A Lexus LC önmagában impozáns menetképességekkel bír – 5.0 literes V8-assal szerelt változata 4,7, a 3.5 V6-ra épülő hibrid modell 5 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra –, ám ahogy a tízéves F széria példányai bizonyították, jóval többre is képes egy Lexus, ha a mérnökök úgy akarják. Márpedig a jelek szerint úgy akarják: a Dél-Kaliforniában készített fotókon a Lexus LC prototípus látható. A lökhárítókat és a küszöböt érintő takarás arra enged következtetni, hogy nem akármilyen modellváltozat, hanem a legsportosabb, LC F technikája lapul a lemezek alatt. Az LC F érkezését régóta rebesgetik, egyes források azt is tudni vélik, hogy az autó egy vadonatúj fejlesztésű 4.0 literes, V8-as turbómotort kap majd, amely 620 lóerő fölötti teljesítménnyel száll szembe a konkurensekkel, például a BMW M6-ossal, a Mercedes-Benz E 53 AMG Coupéval és az Audi RS5-tel.

A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 355 forintra mérséklődik. A gázolaj ára legutóbb a múlt héten pénteken változott, 2 forinttal csökkent 363 forintra, a benzin ára akkor nem módosult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Mi a műanyag? A műanyagok nevüket onnan kapták, hogy a természetben nem fellelhető anyagok, tehát mesterségesen kell őket előállítani. A „mű” névvel fémjelzett anyagok általában hosszú szénláncú, kőolajból készített, úgynevezett polimerek. Talán nem is gondolnánk, de már az 1800-as években foglalkoztak műanyagokkal, ugyanis 1838-ban Victor Regnault laborjában előállították a PVC-t, ami napjainkban is gyakran alkalmazott alapanyag. Az 1900-as évek második felében már több műanyagot is fejlesztettek, ekkor robbant be az iparba és a köztudatba a ma már óvatosabban dicsért anyag.   A Trabant megelőzte korát? Az autóépítési trendeket elnézve úgy tűnik, hogy a Trabant megelőzte korát, hiszen 600 ccm-es motorja beleillik a downsizing-elgondolásba, karosszériája pedig kiváló példája a fém hordozó vázra épített polimer külső héjszerkezetnek.     Az első egybecsengés után azonban rá kell jönnünk, hogy a mai 600-as motorok és polimer vázszerkezetek köszönőviszonyban sincsenek a Trabanttal.     Mi minden lehet műanyag? A gyártó cégeknél a fejlesztői irányokat nem csak a mérnökök, hanem a pénzügyi dolgozók is befolyásolják, így a műanyagok egyre több helyen váltják le a drágább fémeket. Ha csak a motortérre gondolunk, akkor a modern technika - összehasonlítva egy 30 évvel korábbi modellel – egyértelműen a műanyagok alkalmazásának elterjedéséről szól: a szelepfedél már nem lemez, hanem műanyag, a szívósor már nem alumínium öntvény, hanem műanyag, a vízcsövek műanyagok, nemrég a Pierburg jelent meg a piacon egy teljesen műanyag fojtószeleppel.     Nem csak a nagy hőmérsékletre, hanem a nagy terhelésre is tudnak gyártani műanyagot, például rugókat tudnak készíteni a futóművekbe. A nagy teherbíráshoz erősítő szálakat alkalmaznak, ami lehet üvegszál és szénszál (ismert nevén „karbon”) is.       Sajnos nem minden esetben olcsóbb a műanyagok használata, mint a fémeké, például az előbb látott rugó esetében, de megemlíthetjük a szálerősített műanyag karosszériákat, melyeket eddig szinte kizárólag az autósportban használtak. A különböző polimerek alkalmazásának gyártástechnológiai hátránya, hogy nehezen illeszthető a gyártási ütemidőbe, mivel azon műanyag alkatrészek legyártása, melyek nem fröccsönthetők, tovább tart, mint a fémek alakításának ütemideje. Jelenleg csak kisszériás modellekben találhatók ilyen szálerősített műanyag elemek, mint például a BMW i3-nál.   Járulékos előnyök A műanyagoknak nem csak az áruk lehet kisebb, mint a fém alkatrészeknek, hanem a tömegük is, ami a jármű károsanyag-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását is csökkenti. Az elektromos hajtású járműveknél a tömeg fordítottan arányos a hatótávval, így az ott nyert kilogrammokkal növelhető az elektromobilitás elterjedését hátráltató hatótávolság.   Hogy hasznosítjuk újra? A hőre lágyuló polimerek előnye, hogy viszonylag egyszerű az újrahasznosításuk. A hőre szilárduló anyagok újbóli felhasználása a mai napig nem megoldott, így kedvező hőtűrésük az újrahasznosítás szempontjából nem előnyös. A gyártókat arra kényszeríti a szabályozás, hogy a jármű teljes életciklusát megtervezzék, ebbe beletartozik az újrahasznosítás is. Ennek megfelelően a lehető legkevesebb típusú műanyagok használják fel, hogy az újrahasznosítást megkönnyítsék.   Jövőkép A műanyag-korszak elején járunk, még sok alkatrészt érhet utol a műanyagosítás, főleg, ha sikerül a gyártási időt és költséget lecsökkenteni a szálerősítésű polimereknél.