Az orosz autópiac gyakorlatilag kiürült, valahonnan autókat kellene szerezni. Az orosz autógyártók a Moszkva elleni szankciók drámai hatásainak enyhítésére megpróbálnak kínai partnereikkel közös autófejlesztési projekteket indítani. Feltételezik, hogy a hazai piacon olcsó modelleket gyártó BAIC kínai – állami tulajdonú - autógyártó partner lehet az új KAMAZ Lincor 2022-2023 crossover gyártásában. Az orosz autós sajtóban fantáziafotók jelentek meg az állítólagos orosz-kínai projektről. Feltételezések szerint a KAMAZ Linkor a BAIC Beijing X7 crossover architektúrájára épülhetne. Ebben az esetben a motorháztető alatt egy másfél literes, 188 lóerős turbómotor helyezkedhet el, 275 Nm-rel. A két modellben nemcsak a platform, hanem számos dizájnmegoldás is közös lehetne. A BAIC Beijing X7 crossovert Kínában 1,3 millió rubelnek megfelelő áron árulják. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Toyota általában nem követi a trendeket, hanem a saját feje után menve formálja azokat. Manapság, amikor a legtöbb autógyártó megszünteti sportos modelljeit, és kivonul a motorsportból, a japán márka minden korábbinál szélesebb sportautó-kínálattal rendelkezik (GR Yaris, GR Corolla, GR 86, GR Supra) a gyári sportrészlegnek köszönhetően. Ráadásul az utcai modellek fejlesztése mellett a Gazoo Racingnek arra is marad energiája, hogy sorozatban nyerje a bajnoki címeket olyan neves versenysorozatokban, mint a Hosszútávú-világbajnokság (WEC), a Rali-világbajnokság (WRC) vagy a Tereprali-világbajnokság (FIA World Rally-Raid Championship). Egy valami hiányzik még a Toyota sportos modellkínálatából, egy nyitható tetejű élményautó, amely az MR2 új generációja lehetne. Ez a 1984-2007-ig gyártott típus három nemzedéken át szórakoztatta az elérhető árú sportkocsik kedvelőit, az MR2 név a "mid-ship, rear-wheel-drive, 2-seater" rövidítése, ami középmotoros, hátsókerék-meghajtású, kétüléses járművet jelent. A három generáció közül az első (W10) ma már valódi kultmodellnek számít. Karakteres megjelenésű, bukólámpás, lapos és szögletes karosszériája összetéveszthetetlenné tette, a futóműve hangolásában pedig a Lotus egyik mérnöke is közreműködött. A legtöbbet a Corollából származó, két vezértengelyes, hengerenként négyszelepes, 1.6 literes motorral adták el, amely egyszerre volt pörgős és szinte örök életű. 130 lóerőt és 142 Nm-t is kihoztak belőle, ami elég volt ahhoz, hogy az MR2 9 másodpercen belül gyorsuljon fel 0-100 km/h-ra. Amikor 1989-ben megjelent a második nemzedék (W20), az Ucsida Kunihiro által tervezett lapos, bukólámpás karosszéria és a középmotoros elrendezés miatt sokan az elérhető árú „japán Ferrarit” láttak benne. Nem csak úgy nézett ki, mint egy olasz szupersportkocsi, de a feltöltős verziói úgy is mentek: a kétliteres, négyhengeres 245 lóerős turbómotorral 5,5 másodperc alatt gyorsult fel 0-100 km/h-ra, ami csak 0,2 másodperccel maradt el a szintén 1989-ben bemutatott, 300 lóerős Ferrari 348 TS idejétől. Az 1999-2007-ig gyártott harmadik MR2 generációt pedig a szegény ember Porsche Boxsterének becézték, nem csak a remek vezethetőség, a középmotoros elrendezés és a kétüléses kabin, hanem a hasonló fényszórók és a nyitható vászontető miatt is (a korábbi MR2-esek targatetősek voltak). Két fontos különbség azonban volt a japán és a német roadster között: előbbit soros négyhengeres, utóbbit hathengeres bokszermotorral szerelték, részben emiatt a Toyota negyed tonnával könnyebb volt, az alapváltozata 1000 kg alatt maradt. A brit Autocar nemrég arról számolt be, hogy az új GR86 és GR Corolla piacra dobását követően a Toyota az egyre nagyobb termékportfólióval rendelkező Gazoo Racing almárka villamosítására készül, aminek keretében a 15 éve megszűnt MR2-est kompakt, kétüléses villanyautóként hozná vissza a piacra, méghozzá megfizethető áron, és rögtön az elektromos modelloffenzíva első szakaszában. 2021 végén a Toyota mindenkit meglepett, amikor a bejelentette, hogy 2030-ig 30 új, tisztán elektromos autót fog piacra dobni, és a jövőbeli elektromos bZ termékcsalád sokszínűségét bizonyítva egyszerre le is leplezett 15 elektromos koncepcióautót. Ezek között volt apró városi crossover, Tesla Model 3-méretű szedán, amerikai piacra szánt "full size" pickup és egy agresszív formájú, nyitható tetejű sportautó is, amelyből várhatóan a modern MR2, a Toyota első dedikált elektromos sportautója válhat a közeljövőben. A Toyota vezetői az elmúlt hónapokban már többször hangoztatták azon meggyőződésüket, hogy nem az akkumulátoros elektromos autók jelentik az egyetlen megoldást a szén-dioxid-semleges közlekedésre; köztudott a gyártó elkötelezettsége a hidrogén üzemanyagcellás hajtásláncok iránt, sőt, a GR Yarisból ismert 1,6 literes, nagyteljesítményű turbós benzinmotort már hidrogén üzeműre is átalakította, és a Corollába építve japán túraautó-versenyeken indítja. Ám a meglévő, rugalmasan alakítható e-TNGA elektromos architektúrával és a gyorsan bővülő nemzetközi töltőhálózattal egy tisztán elektromos hajtású kétüléses sportautó mégis logikusan illeszkedne a cég kínálatába. Már csak azért is, mert a Toyota keményen dolgozik a szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésén, amelyek nagyobb energiasűrűségüknek köszönhetően könnyebbek és hatékonyabbak, mint a hagyományos lítium-ion akkumulátorok, így tökéletesen passzolnának egy kicsi és könnyű, agilitást előtérbe helyező autóba. Hogy a Gazoo Racing debütáló elektromos autója lesz-e ezeknek az újgenerációs akkumulátoroknak az első haszonélvezője, az még a jövő zenéje, de az biztos, hogy a 2021 végén bemutatott, targatetős, késznek tűnő formatervvel rendelkező Sports EV koncepció arányai az MR2-eséhez hasonló, középmotoros elrendendezésre utalnának, ha egy benzinmotoros járműről lenne szó. A középmotoros elrendezés a kétüléses elektromos járműveknél azonban vélhetően azt fogja jelenteni, hogy az akkumulátorokat függőlegesen, az ülések mögé helyezik majd el, hogy a tömegük az autó középpontjánál koncentrálódjon, így ezek a sportkocsik elméletileg képesek lesznek benzines elődeik jellegzetes menettulajdonságait reprodukálni. Remélhetőleg nem csak a középmotoros autókra jellemző súlyelosztás, hanem a hátsókerék-meghajtás is megmarad az új MR2-esben. Bár az e-TNGA platformot eddig csak front- és összkerékhajtású járművekben használja a Toyota, elméletileg semmi akadálya annak, hogy csak a hátsó tengelyre kerüljön benne hajtó villanymotor. Az sincs kizárva, hogy a Toyota készít majd egy másik, dedikált, hátsókerékhajtás-orinentált elektromos platformot is, amelyet a jövőbeli Gazoo Racing sportautók mellett a Lexus is használhatna. Sokan kételkednek abban, hogy a belső égésű motor rezgései és hangja nélkül is lehet-e vegytiszta és nyers vezetési élményt adó sportautót készíteni. Ha valakinek sikerülhet, akkor az a Toyota, amely a közelmúltban bőven megmutatta már mérnöki képességeit és sportosság iránti elkötelezettségét a Gazoo Racing modellekkel. Fotó: Toyota További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

2005-ben a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói és kutatói megalapították az energiahatékonyságra optimalizált elektromos járműveket fejlesztő SZEnergy Team-et, amely 2008 óta vesz részt rangos nemzetközi versenyeken, és ért el kiemelkedő eredményeket többek közt a napelemes kategóriában. A csapat. Fotó: SZEnergy Team A 30 fős csapat lassan tíz éve foglalkozik elektromos járműfejlesztéssel, amely négy részleg összehangolt munkáján alapul (gépészeti, elektronikai, autonóm járművek és a marketing területen). A világjárvány miatt az elmúlt két évet leszámítva, minden évben megmérettették magukat. 2019-ben készült el új járművük, amelyet azóta folyamatosan fejlesztenek az autonóm feladatokra, és készülnek célzottan immáron az energiahatékonyság mellett a jármű önvezető képességeit megmérettető versenyre is. 2022-ben beérett a munka gyümölcse: májusban világcsúccsal, 284 km/kWh-ás energiamérleggel nyertek meg egy Hollandiában szervezett nemzetközi energiahatékonysági versenyt, a Shell Eco-marathon-t, most pedig újabb izgalmas kihívás előtt állnak. Július elején Franciaországba, az alapvetően mérnöki tanulmányokat folytató diákoknak szervezett Shell Eco-marathon Autonomous Challenge-re utaznak, ahol városi kisautó kategóriában, összesen négy versenyszámban vesznek részt. Bemutatják a fejlesztés gazdasági hátterét, végig kell haladniuk a járművel a teljes versenypályán önvezető módban, pontos parkolási műveletet hajtanak végre, valamint szlalompályát kell teljesíteniük. A versenyen az egyik legfontosabb feladat a jármű precíz pozícionálása, melynek során a GPS műholdjelek pontosítására rövid késleltetésű mobilinternetes korrekciós adatok felhasználása szükséges, melyhez a Yettel biztosítja a SZEnergy Team számára a szükséges netkapcsolatot mind a hazai tesztelések, mind a Franciaországban szervezett verseny során. „A legújabb fejlesztéseinkkel elsősorban a tömeget és a fogyasztást igyekeztünk csökkenteni, és kiemelten fontos volt az új elektromos motorunk, amely a korábbi hajtásoknál intenzívebb gyorsítást tesz lehetővé. A járművünk egyébként új külsőt is kapott, amely feltűnő sárga színével nemcsak a versenypályán vonzza a tekinteteket. A franciaországi Autonomous Challenge a járművünk eddigi legfontosabb önvezető megmérettetése lesz” – mondta el Miklós Máté csapatvezető.

A gyorsforgalmi utakon általában nem jelentenek problémát az emelkedők és a lejtők, mivel az út szélessége és kiépítettsége lehetővé teszi, hogy ezeket megfelelően megválasztott, nagyobb sebességgel könnyedén vegyük a sebességfokozat módosítása nélkül. A kisebb településeken átvezető vagy a másodrendű hegyi utak hegy- és völgymenetei viszont a kevésbé gyakorlott sofőrök számára már kihívást jelenthetnek, hiszen az esetleges kanyarok és kereszteződések miatt csak lassabban és gyakoribb sebességváltó-használattal lehet haladni. Ilyen utakon általában 50 km/h-nál alacsonyabb a megengedett sebesség, az aktuális tempót pedig minden esetben úgy kell megválasztani, hogy az emelkedőkön haladás során ne fulladjon le a motor és emiatt guruljon visszafelé az autó, ugyanakkor a nehezen belátható, kanyargós szakaszokon óvatosabban menjünk. A sebességváltót tehát többnyire a 2. vagy 3. fokozatban kell tartani. Erre figyeljünk emelkedőn Hegymenetben készüljünk fel arra, hogy szükség esetén vissza kell majd váltanunk. Ezt még azelőtt tegyük meg, hogy a motor elkezdene erőlködni, amit arról ismerhetünk fel, hogy a gázpedál teljesen lenyomott állapotában is csökken a sebesség. Törekedjünk arra, hogy a fordulatszám ne essen 1500 – dízelautókban 1200 – alá, és ennek megfelelően válasszuk meg a sebességfokozatot. Ha mégis leáll a motor, azonnal lépjünk a fékre. Illusztráció: LeasePlan Álló helyzetből az emelkedőn való elindulásra két módszer is van. Ha kevésbé gyakorlott vezetők vagyunk vagy nagyon meredek a terep, érdemes először behúznunk a kéziféket. Ezután nyomjuk be a kuplungot, és a sebességváltót helyezzük egyes fokozatba. Kezdjük el óvatosan felengedni a kuplungot, ugyanúgy mintha sík terepen lennénk. Amikor azt érezzük, hogy megindult az autó (azaz elkezd fogni a kuplung), engedjük ki a kéziféket, és adjunk egy kis gázt. Nincs szükség nagy gázfröccsre, épp csak akkora adagra, hogy ne álljon le a motor. Közben csúsztassuk tovább a kuplungot, és ha szükséges, akkor adjunk még gázt, hogy gyorsabban menjünk fel az emelkedőn. Ha már van elegendő tapasztalatunk a volán mögött vagy kisebb az emelkedési szög, hasonlóan kell eljárnunk, csak ezúttal a kézifék behúzása helyett a fékpedált lenyomva, hogy egyhelyben tartsuk az autót. Nyomjuk be a kuplungot is, és tegyük egyes fokozatba a sebességváltót. Szép lassan kezdjük el felengedni a kuplungot, és amikor érezzük, hogy indulna a jármű, akkor a fékpedálról átlépve adjunk egy kis gázt, miközben tovább csúsztatjuk a kuplungot egészen addig, míg az autó teljesen el nem indul. Emelkedőn való parkolásnál mindenképp használjuk a rögzítőféket, és fordítsuk el a kerekeket az útpadka felé úgy, hogy a fék esetleges meghibásodása esetén az útpadka megállítsa az autót és az ne guruljon el, és ne sérüljön meg. Erre figyeljünk lejtőn Ha meredek domb- vagy hegyoldalon vezetünk lefelé, váltsunk alacsonyabb – a lejtő jellegétől függően általában 2. vagy 3. – sebességi fokozatba, hogy jobban tudjuk kontrollálni a jármű sebességét. Ez a fajta, motorfékkel való haladás megelőzi a fékek esetleges túlhevülését és a fékhatás részleges vagy teljes elvesztését. A motor fordulatszáma ilyenkor megnő (akár 4000 fordult/perc értékig), de ettől ne ijedjünk meg, hiszen természetes velejárója a motorfék működésének. Ha a motorfék használata ellenére is szükség van fékezésre, röviden lépjünk a fékre, amíg be nem áll a kellő sebesség, majd vegyük vissza a lábunkat a pedálról. Lejtmenetben ne tartsuk nyomva a kuplungot, és semmiképp se rakjuk üresbe a sebességváltót, mert a biztonságunkat veszélyeztetjük, mivel nem rendelkezünk teljes kontrollal a jármű felett, és az esetleges váratlan helyzetekre sem tudunk elég gyorsan reagálni. Lejtőn való parkolásnál szintén húzzuk be a kéziféket, és fordítsuk a kerekeket az útpadka felé. A többi autósról se feledkezzünk meg A hegyvidék, főleg keskeny utak esetén, a többi autósnak sem feltétlenül könnyű terep vezetés szempontjából. Íratlan szabály, hogy ha ilyen szűk szakaszon találkozunk szembejövő forgalommal, ahol két jármű nem fér el egymás mellett, a lefele tartó autó engedi el a felfele tartót. Ilyenkor tolatásra is szükség lehet, hogy egy kiszélesedésben meg tudjunk állni, elegendő helyet hagyva a másik jármű továbbhaladásához. Ha esetleg a hegynek felfele haladó autó tudja ezt könnyebben megoldani, akkor célszerű neki elsőbbséget adnia a másiknak. Keskenyebb, kanyargós utakon sokszor hajlamosak vagyunk az elválasztó vonalhoz behúzódva, az út közepéhez közel vezetni. Próbáljuk meg ezt elkerülni, ha ugyanis a kanyarban szembejövő autós is ezt teszi, egymáshoz közel érve hirtelen mindketten túlkorrigálhatunk, ami veszélyes helyzetet eredményez. Hegyi utakon teljesen elfogadott, hogy a szép kilátás vagy egy meredek emelkedő miatt lelassítunk. Fontos azonban, hogy ne tartsuk fel a többi autóst, és ne okozzunk torlódást, ezért ha többen jönnek mögöttünk, inkább húzódjunk félre, hogy utat engedjünk nekik. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!