Az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvényjavaslat alapján a jövőben nem kell megfizetni az elektronikus értékesítést terhelő úgynevezett kényelmi díjat. A tervezet emellett kialakítja a mobil fizetési platform új, koncessziós rendszerben történő üzemeltetésének rendszerét. Jelenleg a "mobilfizetést", vagyis az országosan egységes, mindenki számára elérhető elektronikus közszolgáltatás-vásárlást egy állami tulajdonú gazdasági társaság, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. biztosítja.   A javaslat egy koncessziós rendszert vezet be, így a mobil fizetési platform üzemeltetését meghatározott időre a koncessziós pályázat nyertese végezheti majd. Ennek érdekében meghatározza többek között a koncessziós pályázat kiírására jogosultakat, a koncesszió időtartamát, és rögzíti a koncesszió nyertesének fő kötelezettségeit. Azt is írták, hogy a tervezet szerint a koncessziós pályázat nyertese nem végezhet "kiskereskedelmi" tevékenységet, csak a platform üzemeltetését biztosítja, vagyis a "nagykereskedelmi" feladatokat továbbra is egy piaci szereplő látja el a viszonteladói hálózaton keresztül.   A koncessziós eljárás 2021-ben kezdődhet meg és annak lezárását követően várhatóan 2022-ben indulhat az új modell szerinti működés. A tervek szerint a koncessziós eljárás lezárásáig a mobilfizetéssel elérhető közterületi parkolás, az autópálya használati díj, az útdíj, illetve a közlekedési közszolgáltatások elektronikus megvásárlása a jelenlegi rendszerben működik - tette hozzá az ITM

Az első „Németországban készült” MINI 2023-ban lát majd napvilágot. A Countryman utódjaként érkező új crossovert – a BMW Group döntése értelmében szerződéses megbízás keretében – a Szászországban működő lipcsei üzem gyárthatja, amellyel a müncheni központú vállalatcsoport első olyan létesítményévé lép elő, amelyben BMW és MINI modellek egyaránt készülnek.   A MINI új crossover modellje belsőégésű erőforrásokkal és hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiával is elérhető lesz a márka ügyfelei számára, a BMW Group így a termelési kapacitás növelése mellett a hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiák alkatrészeinek összeszerelő üzemébe is befektetett Lipcsében.   Modellpalettája átszervezésével a MINI megerősíti elköteleződését az elektromos mobilitás és a crossover szegmens mellett, amely világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A nagysikerű MINI Countryman utódja elsőkerék-meghajtású és összkerékhajtású változatban, rendkívül hatékony benzinmotorral vagy dízelmotorral, valamint tisztán elektromos meghajtással is elérhető lesz. A prémium kompakt szegmens iránymutató crossover modelljeinek következő nemzedéke 2023-ban érkezik meg a BMW Group lipcsei gyárába.   „Az elmúlt években folyamatosan azon dolgoztunk, hogy gyárunkat a sikeres jövő felé irányítsuk. A szerződéses megbízás, amelynek keretében mi gyárthatjuk a MINI Countryman utódját, újabb fontos mérföldkövet jelent ezen az úton” – nyilatkozta Hans-Peter Kemser, a BMW Group lipcsei gyárának igazgatója. „A megbízás egyértelmű bizonyítékként szolgál arra, hogy a vállalatcsoport hisz bennünk és szaktudásunkban, fantasztikus hír ez gyárunk jövője szempontjából” – tette hozzá.   2005-ös rendszerbe állítása óta a BMW Group lipcsei gyára folyamatosan növelte termelési kapacitását. A legutóbbi beruházások a legmodernebb karosszériagyártó- és fényezőüzemet, logisztikai megoldásokat és összeszerelő üzemet hozták a létesítménybe, mintegy 300 millió euró értékben. A gyárban évente immár több mint 350 ezer darab új autó készül, amellyel a lehető legjobb előfeltételekkel rendelkezik az új MINI modell érkezésére.   Rendkívül rugalmas gyártási folyamatainak köszönhetően a BMW Group lipcsei gyára többféle hajtáslánc-technológiával lesz képes előállítani a MINI Countryman utódját. 2014-ben a létesítmény a BMW csúcstechnológiás elsőkerék-meghajtású padlólemezének sorozatgyártási laborjaként kezdte meg a BMW 2-es Active Tourer tömegtermelését, amely mellett ma már az új BMW 1-es sorozat elsőkerék-meghajtású és összkerékhajtású változatai is itt látnak napvilágot.   A szászországi üzem ráadásul a BMW Group elektromos mobilitási sikertörténetének bölcsőjeként is szolgál, hiszen 2013 óta több mint 200 ezer darab új BMW i3 és i3s modell gurult le a gyártósorokról.   A BMW Group további több mint 100 millió euró befektetésével építette ki Lipcsében a hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiák alkatrészeinek jövőbe mutató összeszerelő üzemét is, a gyár munkatársainak elektromos mobilitási szakértelme így a következő években még tovább mélyül. 2021-től a bajor prémiumgyártó nem csupán Dingolfingban, de Lipcsében is gyártja már a hálózatról tölthető modellek nagyfeszültségű akkumulátorait és alkatrészeit.   A mintegy 10 ezer négyzetméter alapterületű üzemben nagymértékben automatizált gyártási folyamatok mentén szerelik össze a beszállítóktól érkező lítium-ion akkumulátorcellákat szabványosított akkumulátormodulokká, amelyek ezt követően típus-specifikus energiatároló egységekként kerülnek be a BMW és MINI modellekbe. Így azon túl, hogy a MINI Countryman hálózatról tölthető utódját Lipcsében gyártják, a meghajtásához szükséges energiát is helyben készült akkumulátormodulok tárolják majd.

- Az együttműködés 2010-es kezdete óta immár a harmadik egymást követő repülőtéri pályázaton bizonyult legjobbnak a Főtaxi ajánlata - közölte a cég kedden az MTI-vel. A taxitársaság jelentős beruházásokat tervez, megnégyszerezi az elektromos töltőfejek számát a reptéren, így a tervek szerint egyszerre akár 18 elektromos autó töltésére lesz lehetőség. A cég digitális fejlesztéseket is kilátásba helyezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A főtaxis autók 2019-ben mintegy 700 ezer, az elmúlt 10 év során pedig összesen csaknem hatmillió alkalommal vettek fel utast és tettek meg 120 millió kilométert a főváros és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 2019-es lezárt üzleti évben Főtaxi nettó árbevétele 2,69 milliárd forint volt, ami 264 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A vállalat tavaly adózás után 318,33 millió forint nyereséget ért el, míg 2018-ban a nyeresége 338,54 millió forint volt. 

  A Peugeot a 2016-os Párizsi Autószalonon mutatta be új generációs szabadidőjárműveit, a jelenleg is forgalmazott 3008-ast és a 7 személyes 5008-ast, amelyek aztán néhány hónap különbséggel léptek piacra. Azóta is tartó sikerüket két markáns irányzat ötvözésének köszönhették: a márka modern arculati elemeit alkalmazó, lendületes SUV vonalvezetés mögött rendkívül praktikus belső tér rejtőzik.    Ez utóbbi kialakításánál a Peugeot több évtizedes tapasztalatait hasznosították a tervezők, mindenekelőtt a márka nagy hagyományú egyterű-családjainak utolsó képviselőiből, az első generációs 3008 / 5008 buszlimuzin-párosból merítve ihletet. A Peugeot EMP2-es padlólemezére épülő duó sikertörténete hamarosan átalakul; a tervek szerint 2023-ban mutatkozik be mindkét modell utódja, méghozzá bennfentes információk szerint ismét vadonatúj irányt követve.   A páros eddigi két generációja egymástól jól elkülöníthető, alapvető formátumukban és stílusukban mégis összecsengő modellekből állt. A harmadik szériában azonban már nem feltétlenül lesz ez így, derült ki azokból az interjúkból, amelyeket a Peugeot leköszönő formatervezési igazgatója, Gilles Vidal adott a közelmúltban.    – A jövőben olyan termékekkel kívánunk piacra lépni, amelyek kompromisszumok nélkül, maximálisan megvalósítják a bennük rejlő potenciált – fejtette ki Vidal a brit Autoexpress szerkesztőinek, elárulva, hogy a jelenlegi ügyfelek választási szokásainak, életstílusának és igényének alapos elemzése nyomán döntöttek a két modell hangsúlyosabb szeparálásáról. „Az 5008-ast fiatal családok vásárolják, a 3008-as ügyfelei viszont gyerek nélkül utaznak – akár azért, mert még nincs nekik, vagy, mert már felnőttek a srácok. A 3008-as vevői jellemzően tehetősebbek, szívesebben áldoznak nem létfontosságú extrákra.”    Mindez pedig az autók kialakításában is meg fog mutatkozni. A 3008 sportosabb és elegánsabb lesz; a kecses vonalvezetés akár a hátsó fejtérrel szemben is prioritást élvez. Az 5008 ezzel szemben maga lesz a megtestesült praktikum, a függőlegeshez közelítő oldalfalakkal és farral – ha tetszik, közelebb áll majd ahhoz az ideálhoz, amit egy évtizeddel ezelőtt képviselt az elődmodell.    Hogy mindez hogyan illeszkedik napjaink Peugeot arculatába, arról még sugallatok sincsenek. A lendületes, sportos 3008-asnak bizonyára jól állna a 2008-as fiatalos, merész orrkialakítása és izmos hátsó lámpasávja, míg az 5008 talán harmonikusabb volna a Rifter / Traveller páros pragmatikus sziluettjével. Az sincs azonban kizárva, hogy három év múlva pont ez a páros vezet be egy vadonatúj imázst a Peugeot palettáján, hiszen addigra a márka összes jelenlegi típusa átesik első modellfrissítésén.   Ami viszont már most biztos, hogy a 3008 és az 5008 a jelenlegi EMP2 padlólemez alapjaiban módosított kivitelét kapja majd. A változtatás legfontosabb célja, hogy egyfelől támogassák a tisztán elektromos hajtáslánc beépítését, másfelől ne zárják ki a jelenlegi paletta (belső égésű motorok, mild hibrid hajtásláncok, valamint plug-in hibrid rendszerek) további alkalmazásának lehetőségét.    Az új generációs crossover-páros elsőként kapja meg az EVMP padlólemezt, amely 60-100 kWh kapacitású akkumulátorcsomagok elhelyezését, valamint egy- vagy két villanymotor beépítését teszi lehetővé. A motorteljesítmény konfigurációtól függően 136 és 340 lóerő közé várható.    Hasonlóképpen széles tartományban változhat a tisztán elektromos szabadidőjárművek hatótávolsága, amely elérheti akár a 650 kilométert is. Plug-in hibridként is tartogat izgalmakat a széria: logikus elvárás például, hogy a hamarosan színre lépő 508 Peugeot Sport Engineered modell 360 lóerős, összkerékhajtású hajtáslánca tegye igazán tüzessé a 3008 csúcskivitelét.   Nagy valószínűséggel az új 3008-5008 páros lesz az első, melynek elektromos változata megkaphatja a TOTAL-Saft és a PSA együttműködésével létrejött ACC vállalat által fejlesztett és gyártott akkumulátor-csomagot. Ez egyrészt nagyobb függetlenséget biztosít majd a gyártónak az akkumulátor ellátásban, másrészt a jelenleginél hatékonyabb, nagyobb energiasűrűségű, olcsóbb akkucsomag beépítését teszi lehetővé.