megoldásokat A Toyota Open Labs partnerei közé tartozik a Toyota Tsusho Europe, a Toyota csoport kereskedelmi és ellátási lánc ága, a KINTO Europe, a Toyota csoport mobilitási márkája, a Woven Capital, a Toyota növekedési szakaszában működő kockázati alap és a Toyota Mobility Foundation, egy nonprofit alapítvány, amelyet a Toyota alapított. A nyílt felhívás során kiválasztott startup vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy tanácsadók és mentorok sokszínű hálózatával kerüljenek kapcsolatba, új növekedési utakat nyithassanak meg, javítsák üzleti stratégiájukat és befektetési lehetőségeiket, megalapozott termékfejlesztéseket hajtsanak végre, és kapcsolatokat építsenek ki a globális hatás érdekében. A résztvevőknek lehetőségük lesz kifejleszteni termékeiket a Toyotával közösen, felfedezni a piacra jutáshoz vezető utakat, és együttműködni a Toyota ökoszisztémájával. Minden résztvevő fejlesztési támogatásban részesül, és lehetőséget kap arra, hogy bemutassa technológiáját a 2024-es párizsi paralimpiai játékok bemutató napján. „Ha Ön egy startup tulajdonosa, aki a holnap fenntarthatósági és mobilitási kihívásainak megoldására összpontosít, a Toyota Open Labs a megfelelő hely az Ön számára. A Toyota olyan mobilitási rendszereket fejleszt, amelyek fenntarthatóan újragondolják, hogyan élünk, dolgozunk és szórakozunk globális szinten. A Toyota Open Labs egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a merész startup elképzeléseket valóra váltsuk innovációs ökoszisztémánk páratlan támogatásával.” – fogalmaz Kylie Jimenez, a Toyota európai műszaki és vállalati ügyekért felelős alelnöke. „A mobilitási és fenntarthatósági kihívások megoldása olyan kritikus kérdések, amelyek megérdemlik, hogy a világ legnagyobb színpadján szerepeljenek. Európa élénk innovációs ökoszisztémájában ezeken a területeken óriási lehetőségek rejlenek, és izgatottan várjuk, hogy induló vállalkozásokkal együttműködve segíthessünk izgalmas, korai fázisú vállalkozásaikat globális megoldásokká alakítani.” – teszi hozzá George Kellerman, a Woven by Toyota befektetési és akvizíciós alelnöke és a Woven Capital ügyvezető igazgatója. „A KINTO küldetése – hogy felgyorsítsa a Toyota mobilitási vállalattá válását – nem valósítható meg külső partnerek közreműködése nélkül, összhangban az átalakítással kapcsolatos küldetéssel és stratégiával. A vadonatúj Toyota Open Labs platform tökéletes a startupok számára, hogy részt vegyenek velünk ebben az alapvető átalakulásban.” – mutat rá Miguel Fonseca, a KINTO Europe vezérigazgatója. „A Toyota Tsusho csoport vállalati filozófiáját követve – az emberekkel, a társadalommal és a bolygóval együtt élni és boldogulni – arra törekszünk, hogy „Légy az igazi.” Gyorsan változó környezetünkben, ahol a fenntarthatóság és a körkörösség testesíti meg az új normálist, határozottan támogatjuk az olyan kezdeményezéseket, mint pl. a Toyota Open Labs, hogy új ötleteket, erősségeket és lendületet vigyen csoportunk egyediségének fenntartására.” – árulja el Laurent Gallois, a Toyota Tsusho Europe üzletfejlesztési vezetője. „A Toyota Mobility Foundation alapvető jövőképe egy jobb mobilitási társadalom létrehozása, és ennek érdekében projekteket hajt végre önkormányzatokkal, nonprofit szervezetekkel, helyi közösségekkel, egyetemekkel és innovátorokkal Japánban, Európában, Ázsiában, Amerikában és Afrikában. Ennek a víziónak az életre keltése érdekében olyan innovatív ötletekkel támogatjuk a startupokat, amelyek segítenek felépíteni a befogadó, fenntartható és széndioxid-mentes jövőt. A Toyota Open Labs platform nagyszerű módja annak, hogy új ötleteket és jövőképet kapjunk a mobilitásról Európa-szerte.” teszi hozzá Monica Perez Lobo, a Toyota Mobility Foundation Europe igazgatója.  

A Matchbox generációk óta a gyerekek egyik kedvenc játéka. Köszönhetően annak, hogy a zsebben elférő, hordozható kisautók mindig haladtak a korral. Aprólékos kidolgozottságuk, valósághű megjelenésük miatt a mai napig vonzóak a régi és új rajongók, a gyűjtők körében egyaránt. Fotó: Matchbox  1953-ban, Angliában indult a márka sikertörténete, amikor a céget alapító angol mérnök, Jack Odell a lányának elkészítette az első, gyufásdobozba elférő modelljét, egy gőzhenger kicsinyített, öntvény mását. Az iskolában a többi gyerek azonnal a csodájára járt a kicsi, mutatós, gurulós játéknak és természetesen azonnal sajátot követelt magának. Innen pedig nem volt megállás. Egymás után születtek meg a legkülönbözőbb típusok a személyautóktól kezdve a teherautókig, buszokig. Az angliai üzem ontotta magából a matchboxokat, amelyek a hatvanas években maguk mögé szorítottak minden más versenytársat a játékautók piacán. Idővel a gyerekek nemcsak a kocsikat tologathatták odahaza, hanem autópályákkal, parkolóházakkal, töltőállomásokkal színesíthették a Matchbox kollekciójukat. Sőt a 70-es évektől már villamosakat, tűzoltókat, mentőket, sőt különféle utasszállító - és vadászrepülőgépeket is kapni lehetett, amelyek a valódival megegyező színekben, mintázatokban bukkantak fel a boltok polcain. Sokáig csak Nyugaton. A vasfüggöny keleti felén Magyarország volt az egyetlen, ahol kapni lehetett legálisan ezeket a játékautókat, ha sokszor a pult alól is. Ehhez az is hozzájárult, hogy 1986-ban hazánk hivatalos Matchbox gyártó lett. Több ikonikus modell tőlünk került ki a világpiacra, köztük a Range Rover Police Patrol, a Rolls-Royce Silver Shadow vagy a Ford GT 40 modellek. Bár a magyar kaland 1988-ban lezárult és innen a gyártósorokat keletebbre vitték, az elmúlt bő 30 év is a termékfejlesztés jegyében telt a vállalatnál. 1997-től már a Mattel berkein belül, ahol szintén újító szemmel tekintettek az akkora már több ezer modellt felsorakoztató márkára. Megjelentek többek közt a mechanikus rugóval felszerelt Superfast autók, amelyek gyorsabbak voltak elődjeiknél. Számos jármű kezdett fény -és hanghatásokat adni, illetve a csukható ajtók, motorháztetők, csomagtartók mellé a felnyitható lámpák is szériatartozékká váltak. A jövő pedig egyértelműen a fenntarthatóság felé tereli a Matchbox-ot. Az 70. évfordulós modelleket részben már újrahasznosított cinkből gyártották, ami csak a kezdet. 2030-ra minden, a márka alá tartozó játék és annak csomagolása újrahasznosított, újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló anyagokból fog készülni. A Mattel hosszútávú perspektívát lát matchboxokban és azzal, hogy a gyártást fenntarthatóvá teszi még inkább időtálló, a környezettudatosságra inspiráló játékot szeretne a gyerekek kezébe adni. Mint tette ezt legutóbb pont Budapesten. A vállalat hazai munkatársai a SpeedZone csapatával együtt az egyik fővárosi óvoda kis nebulóit ajándékozták meg a jubileumi kisautókkal. Ahogy erről az alábbi videó is tanúskodik kedves meglepetést okozva tették számukra és szüleik számára emlékezetessé az első nagy találkozást a 70. szülinapját ünneplő Matchbox-szal. „Hatalmas öröm volt a legkisebbekkel ünnepelni, akiknek generációk óta talán a legtöbb felhőtlen percet okozza a matchboxozás. A csillogó szemeik láttán csak hasonlóan izgalmas, színes és sok vidámságot szerző következő 70 évet kívánhatunk a Matchbox-nak, hogy a fenntarthatóság jegyében még inkább a boldog gyerekkor biztos pillérjei maradjanak ezek a varázslatos kisautók.” – mondta Török Kata, a Mattel magyarországi marketingvezetője. A Matchbox 70. születésnapi palettája erre a linkre kattintva érhető el.   

Idén először adták át a fenntartó alapítvány Publikációs-díját azoknak az egyetemi szakembereknek, akik olyan kutatási eredményeket publikáltak neves nemzetközi platformokon, melyekkel hozzájárultak az intézmény tudományos megítélésének javításához. A díjazottak között volt a Debreceni Egyetem Informatikai Kar Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszékének adjunktusa, Rácz Anett is Vegyes egészértékű tört-lineráis model és lineáris analógja páros-összehasonlítási mátrixok inkonzisztencia csökkentésére elnevezésű tudományos munkájának közzétételéért. A kutatást ismertető tanulmány az Information Sciences című lapban jelent meg.  Rácz Anett Fotó: Debreceni Egyetem Az Informatikai Kar kutatója olyan algoritmust dolgozott ki, mely segít megfejteni a következetlen vagy éppen kevésbé hatékony döntési értékelések mögött rejlő anomáliákat. – A döntési folyamatok során az alternatívák, azaz a választási lehetőségek közötti kiválasztásra számos módszer létezik. A döntéshozó szempontjából az egyik legkényelmesebb és leghatékonyabb eljárás, amikor egyszerre csak egy elempárral kell foglalkozni és ezt a két opciót kell összevetni egymással ahelyett, hogy egy kalap alatt próbálnánk értékelni az egész halmazt. Ezt a módszert hívjuk páros-összehasonlításnak. A módszer a párok összevetéséből, matematikai módszerek segítségével rangsorolja az alternatívákat, a rangsorolást azonban megnehezíti a döntéshozó bizonyos mértékű következetlensége, figyelmetlensége, adatrögzítési pontatlansága. Ezek felderítésére és javítására szolgáló módszerek kidolgozásával foglalkoztam – magyarázta a hirek.unideb.hu érdeklődésére az egyetemi adjunktus. A cél az volt, hogy a kidolgozott módszer olyan összehasonlítási értékeket javasoljon, melyek közel állnak a döntéshozó által megfogalmazott véleményhez, ugyanakkor kevésbé következetlenek, ezáltal a döntéshozatali folyamat további része is lényegesen pontosabb lesz. Rácz Anett elmondta: egy néhány évvel korábbi doktori disszertáció inspirálta arra, hogy belekezdjen a kutatásba, régóta foglalkozik döntéselmélettel. Hozzátette, hogy a kutatási eredményeit széles körben, így például a döntéstámogatáshoz használt szoftverek kidolgozásánál, algoritmusok megalkotásánál, ipari döntéshozatalnál, az orvostudományban és a pszichológiában is alkalmazhatják majd, hiszen ezeken a területeken egyaránt kiemelt figyelmet kap a döntéselmélet.  – Bárhol, ahol döntést kell hozni, alkalmazható a módszer, melynek az a feladata, hogy segítsen a következetes értékelések, vélemények kialakításában a döntési folyamatok során. Ezeknél az eseteknél ugyanis bőven jelen van a hibázás lehetősége is. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy mennyire tudunk következetesek lenni abban a pillanatban, amikor valamilyen zavaró tényező hat ránk. Az a célunk, hogy segítsük a döntéshozó munkáját, azonnali javaslatokat tárjunk elé a kritikus alternatíva összehasonlítások helyett, amelyeket alkalmazva megtalálhatóak majd a döntéshozó véleményét legjobban tükröző rangsorolási értékek – tette hozzá Rácz Anett.