Maxime Martin, António Félix da Costa, Marco Wittmann, Tom Blomqvist, Bruno Spengler és Martin Tomczyk is pontszerző helyre hozta be a BMW M4 DTM versenyautót a Német Túraautó Bajnokság (DTM) szezonzáró hétvégéjén, amellyel a BMW megőrizte vezető pozícióját a gyártók közötti pontversenyben. Mint ilyen, a bajor gyártó az elmúlt négy évben a DTM tizenkét lehetséges bajnoki címéből hetet bezsebelt. A csapatok közötti pontversenyben idén a BMW RMG csapat az előkelő második helyen végzett (206 ponttal), a legsikeresebb BMW-pilóta pedig Bruno Spengler lett, aki a pilóták közötti pontverseny abszolút ötödik helyén zárta a szezont (123 ponttal). Tom Blomqvist nem hivatalosan elnyerte az „Év újonca” címet. A 2015-ös DTM-idény világbajnok pilótája Pascal Wehrlein (német, Mercedes, 169 pont), világbajnok csapata a gooix/Original-Teile Mercedes-AMG (225 pont), világbajnok gyártója pedig a BMW lett (602 pont), aki 2012-es visszatérése óta immáron harmadik alkalommal hódította el a sorozat tekintélyes világbajnoki címét. Az idei díj a BMW M4 DTM versenyautó első, gyártók közötti világbajnoki címe, a BMW M3 DTM 2012-es és 2013-as sikerei után. – A BMW Motorsport idén újabb fejezettel bővítette a bajor gyártó sikertörténetét, megnyerve a Német Túraautó Bajnokság gyártók közötti pontversenyének világbajnoki címét – mondta Klaus Fröhlich, a BMW AG igazgatótanácsának fejlesztésért felelős tagja a vasárnapi futam leintése után. – A 2012 óta megnyerhető tizenkét címből hetet a BMW tudhat magáénak, és ez egészen fantasztikus eredmény. Minden egyes versenyszezonban legalább egy cím Münchenbe vándorolt. A csapat minden tagja büszke lehet rá, hogy a BMW tizennyolc verseny után is az élen végzett, egy ennyire kiélezett küzdelemben. Lenyűgöző, hogy a BMW pilótái mennyire kiegyensúlyozottak, és külön öröm számomra, hogy a világbajnoki címet példaértékű sportszerűséggel, fair play versenyzéssel hódítottuk el – tette hozzá Klaus Fröhlich. – Nagyszerű érzés világbajnokként zárni a DTM 2015-ös idényét. Ez a cím a kimerítő munka, a rendkívüli összetartás és az erős csapatszellem szimbóluma, amely végigkísérte az egész szezont. Kivétel nélkül mindenki megérdemli ezt a címet – a pilóták, a mérnökök és a szerelők egyaránt, és külön köszönöm mindenkinek, hogy idén is példaértékű kitartásról és küzdeni akarásról tett tanúbizonyságot – vette át a szót Jens Marquardt, a BMW Motorsport igazgatója. – A nehéz kezdés után folyamatosan tértünk vissza az élbolyba, és amint lehetőségünk adódott rá, dobogóra is álltunk – így Zandvoort-ban is, ahol hétszeres győzelmet arattunk. Nyolc pilótánkból öten futamgyőzelmet ünnepelhettek idén, amellyel sikeresen teljesítettük 2015-re kitűzött azon célunkat, hogy a BMW M4 DTM minden tekintetben versenyképes legyen a mezőnyben. Gratulálok Pascal Wehrlei n-nek és a Mercedesnek a pilóták közötti világbajnoki címhez – fogalmazott Jens Marquardt. 2015 tizenhetedik DTM futamának BMW-eredményei (Hockenheim, 4,574 kilométer, 40 perc + 1 kör.): Maxime Martin (belga, BMW RMG csapat) – 3. hely Marco Wittmann (német, BMW RMG csapat) – 6. hely Tom Blomqvist (brit, BMW RBM csapat) – 7. hely António Félix da Costa (portugál, BMW Schnitzer csapat) – 11. hely Martin Tomczyk (német, BMW Schnitzer csapat) – 16. hely 2015 tizennyolcadik DTM futamának BMW-eredményei (Hockenheim, 4,574 kilométer, 60 perc + 1 kör.): Maxime Martin (belga, BMW RMG csapat) – 6. hely António Félix da Costa (portugál, BMW Schnitzer csapat) – 7. hely Bruno Spengler (kanadai, BMW MTEK csapat) – 8. hely Martin Tomczyk (német, BMW Schnitzer csapat) – 10. hely Augusto Farfus (brazil, BMW RBM csapat) – 14. hely Tom Blomqvist (brit, BMW RBM csapat) – 17. hely Timo Glock (német, BMW MTEK csapat) – 21. hely A pilóták közötti pontverseny 2015-ös végeredménye 1. Pascal Wehrlein (169 pont), 2. Jamie Green (150), 3. Mattias Ekström (147), 4. Edoardo Mortara (143), 5. Bruno Spengler (123), 6. Marco Wittmann (112), 7. Maxime Martin (94), 8. Paul di Resta (90), 9. Gary Paffett (89), 10. Mike Rockenfeller (83), 11. António Félix da Costa (79), 12. Augusto Farfus (77), 13. Robert Wickens (61), 14. Tom Blomqvist (59), 15. Timo Glock (56), 16. Christian Vietoris (56), 17. Miguel Molina (54), 18. Timo Scheider (51), 19. Martin Tomczyk (27), 20. Daniel Juncadella (26), 21. Nico Müller (26), 22. Maximilian Götz (25), 23. Lucas Auer (18), 24. Adrien Tambay (3) A csapatok közötti pontverseny 2015-ös végeredménye 1. gooix/Original-Teile Mercedes-AMG (225 pont), 2. BMW Team RMG (206), 3. Audi Sport Team Abt Sportsline (201), 4. BMW Team MTEK (179), 5. Audi Sport Team Rosberg (176), 6. SILBERPFEIL Energy Mercedes-AMG (151), 7. Audi Sport Team Abt (146), 8. BMW Team RBM (136), 9. Audi Sport Team Phoenix (134), 10. EURONICS/BWT Mercedes-AMG (107), 11. BMW Team Schnitzer (106), 12. PETRONAS Mercedes-AMG (51) A gyártók közötti pontverseny 2015-ös végeredménye 1. BMW (602 pont), 2. Audi (595), 3. Mercedes-Benz (534)  

A szolgálatot ellátó állomány összesen 448 személyt fogott el, közülük 100 főt az ellenük érvényben lévő körözés alapján, 277 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten. 674 személyt állítottak elő, köztük 303 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt és további 49 személyt ittas vezetés gyanúja miatt. Biztonsági intézkedést 339 esetben foganatosítottak. A rendőrök 2015. október 16-án 0 óra és október 18-án 24 óra közötti időszakban tiltott határátlépés miatt 7264 főt fogtak el. Közokirat-hamisítás miatt 2 személlyel szemben, további 4 fővel szemben embercsempészés miatt indult büntetőeljárás.

Az ezúttal második helyen záró, szintén spanyol Jorge Lorenzo 11 pontra csökkentette hátrányát az éllovas Valentino Rossival szemben, aki negyedikként ért célba. Eredmények: MotoGP (27 kör, 120,096 km): 1. Marc Marquez (spanyol, Honda) 40:33.849 perc 2. Jorge Lorenzo (spanyol, Yamaha) 0.249 mp hátrány 3. Andrea Iannone (olasz, Ducati) 0.930 mp h. A pontverseny állása 16 verseny után (még 2 van hátra): 1. Valentino Rossi (olasz, Yamaha) 296 pont, 2. Lorenzo 285, 3. Marquez 222. Moto3 (23 kör, 102,304 km): 1. Miguel Oliveira (portugál, KTM) 37:34.742 perc 2. Efren Vazquez (spanyol, Honda) 0.132 mp h. 3. Brad Binder (dél-afrikai, KTM) 0.161 mp h. A pontverseny állása 16 verseny után (még 2 van hátra): 1. Danny Kent (angol, Honda) 244 pont, 2. Oliveira 204, 3. Enea Bastianini (olasz, Honda) 188. Moto2 (25 kör, 111,2 km): 1. Alex Rins (spanyol, Kalex) 39:00.084 perc 2. Sam Lowes (angol, Speed Up) 6.633 mp h. 3. Lorenzo Baldassarri (olasz, Kalex) 10.408 mp h. A pontverseny állása 16 verseny után (még 2 van hátra): 1. (és már világbajnok) Johann Zarco (francia, Kalex) 318 pont, 2. Rins 214, 3. Esteve Rabat (spanyol, Kalex) 206. Következik: Szepangi Nagydíj, Malajzia, október 25.

Csak lépésenként! Csak annyit tesznek meg a gyártók, a nagysorozatú modelleket illetően, amennyit az előírások megkövetelnek. (Vannak elismert „előresietők” már évek, sőt több, mint egy évtized óta – ők többnyire hibridek, közöttük is a full-hibridek és egyre több a tisztán villanyautó – de egyelőre még nem fordították meg a trendeket.) A gyártóknak – sok minden mellett – a vevők igényeit (jobbára pénztárcáját) kell figyelembe venniük. Ma egy akkumulátoros villanyautót, egy tüzelőanyagcellás villanyautót, egy full hibridet még sokan nem engedhetnek meg maguknak. A „tenni kell valamit” követelményét a széndioxid-kibocsátás ún. gyártói flotta előírásai (szerte a világon) határozzák meg. A 2020/2021-ben (ez a dátum itt van a kertek alján) életbe lépő 95 gramm CO2/teszt km érték teljesítéséhez – ez ma már biztosan látszik – valamilyen mértékben alternatívvá kell tenni a járműhajtást. Avatott szakértők szerint Európában 2020-ra valamilyen mértékben az új autók 70%-a hibrid lesz. A Bosch szerint a 2020-ban a 48 V-os mild-hibrid újautók száma a világban meghaladja a 4 milliót. (Az akkor várt közel 80 milliós új személyautó gyártáshoz képest ez viszonylag szerény darabszám, de ne feledjük, nincs – ma még nem tudunk róla – egyedül üdvözítő megoldás.) A Bosch áttekintése rendkívül informatív, és cikkünk témájaként megjelölt 48 V-os (az ábrán <60 V) mild hibrid megoldást emeli ki. Az ábrán látható BRS rövidítés is viszonylag újkeletű, Boost Recuperation System a feloldása, mely a feltöltés fokozását, a fékezési energia visszanyerését jelenti. Az első megjelölt előny a „coasting”, melyet  „vitorlázásnak” is nevezünk. Ez a „stop-start” rendszer kiterjesztését jelenti, akkor is leáll a motor, ha szabadon, gázelvétellel gurulunk, mert enyhe lejtőn megyünk, vagy utolérésnél motorfékkel vagy üresben gurulunk. A mai autók (személyautók) fedélzeti üzemi (szabályzott) feszültsége 14 V. Ennek hálózatát mutatja az ábra. Ábrán az EBS egység az Electronic Battery Sensor, az akkumulátor állapotának, töltöttségének érzékelője. Ha a segédberendezések hajtását egyre inkább villamosítjuk, tehát villanymotor hajtja a klímakompresszort, a szervókormány elektromos, a feltöltő kompresszort, az olaj és vízszivattyút, a szelepvezérlést (pl. a fázisállítást) elektromos beavatkozó működeti, az asszisztensek sem kis fogyasztók, gyakran kell újraindítani a motort, szerencsés dolog a fékezési energiát visszanyerni villamos energia formában és a sor bizonyára folytatható, akkor igen nagy áramigény jelentkezik. Azt tanulják gyermekeink (mi pedig tudjuk), hogy egy berendezés hajtásához, ha ismert, és ismert annak teljesítmény-igénye, akkor a P=U.I összefüggés szerint, 14 Voltos feszültség melletti áram értéke kiszámítható. Egy mild-hibridnél is elérheti az 1000 A értéket. Ehhez pedig vezeték (átmérő) is szükséges, ez tömegnek, költségnek sem semmi. Ha a rendszer feszültsége 48 V, akkor az áram mintegy 3,5-szeresére esik vissza. Egy ilyen hálózatot mutat az ábra. A mild hibrid a belépő a hibridek közé. Önálló elektromos járműhajtás nélküli kialakítás, de a fékezési energia visszanyerésén túl „booster”, azaz hozzáadott teljesítmény leadásra képes. Számos korábbi modellnél láttuk, hogy a generátor olyan villamos gép, mely egyben motor is. Motorüzemben szíjjal hajtja a belső égésű motor főtengelyét, ezen keresztül az autót, kb. 10 kW-tal növelve gyorsításkor a teljesítményt. Ebben nincs újdonság. Az újdonság az, de ez sem igazán mai jövevény, hogy mindennek a fedélzeti feszültsége 48 V. Ma ez a téma nagyon foglalkoztatja a szakembereket, még nem késő jelentkezni a „3rd International Conference Automotive 48 V Power Supply Systems” tárgyú konferenciára, melyet 2015. november 24 – 26-a között tartanak, Düsseldorfban, a Hotel Hiltonban. A mild hibrid előnyei számosak: - a rendszer nem növeli ugrásszerűen a költségeket, - a gépjárműfogyasztást a jelenlegi NDEC teszten legalább 8-15%-kal csökkenti és a várt WLTP ciklusban is számottevő, - nincsenek jelentős üzemletetési, karbantartási gondok, - viszonylag egyszerűek a villamos berendezések, - az akkumulátor sem okoz komoly gondot, mint a nagyfeszültségű (kb. 600 V-os) rendszereknél, ahol nemhogy a hűtésről kell gondoskodni, hanem külön termomenedzsment rendszert kell alkalmazni, - az akkumulátor lehet olcsó savas ólomakku, de nagy erőkkel folyik a kutatás a nanofoszfát EXT (EXtreme Temperature) Li-ion akkuknál is, melynek – ezt célozza a fejlesztés – nincs szüksége hűtésre, - a vezetési komfortot, a sportosságot kedvezően fokozza, így az ügyfél elégedettséget növeli, - a világ bármely részén alkalmazható. A 48 V-os rendszer kialakításában sokféle lehetőség van, ma még többesélyes a kialakítás. A Bosch egy, a lehetőségeket taglaló vázlatát mutatjuk az ábrán. A villanymotor/generátor elhelyezésre van több alternatíva.  A 48 V-os feszültség mellé a fedélzeten szükség van a hagyományos 14 V-os feszültségre is, így szükséges a DC/DC átalakító, hiszen a generátor (lásd az egyik legkorszerűbb típust) 48 V-os. Szükség van egy 12/14 V-os akkumulátorra és egy 48 V-osra is. Az előbbi ólomakku, a második Li-ion, ma ez a párosítás „dívik”. Vajon kezdődik, felerősödik vagy kifut a „48-as” mild hibrid történet? A mild hibrid sokáig megoldás lesz! A „48-as” változat előnyösnek tűnik. Ma nem engednek a 48-ból… Nem lenne kétségünk efelől, ha nem szólnának hírek, hogy a „14 V-os” hálózatú mild hibrid rendszereket sikerül eredményesen továbbfejleszteni…   Dr. Nagyszokolyai Iván az Autótechnika főszerkesztője