Gyártás a VW wolfsburgi gyárában  Fotó: Volkswagen A szlovéniai motoralkatrészek hiánya miatt a Volkswagennek csökkentenie kell a termelést a wolfsburgi főüzemben. „Szeptember 11-től megszűnnek bizonyos termelési műszakok” – mondta a wolfsburgi autógyártó szóvivője. Erről tegnap reggel tájékoztatták a dolgozókat. Ezek azonban csak az egyes összeszerelő sorok egyedi műszakjai. Az ok a szlovéniai árvíz, amely egy motoralkatrész-beszállítót érintett. A csoport szerint a belső égésű motorok hajtásláncához már hiányoznak a fogaskerekek. A VW fő üzeme sokkal kevésbé érintett, mint más helyszíneken. Portugáliában a VW a múlt héten bejelentette, hogy szeptember 11-től két hónapra teljesen leállítja az összeszerelést a Lisszabon melletti Palmelában. A hannoveri VW Commercial Vehicles a hétvégén bejelentette, hogy szeptember közepétől néhány hétre leállítja a belsőégésű modellek gyártását. Továbbra is készül a Buzz és a T7 Multivan plug-in hibrid változata. Az üzemi tanács reméli, hogy a hiányt gyorsan orvosolni lehet. "Természetesen bosszantó a helyzet, mert a rendelési helyzet, különösen a főüzem belsőégésű motorjainál, olyan jónak tűnt a közelmúltban, hogy még több műszakot be kellett iktatnunk" - mondta az üzemi tanács szóvivője. "Sajnos a közelmúltbeli szűk keresztmetszet most akadályozza a termelést." 

Kezdjük egy nagy sóhajtással, mert sok más prototípussal ellentétben ezt legalább láthatta a nagyközönség: a csehszlovák farmotoros sportos rokonát az 1967-es Genfi Autószalonon mutatták be. A műanyag karosszériás Škoda 990 Winnetou prototípust a svájci A. P. Glättli AG Dietlikonu cég építette az 1000 MBX műszaki alapjaira. Az 52 lóerős motorral 30 másodperc alatt gyorsult százra a 3,8 méter hosszú, 2,4 méteres tengelytávú és 590 kilós, roadster, amit 7900 svájci frankért kínáltak, de nem kellett senkinek. Izgalmas neve ellenére a Winnetou sportkocsi sorsa nem lett mesés, pedig voltak izgalmas elődei. Az 1956. szeptemberében, Brnóban megrendezett második Csehszlovák Mérnöki Kereskedelmi Vásár látványos darabja volt a 440-es alapokra épített Karosa felépítményű (65 kg) Polytex kompozit karosszériás sort Škoda. A modellből egyetlen darab készült, ahogy plexi tetejéből is. Nem lett világsiker, ahogy évfolyamtársa sem. Az 1956-os Le Mans versenyre szánták, de a hidegháború miatt nem indulhatott a maratonin a csehszlovák márka, a magyar közönség két évvel később láthatta az 1100 OHC roadstert a budapesti Városligetben, az akkori Felvonulási téren rendezett nemzetközi futamon. A csővázra épített műanyag karosszériás nyitott kétüléses 1089 köbcentis, négyhengeres, négyütemű, felülvezérelt, felül szelepelt alumínium blokkja a 440-es modellből származott, némi módosítással (két vezérműtengelyes hengerfej, dupla karburátor) 92 lóerőre növelték teljesítményét. A Jaroslav Kindl által tervezett Škoda 49,7-50,3 százalékos súlyelosztása ideális volt, a stabilitást szolgálta, hogy a 3,9 méteres és 2,2 méteres tengelytávú kocsi legmagasabb pontja 964 milliméter volt. Futóműve elöl-hátul független felfüggesztésű, tizenöt colos küllős kerekei pedig a klasszikus GP autókat idézte. Az 1100 OHC csak négy péládnyban készült: mindkét kupé balesetben megsemmisült, ezek megmaradt alkatrészeikből feltámasztottak egyet a gyári múzeumban. A kupé menetkész tömege 618 kg volt. A két megmaradt roadster egyike a Mladá Boleslav-i Škoda Múzeum tulajdona. A másik darab a Škoda UK, vagyis a brit importőr tulajdona és olykor veterán rendezvényeken száguld, sőt a cseh ralibajnok, az ERC 2013-as és a WRC-2 2018-as győztese, Jan Kopecky is meghajthatta. A Škoda múzeum kollekciójában parkol 110 Super Sport Ferat, a filmsztár, melynek karrierje igen csak döcögősen indult. Pedig jó alapokra épült, mert génjei sikeres ősöktől származtak, a műszaki részleteket igen csak attraktív karosszéria takarta. Az 1970-ben épített Typ 724-es kódú prototípust két évvel később a Brüsszel Motor Show-n mutatták be. A kétüléses sportkocsik lapos orrából sötétedéskor hat fényszó bújt elő, lámpájából sok volt, ajtóból egy sem: beszálláskor a fél karosszériát előre kellett billenteni, ami a szélvédő, a kétoldali ablakok és borítás egységét jelentette. Esőben ez igen csak hátrányos volt. Hasonlóan nagy műanyaghéj volt a hátrafelé billenthető egység, ami már korábban elterjedt a sportkocsiknál, így lehetett hozzáférni a középmotoros Ford GT modellek motorjához is. A csehszlovák Super Sport Ferat váza a kvasinyi AZNP Škoda üzemben készült, üvegszálas műanyag karosszériáját a Vertex Hradec Králove gyártotta. Középre épített 110L Rallye Skodából származó 1107 cm³-s, négyhengeres, alumínium blokkos motorját két Weber-karburátor táplálta, így 6250-es fordulaton 75 lóerőt teljesített, nyomatéka 81 Nm volt. A 4,0 méter hosszú, 1,28 méter magas, 2,2 méteres, 898 kg-os tömegű Škoda ÚVMV GT 180 km/h sebességre volt később. Az 1147 cm³-s 104 lóerős versenymotorral szerelt 2,5 méteres tengelytávú S 724-es már 212 km/h száguldott. Nem alakult szerencsésen a Super Sport brüsszeli bemutatója, mindössze hat példány készült a sportkocsiból. A kudarcot évtizeddel később egy másik premier enyhítette: 1981-ben került a mozikba az “Upír z Feratu”, vagyis “Vámpír négy keréken” című film szereplőjeként, igaz némileg átalakítva. A fehér Ferat fekete színű lett, megkapta a 120-as Škoda hátsó lámpáit és rákerült egy tekintélyes méretű, de nem éppen funkcionális hátsó szárny. Vámpírautóhoz illően a sofőr vére hajtotta, legalábbis a forgatókönyv sztorija szerint. A filmes premier negyvenedik évfordulóján aktualizált modellel emlékeztek meg a Škoda Icons Get a Makeover széria keretében. A XXI. századi Ferat tervezője Baptiste de Brugiere a márka dizájn-csapatának tagja rajzolta újra, az életnagyságú tanulmánymodell megjelent a Škoda által támogatott prágai Comic Con rendezvényén. Fotók: Skoda, Boros Jenő További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Már megszokhattuk, hogy hiába gyárt rendkívül kis darabszámban a Bugatti, mégis mindig nyitottak egy-két különleges, egyedi, néha kifejezetten egy példányban készülő modell legyártására is, amit vagy ügyfél kérések alapján, vagy a márka presztízsének mélyítése érdekében hoznak létre. Egy biztos, az ilyen egyedi modellek értéke a vásárlástól számított első percben már a duplájára ugrik, és később sem lefelé, sokkal inkább felfelé görbül az árcédulájuk. Most a legfrissebb, és a gyáriak szerint a Chiron modellcsalád utolsó egyedi darabját leplezte le a Bugatti, ami a „Golden Era” nevet kapta. Ennek megfelelően az autó orra ugyan fekete, de szép lassan aranyba kúszik át, méghozzá különleges, a francia márka történelmét és legendás autócsodáit felvonultató, kézzel készült rajzokon keresztül. Összesen 45 vázlatos rajz található az autón, kívül és belül egyaránt, hogy ezzel emlékezzenek meg az autóműhely gazdag múltjáról. A projekt a Bugatti Sur Mesure program keretein belül valósult meg, ami egy kicsit több szabadságot enged a „nagyon fontos” ügyfeleknek. Jelen esetben egy connecticuti ügyféltől futott be a megrendelés, aki szerint a Chiron Super Sport „az autózás világának egyik mérföldköve”, és ezt szerette volna különleges módon megünnepelni. A dizájncsapat aztán előrukkolt a végül megszülető ötlettel és a vásárló rögtön szerelembe esett vele. Persze létrehozni egy ilyen különleges dekort nem volt egyszerű feladat. Még Achim Anscheidt, az azóta nyugdíjba vonult fődizájner szerint is ez volt a valaha volt egyik legnehezebb projektjük. Csak a külső lekezelése 400 órát vett igénybe. Arra is megoldást kellett találniuk, hogy miként tudna a ceruza fogni a fényezésen, és persze a végső felvitel előtt számtalan óraszám belement a tervezésbe, a méretek és grafikák összehangolásába is. Így nem nehéz kitalálni, hogy valószínűleg csillagászati értékkel rendelkezik. Pláne, hogy eleve csak 60 db Chiron Super Sport készült, és az eredeti ára is 1,2 milliárd forint. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!